Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter nemzetbiztonsági bizottság előtti meghallgatásáról kérdezte a Szeretlek, Magyarország Jeszenszky Gézát. Az Antall-kormány, majd a Boross-kormány külügyminisztere, illetve későbbi amerikai, norvégiai és izlandi nagykövet azzal kezdte, hogy nem tartja jónak azt a gyakorlatot, hogy jelentős anyagi támogatással csábítsanak beruházókat Magyarországra.
Példaként hozta a győri Audi-gyárat, amelynek a megvalósulásához az Antall-kormány nem adott támogatást. Kiemelte azt is, hogy a szegedi BYD-gyárhoz valószínű, hogy vendégmunkásokra lesz szükség, a közhangulat azonban ellenzi ezt.
Ezekkel a kínai beruházásokkal, elsősorban az akkumulátorgyárakkal, egyetlen ország felé válunk erősen kiszolgáltatottá. Látjuk, hogy az orosz energiától való függőségünk is mennyi problémát okoz
– fogalmazott.
Szijjártó BYD-nál vállalt állását azért tartja nemzetbiztonsági kérdésnek, mert Kína egyrészt nem a nyugati szövetségi rendszerekhez tartozik, másrészt pedig „egy szörnyű kommunista diktatúra”.
Kiemelte: egy miniszter „sok olyan információval rendelkezik, amelyet egy ellenséges országnak nem adhat át”, majd hozzátette:
Közismert, hogy Szijjártó Péter rendszeresen beszámolt orosz kollégájának az Európai Unió miniszteri tanácskozásairól. Felmerül, hogy ugyanez a veszély Kína esetében is fennáll-e.
A volt külügyminiszter hangsúlyozta: Szijjártó egy NATO-tagállam miniszterként olyan információkkal is rendelkezik, amelyek nem tartoznak Kínára. Így szerinte az is kérdés, hogy egy kínai vállalatnál betöltött magas pozícióhoz mit szólnak majd Magyarország szövetségesei.
Jeszenszky kiemelte: bár a pozícióból való távozás után is vannak bizonyos kötöttségek arra vonatkozóan, hogy milyen állásokat vállalhat, vagy milyen információkat adhat át, Szijjártó esetében nem látja „azt az etikai gátat, amely esetleg visszatartaná”.
Elmondása szerint Szijjártó a legtöbb országban kifejezetten nemkívánatos személy, a nemzetközi megítélése a politikája és emberi viselkedése miatt is rendkívüli negatív. Arra a kérdésre, hogy akkor mégis miért alkalmazta őt a BYD, Jeszenszky azt válaszolta: „Van olyan, hogy az árulót jól megfizetik”, hozzátéve, hogy egyébként Szijjártó nem szorul rá a pénzre.
Menedékhelyre viszont annál inkább, mivel egyebek mellett például a pazarló utazásai vagy a lélegeztetőgép-beszerzések miatt is felelősségre vonásra számíthat.
https://hvg.hu/itthon/20261006_szijjarto-peter-kulfoldi-utjai-maganrepulo-kulugyminiszterium-adatok
Az interjú végén azt is elmondta, hogy ő miről kérdezné Szijjártót: a kínai kapcsolatairól, a Kínának átadott információkról, illetve arról, miért törekedett arra, hogy egyes orosz személyeket levegyenek a szankciós listáról – sorolta Jeszenszky.
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága még júliusban döntött úgy, hogy Szijjártó Péter meghallgatását kezdeményezi amiatt, hogy miután lemondott a képviselői mandátumáról, a BYD-hoz igazolt, és annak nemzetközi felső vezetője lett. Erről akkor azt írta a HVG: a volt tárcavezető leigazolása az ipari kémkedés legális formája, hiszen a kapcsolati tőkéje, rálátása a hazai és európai akku- és autóiparra, vezetői tapasztalata értékessé teszik egy autóipari multi számára.
A zárt meghallgatásra hétfőn került sor, előzetesen Szijjártó röviden nyilatkozott a sajtónak. A három és fél órás meghallgatás után azonban már nem állt meg kérdésekre válaszolni. Velkey György László, a bizottság tiszás képviselője és a Külügyminisztérium államtitkára „nagyon aggályosnak” minősítette az elhangzottakat.
https://hvg.hu/itthon/20261005_szijjarto-peter-europaba-mar-be-sem-teszi-a-labat
Nyitókép: HVG / Szondy Dalma
