Az orvosi-élettani után kedden a fizikai Nobel-díjat is kiosztotta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az elismerést – a korábbi évekhez hasonló módon – idén egy kutató kapta meg. Ezúttal Halzen munkáját értékelte úgy az akadémia, hogy kiérdemelte a legrangosabb tudományos elismerést.
Francis Halzen volt az, aki felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Elképzelése és tudományos irányítása kulcsfontosságú szerepet játszott az IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásában, ami egy fényérzékelőkkel felszerelt, egy köbkilométernyi jégtömböt magában foglaló létesítmény.
Az IceCube segítségével a kutatók képesek befogni a távoli világegyetem rendkívül nagy energiájú folyamataiból származó neutrínókat.
A neutrínók mindenhol jelen vannak: úgy haladnak át a Földön és az emberi szervezeten, hogy észre sem vesszük őket. Nagyon ritkán egy-egy neutrínó azonban kölcsönhatásba lép egy atommaggal, ez teszi lehetővé, hogy a megfelelő berendezésekkel a tudósok fel tudják fedezni őket.
A tudományos világban régóta ismert tény, hogy a kozmoszban bizonyos objektumok olyan részecskéket lőnek ki, amelyek energiája akár milliószorosa is lehet a földi laboratóriumokban létrehozható energiának. A nagy kérdés azonban az, hogy milyen objektumok ezek, hol találhatók, és milyen fő folyamatok mennek végbe bennük?
https://hvg.hu/tudomany/20250619_antarktisz-radiojel-detektalas-neutrino-anita-vizsgalat-megfigyeles
A rendkívül nagy energiájú neutrínók ugyanabban a környezetben keletkeznek, mint más típusú részecskék. A többi részecskével ellentétben azonban a neutrínók irányváltoztatás és energiaveszteség nélkül jutnak el a Földre, így olyan információkat hordozhatnak, amelyek más módon nem szerezhetők meg.
Halzen 1988-ban ismertette először a neutrínók detektálására vonatkozó déli-sarki ötletét. Amikor egy neutrínó atommaggal ütközik, fényfelvillanás jelentkezik, amelyet az átlátszó gleccserjégbe telepített érzékelőkkel lehet követni.
A Déli-sark jege számos előnnyel jár: mentes a különféle zavaró hatásoktól, a terület geológiailag stabil, és nem jellemzőek rá a földrengések. Halzen ötlete hamar elnyerte a tudományos világ támogatását, néhány évvel később pedig el is kezdődött a jégbe telepített érzékelők tesztelése.
Mivel a neutrínók ritkák, ezért hatalmas mennyiségű jégre van szükség ahhoz, hogy elegendő számú ütközést lehessen megfigyelni. Az egy köbkilométeres IceCube építése 2011-ben fejeződött be, néhány évvel később pedig már publikálták is az első olyan eredményeket, amelyek a Naprendszeren kívülről érkező neutrínók felfedezéséről szóltak.
https://hvg.hu/tudomany/20180713_naprendszeren_kivuli_neutrinok_keletkezesi_helye
Ezzel kezdetét vehette a világegyetem neutrínóforrásainak módszeres kutatása.
Az IceCube által folyamatosan regisztrált neutrínó-kölcsönhatások végső soron akár a korábban ismeretlen kozmikus jelenségeket is feltárhatják.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
