Az Országgyűlés hétfőn elutasította a gazdasági bizottsági azon módosító indítványát, amely alapján legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén kettőről 3,4 millió forintra emelkedett volna az az összeghatár, ami felett a közszférában a tervek szerint 98 százalékos adó sújtja majd a végkielégítéseket. A húsz évet el nem érő munkaviszony esetében megmaradt volna az eredeti elképzelésben szereplő kétmillió forintos összeghatár.

A parlament 103 igen, 246 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett utasította el az indítványt, az ellen voksolt a Fidesz és a KDNP, igennel az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott. Nemmel voksolt Rogán Antal is, a gazdasági bizottsági indítványt elnökként aláíró fideszes képviselő. Eszerint a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomag jövő heti zárószavazásán elfogadandó törvény e passzusa - az eredeti előterjesztésnek megfelelően - úgy szól majd: a 98 százalékos, a magánszemélyeket sújtó, a közszférát érintő különadó alapja a végigelégítés 2 millió forintot meghaladó része. Rogán Antal elmondta: a bizottság azért adta be az indítványt, hogy nyitva hagyja a lehetőséget a döntés előtt, de végül a frakció és a kormány sem támogatta azt. Ennek okáról annyit mondott: úgy döntöttek, hogy a végkielégítési plafon egyformán legyen mindenkire érvényes a szférában, az alól ne legyen kivétel.

A PDSZ korábban jelezte: módosítani kell az előterjesztést úgy, hogy az, a legalább húsz éve a közszférában dolgozókra ne vonatkozzon. Kezdeményezték, hogy ha ez nem kodifikálható, akkor a rendelkezés a havi bruttó 350-400 ezer forintot, illetve az annál kevesebbet keresőkre ne vonatkozzon, illetve ha ez sem nem kodifikálható, akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatti intézmények dolgozóit vegyék ki a törvény hatálya alól, vagy a 2 milliós határt növeljék legalább 3,4 millióra. Rogán Antal ezt követően a múlt héten úgy nyilatkozott: a Fidesz nem zárkózik el attól, hogy megemeljék a kétmillió forintos összeghatárt.