Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Idén januártól seregnyi adójogszabály módosult. A vállalkozások működését elsősorban az eva-, a társasági adóról szóló, az áfa-, valamint az illetéktörvény változásai érintik húsbavágóan. Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
© Stiller Ákos |
A januártól hatályos, cégeket érintő jogszabálymódosítások közül különösen sok vállalkozóra vonatkozik a sorozatos ingatlanértékesítés utáni áfakötelezettség, az illetékfizetés alá eső ügyletek köre, valamint az adózók – különösen az evások – számára jelenleg sem egyértelmű fordított adózás.
A törvény kimondja, hogy a közvetített és az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatással, munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek és a fizetésképtelen vállalkozások 100 ezer forintot meghaladó értékesítései fordítottan adóznak, feltéve, hogy az eladó és a vevő is belföldi adóalany. Vagyis ezekben az esetekben – az egyszerű belföldi ügyleteknél – nem az eladó számítja fel az áfát, hanem a vevő fizeti meg önbevallással.
Evások áfája és jogutódlása
Fordított adózást kell alkalmaznia az evásoknak bizonyos termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén. Az evázó ilyen szolgáltatásoknál nem számíthat fel áfát egy másik adóalanynak. A bizonylaton nem tüntethet fel áfát, ha e tevékenységek valamelyikét külföldinek nyújtja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó számlaösszeg után kell megfizetnie a 25 százalékos adót. Ha pedig az evás ilyen szolgáltatásokat vesz igénybe, akkor az adóalapja (evaalap) nem nő, de az eván felül az áfát is neki kell megfizetnie. Ezért célszerű végiggondolnia minden evásnak, hogy fordított adózás alá tartozó szolgáltatások nyújtása vagy igénybevétele esetén, valamint külföldinek történő értékesítés esetén kilépjen-e az evakörből.
A dolog szépséghibája, hogy nem derül ki pontosan sem az eva-, sem az áfatörvényből, milyen tevékenységek sorolhatóak fordított adózás alá. A jogalkotók lehagyták a szolgáltatásjegyzék-számokat, és azt sem sikerült tisztázniuk, mi az ingatlan fogalmának egzakt meghatározása. Az adóhivatal néhány héttel ezelőtti állásfoglalása elsősorban az építőipari szereplőknek segít az eligazodásban, de – a szakértők szerint – hiányos a többi iparágat illetően. A jogszabály értelmezésében illetékes Pénzügyminisztérium értesüléseink szerint egyelőre nem tervezi újabb állásfoglalás kiadását.
Az eva-törvény januártól lehetőséget ad arra, hogy az elhunyt eva-alany tevékenységét özvegye vagy örököse folytassa. Amennyiben az örökös egyébként saját jogon az szja-törvény hatálya alá tartozó (az átalányadó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó) egyéni vállalkozó, és úgy dönt, hogy folytatni kívánja az örökhagyó tevékenységét, akkor választhat az eva-alanyiság vagy a saját jogon végzett tevékenység szerinti adózás között.
Ez utóbbi esetben úgy jár el, mintha az elhunyt adóalanyisága a tevékenység feladása nélkül szűnt volna meg. Vagyis ha az elhunytnak eva-alanyként történő bejelentkezését követően volt olyan készlete, amely után az áttéréskor nem kellett adózni, akkor ezt az örökösnek sem kell – csak akkor, ha megszünteti tevékenységét. Nem alkalmazható a fordított adózás ingatlan bérbeadásánál, illetve a még használatba nem vett ingatlan értékesítésénél, vagy az ingatlannak a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő két éven belüli értékesítéseinél, továbbá az építési telek eladásánál. Ez utóbbinál beszélünk sorozatos ingatlanértékesítésről, amely csak január óta áfaköteles és csak akkor, ha két éven belül legalább négy adásvételt bonyolít le az eladó.
Kinyomtatom
Elküldöm
