Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
Nem akarták kiengedni a mosdóba egy Szent Gellért téri vendéglátóhelyen, állítja egy, történetét a HVG-vel megosztó nő. A nő a személyzettel folytatott vitáját le is videózta, amelyen hallható, hogy milyen gorombán beszél vele a személyzet egy tagja. A nő szerint le is buzizták, de a borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt, és azért alakult ki, mert a nő nem az ő vendégük volt.
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
Tavaly új korszak köszöntött be a háztartási napelemeseknél: kivezették a szaldó elszámolást. Az ezt felváltó bruttó elszámolásban már messze nem olyan kedvező az otthoni napelemes rendszerek működtetése, nem véletlen, hogy az új telepítések iránti lelkesedés is fogyatkozik. Évről évre mégis egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással, miután 10 év után mindenkinek búcsúznia kell a szaldós kedvezménytől. Mihez kezdhet az idén 15, de jövőre már 20 ezer háztartás, aki így jár?
Újabb, pusztító fejezete nyílt a parajdi sóbánya katasztrófájának a héten: egy felelőtlennek bizonyult döntés nyomán sós víz folyt a Korond-patakon át a Kis-Küküllőbe. A felsőbb szakaszokon óceánokhoz mérhetően vált sóssá a valaha kristálytiszta patak vize, amibe így minden édesvízi élőlény belepusztul. A sós lé a Maroson keresztül várhatóan Magyarországot is eléri. Kérdés, mennyire hígul fel addig, és meddig lesz még utánpótlása. Akár egy évtizedbe is telhet, hogy helyreálljon a Küküllők élővilága.
Minden szabálynak megfelelnek, átláthatóságot biztosítanak és egy fillér állami pénzt sem kérnek, csak bizalmat a helyiektől. Ezt mondják a Vésztőn akkumulátoripari hulladékot feldolgozó üzemet tervező beruházók. És bizony jobb ha hozzászokunk, hogy a gombamód szaporodó hatalmas akkugyárak mellé fel kell nőnie az országban a hulladékfeldolgozásnak is.
Tavaly 34 milliárd forint feletti bevételt ért el az állami megrendeléseken rendre jól szereplő Épkar Zrt., de a profitja elmaradt a 2023-astól, azért jutott szépen osztalék is.
Az Art Related Solutions Kft. bevétele negyedére esett vissza, azonban a profitja megkétszereződött 2024-ben.
A háromoldalas fizetett összeállítás Magyarország mellett az OTP-t és a Magyar Telekomot ajánlja befektetésre. Az amerikai Time magazinban megjelent cikkek ára több tízmillió forintnak megfelelő dollár lehetett.
Közel nyolcmilliárdos bevételt ért el a stadionüzemeltető, a profitot pedig bő megháromszorozta az előző évhez képest. A Sportfive Hungary Kft.-nek még soha nem volt ekkora nyeresége, nagy részét ki is vette osztalékként.
A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.
Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság. Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen igyekezett közgazdász-nyelvre lefordítani az ökológiai válságot, ami egyben a végletekig kifacsart természeti tőke válsága.
Tüntetést szerveznek péntek délutánra az Agrárminisztérium elé a kacsa- és libatartók, akik megelégelték, hogy nem kapnak kellő segítséget a madárinfluenza kezeléséhez. Az azonban, hogy a járvány évről évre visszatér, ágazati sajátosság, hozzájárul a túl nagy telepsűrűség, egyes termelők hanyagabb hozzáállása, a kevés állategészségügyi szakember és paradox módon a garantált kártalanítás is.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.
Márciusban legalábbis. Volt, aki kilowattóránként majdnem 19 forintot zsebelt be, mert jókor töltött fel. Nem feltétlenül marad azonban ez így.