Ballai Vince

Ballai Vince
Vegyi üzem költözne Piliscsabára, de mi lehet a baj a habszappangyártó leendő szomszéddal?
 

Vegyi üzem költözne Piliscsabára, de mi lehet a baj a habszappangyártó leendő szomszéddal?

Jogbiztonság vagy a lakók érdeke – ez volt a fő kérdés azon a lakossági fórumon, amin egy vegyi üzem városba költözése volt a téma. A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről, és attól tartanak, hogy így aztán tömegével jöhetnek a problémás cégek, amiből már kaptak ízelítőt egy térkőgyár zajos tömörítőgépe formájában.

Vállalkozás
Röntgengépre, új baleseti osztályra, égésközpontra költik a kórházak a Mohu palackvisszaváltóiból kapott adományokat
 

Röntgengépre, új baleseti osztályra, égésközpontra költik a kórházak a Mohu palackvisszaváltóiból kapott adományokat

Megújul egy gyermekbaleseti osztály és egy gyermek égéscentrum, és új röntgengépet is vesznek a kedvezményezett gyermekkórházak annak a több mint 230 millió forintnak a rájuk eső részéből, amit a italospalackok visszaváltási díjaiból ajánlottak fel az emberek. A HVG számítása szerint nagyjából minden ötszázadik palack díja ment jótékonyságra.

Gazdaság
Azt hinnénk, hogy vidéken mindenhol gazdagabb az élővilág, de néha a városok rávernek a falvakra
 

Azt hinnénk, hogy vidéken mindenhol gazdagabb az élővilág, de néha a városok rávernek a falvakra

Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.

Gazdaság
Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt
 

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.

Gazdaság
Vécére ment volna szivárványos arcfestéssel egy budai borbárban, de azt mondja, buzizva próbálták elhajtani
 

Vécére ment volna szivárványos arcfestéssel egy budai borbárban, de azt mondja, buzizva próbálták elhajtani

Nem akarták kiengedni a mosdóba egy Szent Gellért téri vendéglátóhelyen, állítja egy, történetét a HVG-vel megosztó nő. A nő a személyzettel folytatott vitáját le is videózta, amelyen hallható, hogy milyen gorombán beszél vele a személyzet egy tagja. A nő szerint le is buzizták, de a borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt, és azért alakult ki, mert a nő nem az ő vendégük volt.

Élet+Stílus
Juhhimlő jelent meg a szomszédban, van-e okunk aggódni?
 

Juhhimlő jelent meg a szomszédban, van-e okunk aggódni?

Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.

Zhvg
Befűthetnek a kormánynak klímaváltozás ügyében az Ab-döntés után
 

Befűthetnek a kormánynak klímaváltozás ügyében az Ab-döntés után

Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.

Zhvg
A nagy napelemes kérdés: idén 15 ezren esnek ki a szaldóból, vajon mihez kezdhetnek?
 

A nagy napelemes kérdés: idén 15 ezren esnek ki a szaldóból, vajon mihez kezdhetnek?

Tavaly új korszak köszöntött be a háztartási napelemeseknél: kivezették a szaldó elszámolást. Az ezt felváltó bruttó elszámolásban már messze nem olyan kedvező az otthoni napelemes rendszerek működtetése, nem véletlen, hogy az új telepítések iránti lelkesedés is fogyatkozik. Évről évre mégis egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással, miután 10 év után mindenkinek búcsúznia kell a szaldós kedvezménytől. Mihez kezdhet az idén 15, de jövőre már 20 ezer háztartás, aki így jár?

Gazdaság
„Ökológiai katasztrófa zajlik a szemünk előtt” – steril csatornává silányítja a Maros mellékfolyóit a parajdi sóbánya vize 
 

„Ökológiai katasztrófa zajlik a szemünk előtt” – steril csatornává silányítja a Maros mellékfolyóit a parajdi sóbánya vize 

Újabb, pusztító fejezete nyílt a parajdi sóbánya katasztrófájának a héten: egy felelőtlennek bizonyult döntés nyomán sós víz folyt a Korond-patakon át a Kis-Küküllőbe. A felsőbb szakaszokon óceánokhoz mérhetően vált sóssá a valaha kristálytiszta patak vize, amibe így minden édesvízi élőlény belepusztul. A sós lé a Maroson keresztül várhatóan Magyarországot is eléri. Kérdés, mennyire hígul fel addig, és meddig lesz még utánpótlása. Akár egy évtizedbe is telhet, hogy helyreálljon a Küküllők élővilága.

Gazdaság
Komoly tervekkel érkezik az akkugyári hulladékot feldolgozó cég Vésztőre, a CATL, a BYD és az EVE akkumaradékára utazik
 

Komoly tervekkel érkezik az akkugyári hulladékot feldolgozó cég Vésztőre, a CATL, a BYD és az EVE akkumaradékára utazik

Minden szabálynak megfelelnek, átláthatóságot biztosítanak és egy fillér állami pénzt sem kérnek, csak bizalmat a helyiektől. Ezt mondják a Vésztőn akkumulátoripari hulladékot feldolgozó üzemet tervező beruházók. És bizony jobb ha hozzászokunk, hogy a gombamód szaporodó hatalmas akkugyárak mellé fel kell nőnie az országban a hulladékfeldolgozásnak is.

Gazdaság
Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával
 

Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával

A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.

hvg360
Ki kellene törnünk a GDP mágikus köréből, de túlságosan is rabjai vagyunk
 

Ki kellene törnünk a GDP mágikus köréből, de túlságosan is rabjai vagyunk

Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság. Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen igyekezett közgazdász-nyelvre lefordítani az ökológiai válságot, ami egyben a végletekig kifacsart természeti tőke válsága.

Gazdaság
Madárinfluenza: minden adott az évente többször lecsapó tökéletes járványviharhoz
 

Madárinfluenza: minden adott az évente többször lecsapó tökéletes járványviharhoz

Tüntetést szerveznek péntek délutánra az Agrárminisztérium elé a kacsa- és libatartók, akik megelégelték, hogy nem kapnak kellő segítséget a madárinfluenza kezeléséhez. Az azonban, hogy a járvány évről évre visszatér, ágazati sajátosság, hozzájárul a túl nagy telepsűrűség, egyes termelők hanyagabb hozzáállása, a kevés állategészségügyi szakember és paradox módon a garantált kártalanítás is.

Gazdaság
A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?
 

A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?

A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.

Gazdaság