Ballai Vince

Szelektálva gyűjti a szemetet a fenntarthatóság jegyében? És befektetései klímabarát szelektálására gondolt már?

Magyarországon tízezer milliárdokat kellene okosan befektetni, hogy elérjük a klímasemlegességet, de ehhez többre lesz szükség, mint amit az állam be tud dobni. Kell hozzá a teljes pénzügyi rendszer. A bankoknak ugyan már kötelező a klímatudatosság, de nehezen találnak zöld projekteket, ha a cégeket nem biztatják erre. De az sem mindegy, mi hova tesszük a nyugdíjra szánt megtakarításainkat, hogy mire megöregszünk, ne csak a megélhetésünkre jusson, de világunk élhetősége is megmaradjon. A készülő klímatörvény sokat tudna segíteni ezen – mondja Gyura Gábor, a Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSif) alapító-igazgatója. Interjú.


Mérni kell a körforgásosságot, hogy igazán fel tudjon pörögni

A világ és Európa számára is kulcskérdés a körforgásos gazdaságra átállás, de sok minden hátráltatja. Kiszámítható szabályozás, egységes mérőszámok kellenének, bár már elindult egy, a károsgáz-kibocsátási elszámoláshoz hasonló rendszer, ami a körforgásosság teljesítményét képes mérni. Az újrahasznosítási aránytól a zoknistoppolásig, Slavoj Zizektől a sztreccsfóliáig a körforgásos gazdaságnak irányt mutató budapesti Circular Economy Hotspoton.


WWF: Világszerte tovább csökkent az emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők és halak száma

Jelentősen csökkentek a vadon élő gerinces állatfajok populációi – derül ki 2026-os Élő Bolygó indexből.  Reménykeltő azonban, hogy egyes fajoknál van pozitív irányú változás, Magyarországon is. Ez azonban nem elég, rendszerszintű változtatások kellenek, hogy helyreállítsuk az élő bolygót, itthon pedig, hogy jobban odafigyeljünk a természetes erdőkre is.


Lépett a hivatal azbesztügyben: ideiglenes intézkedést rendeltek el Szombathelyen, ahol egészségre veszélyes módon burkolják az azbesztes utcákat

Hivatalból eljárást indított, bírságokat szabott ki, és ideiglenes intézkedéseket is elrendelt a megyei kormányhivatal a szombathelyi Oladi plató azbesztes kővel teleszórt utcáin zajló munkálatokkal kapcsolatban. Dokumentumokat kértek be, és öltöző biztosítására is kötelezték a munkáltatót, tudta meg a HVG.



Tényleg a szántóföldön termeljük majd a biokerozint, hogy tisztábban repülhessünk? 

Tavasszal lecsökkent a kerozinkészlet Európában, ellátási zavarok is kialakultak az Irán ellen indított háború miatt. Eközben a légiközlekedési ágazat is nagy erőkkel keresi a kibocsátáscsökkentési lehetőségeket, nem csoda, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a fenntartható repülőgép-üzemanyagok felé. Előállítása viszont kérdéseket vet fel a földhasználattal, az élelmiszer-termeléssel kapcsolatban. Hogyan lehet úgy biokerozint termelni, hogy mindenki jól járjon? Interjú Chad Edwardsszal, Corteva Agriscience globális vetőmag-üzletfejlesztési igazgatójával.


10 ezer tonna árvaszúnyogot hizlaltunk benne, mégis folytatjuk a Balaton körbebetonozását

A durva algavirágzás elmaradt, de volt helyette tízezer tonnányi árvaszúnyog. A tó egészségét biztosító természetes partokból és nádasokból alig maradt valami, és hagyjuk tovább pusztítani. Pedig a klímaváltozás hatásainak is jobban ellent tudna állni a tó, ha egy kicsit természetesebb lehetne. De a természet így is el fogja venni, ami az övé, és hiába ülünk a frissen felhúzott lakópark parti teraszára, ha a Balaton inkább elhúzódik előlünk. 


Durva fejlemények azbesztügyben: 4000 százalékos határérték-túllépés Kőszegen, Szombathelyen már a munkálatok leállítását követeli a Greenpeace

Napi átlagban 4000, de rövidebb távon 7500 százalékkal is magasabb azbesztrosttartalmat is mértek a levegőben Kőszegen olyan utcákban, ahová került az azbeszttartalmú ausztriai kőzúzalékból. Eközben a Greenpeace a szombathelyi Oladi platón zajló munkálatok azonnali leállítását követeli a vasi kormányhivataltól, mivel „alapos okkal feltételezhető az azbesztexpozíció súlyos kockázata”. 



Fel kell mérni a hatásait, az ügyet nyomon fogjuk követni – a környezetvédelmi EU-biztos a fenékküszöbről

Figyelemmel kísérik a paksi fenékküszöböt, és vizsgálják a kormány Fenntartható Vízgazdálkodás Tervét – mondta a HVG-nek Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízrezilienciáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, aki nemrég Magyarországon járt. Interjúnkban szó esett vizeink állapotáról, természet-helyreállításról, és a hazai hulladékgazdálkodásról is. 


Egészségre veszélyes módon zajlik az azbesztmentesítés, konzerválják a kockázatot Szombathelyen

Több jel is arra utal, hogy szabálysértő és egészségügyi szempontból is kockázatos módon zajlik az azbesztmentesítési munka a szombathelyi Oladi platón. Nem csak ez a gond azonban a város által pár hete elindított, az egészségre súlyos kockázatot jelentő azbeszt kiporzásának megszüntetését célzó tevékenységgel. Azzal, hogy problémás követ helyben hagyják, csak konzerválják a kockázatot, a későbbi költségeket pedig hatványozzák. Mindezt annak ellenére, hogy lehet, hogy csak feleannyi kő került az itteni utcákba, amit viszonylag olcsón el is lehetne vinni.








Meddig maradhat ivóvizünk az aszály és a rekordalacsonyra apadt Duna mellett?

Közel 200 településen van érvényben valamilyen fokú ivóvíz-korlátozás. Van, ahol nem lehet locsolni, van, ahol már a nagyobb fogyasztók vízhasználatát is korlátozzák. Az ivóvízhiányhoz hozzájárul a Duna rekordalacsony vízállása is, de mégsem ez a fő oka. Akkor mitől fogy el hirtelen, és egyáltalán meddig folyhat még víz a csapokból?



Ellentmondásos, amit azbesztügyben csinál a kormány

Előbb azt mondták, hogy elviszik a szombathelyi Oladi Platóról az összes azbesztes követ, most már arról van szó, hogy ott lépnek először, ahol határérték feletti azbeszttartalmat mértek a levegőben, miközben Magyar Péter arról beszél, hogy a legújabb mérések szerint már sehol sincs határérték felett ez az érték. Az online elérhető legutolsó mérések azonban mást mutatnak: Kőszegen például több mint tízszeres túllépést regisztráltak a műszerek június végén.