A látványos első lépések után konkrétumokat és iránymutatást várnak a kormányzattól az azbesztválság által érintett települések és a környezetvédők. A szennyezés rossz rövid távú kezelése visszaüthet.
A kabinet első intézkedései arról árulkodnak, hogy a miniszterelnök egyszerre jelezné szimbolikus gesztusokkal a rendszerváltást, próbál időt nyerni apparátusa felállásáig, és igyekszik hiba nélkül hozni a halaszthatatlan döntéseket.
Hozzászoktunk a karbonlábnyom-logikához, csakhogy az ökológiai válsághoz más megközelítés kell – véli Sipos Katalin, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium újdonsült helyettes államtitkára, aki az alábbi interjút még kinevezése előtt, a WWF Magyarország igazgatójaként adta a HVG-nek. Egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan mérhetők az élő környezet hasznai úgy, hogy a cégek is el tudják számolni, amit érte tesznek?
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
A természet nyújthat védőhálót a klímaváltozás hatásai ellen, ennek a szószólója kell legyen az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Sipos Katalin szerint, aki a WWF Magyarország igazgatói posztjáról igazol Gajdos László miniszter környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárnak. Sipos Katalin szerint – aki egyelőre WWF-igazgatói minőségében válaszolt a HVG kérdéseire – a természetvédelemben is szükség van igazságtételre, és sok jó szakembert kell visszacsábítani a területre. Sipos Katalinnal az Impact Talks by HVG konferencián beszélgettünk.
Ha elfogadja Balásy Gyula felajánlott cégeit, részben a saját pénzét pakolhatja másik zsebébe az állam. Kérdés az is, mit vár el cserébe az üzlettől bármikor visszakozható Balásy. Megnéztük, mivel járhat egy ilyen nem mindennapi ajándékozás, jár-e a bűnbocsánat visszaadott vagyonért, mennyit ér valójában a propagandista vállalkozó felajánlása, és mi lesz a dolgozókkal?
Kétszeresen is versenyt futnak az idővel Magyar Péterék: rekordgyorsan vennék át a kormányrudat, de még fel kell építeniük minisztereik mögé a kabinet második vonalát is. Úgy tudjuk, neves szakértőket találtak, de emberhiánnyal is küzdenek.
Az élő környezetért felelős minisztérium vezetőjének neve már ismert, a HVG-hez most eljutott egy államtitkári és egy helyettes államtitkári poszt várományosának a neve. Az érintettek nem erősítették meg, de nem is tagadták információinkat.
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
Júliusban nyitják meg a Biodómot. Városi oázis lesz benne egzotikus növényekkel, és néhány állatfajjal. Nem kell majd külön fizetni érte, nem is lenne indokolt az eredeti ambíciókhoz képest szerény fejlesztésért. Ez csak első lépés a teljes nyitás felé, aminek folyamatát még a választás előtt tervezték meg, több évvel számolva. Még az is lehet, hogy az új helyzetben ez felgyorsul. A fejlesztés több látogatót hozhat, új távlatokat a fajtamentésben, és egy új állatfaj is érkezhet Budapestre.
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.
Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.
Több más haszna is lehet a Főváros Nagybani piacra tervezett feldolgozóközpontjának, amire egymillió dollárt nyert Budapest. Miközben a gépsor a piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén. De mit fognak gyártani, és vajon elég lesz a pénz?
A GDP olyan mint egy patak, ami egy erdőből folyik ki, és bár az erdő szélén ülve soknak tűnhet a kifolyó vízmennyiség, nem tudhatjuk biztosan mikor áll el, hacsak nem tudunk valamit arról, honnan és miből jön. Ezen ideje lenne változtatni a világhírű Sir Partha Dasgupta közgazdász szerint, aki a Planet Expo 2026-on tartott előadást.
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
Hiába a klímaperek, a jog megengedi, hogy feléljük a Föld erőforrásait, a károkat pedig másra hagyjuk. Ez a más azonban szintén mi magunk vagyunk, csak 30 évvel később. Vajon az együttműködés, vagy a szűkülő erőforrások miatt élesedő versengés határozza meg a jövőt? Jordán Ferenc ökológus és Sulyok Katalin környezetjogász együtt kereste a megoldásokat.
Lassan két hónapja be kellett volna nyújtani a kormánynak a Nemzeti Épületfelújítási Tervet az EU felé, amit az uniós épületfelújítási irányelv is elvár. Utóbbinak hazai jogszabályokba foglalására sem maradt túl sok idő. A meglévő épületek felújítása komoly haszonnal járhat, úgy a klímacélokat mint a gazdaságot tekintve, de eddig csak vánszorgott pedig így nehéz lesz és sokkal többe is fog kerülni a törvényben vállalt klímacél elérése. Civilek készítettek kisokost az irányelvhez, sürgetik a szakmát és a döntéshozókat.
A kormány rászorulók tömegei elől zárja el a lehetőséget otthonuk korszerűsítése és rezsijük csökkentése elől azzal, hogy nem teljesíti az uniós források folyósításához elvárt jogállamisági feltételeket. Bár próbálják menteni a menthetőt, a programokat rosszul keverték újra, és az idő egyre inkább szorít.
Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.
