Míg a Külügyminisztérium az utolsó percben kimenthette – miniszterelnöki utasításra – a pénzét a bedőlt pénzügyi cégből, a közel 28 ezer ember megtakarítását kezelő Honvéd Egészségpénztárnak megtiltották, hogy ugyanígy – egy másik, problémás pénzügyi cégből – átutalja egy másik bankba a pénzt. Pedig az 1,8 milliárd forintot útnak is indították, ám egy hónapja nem tudni, hova lett a pénz, csak az biztos, hogy a megcélzott bankhoz nem folyt be. Az MNB mély hallgatásba burkolózik.

Dühös emberek lepték el a Honvéd Egészségpénztár angyalföldi irodaházát múlt hét pénteken. A Buda-Cash Brókerház tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó bankok bedőlése által érintett pénztár március 20-i rendkívüli közgyűlésén a küldöttek és az egyszerű tagok arra voltak kíváncsiak, hova lett a megtakarításuk, mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz. Az egyik tag arról beszélt, a gyereke szemét azonnal meg kéne műteni, viszont a számláján lévő pénzt zárolták, így a család kénytelen hitelt felvenni.

A Honvéd Egészségpénztárnál (HEP) 27 ezer 800 embernek – köztük katonáknak, rendőröknek, sőt titkosszolgáknak – van megtakarítása, de közel egy hónapja nem jutnak a pénzükhöz. A pénztár a brókerház tulajdonosai által birtokolt BRB Buda Regionális Banknál vezette az egyik számláját, így 1,84 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis február 24-én megtiltotta, hogy a BRB-ből 1 millió forintnál nagyobb összeget fizessenek ki, majd március 2-án a pénztárnál teljes kifizetési tilalmat rendelt el, a kártyarendszert átmenetileg lekapcsolták. Tehát a pénztár önhibáján kívül került olyan helyzetbe, mint a többi 120 ezer ügyfél, köztük 80 önkormányzat.

Csábító ajánlat

„Közel 80-an hallgattuk a pénztár vezetőinek beszámolóját, de a lényeget illetően nem lettünk okosabbak:

nem tudni, mikor juthatunk hozzá a pénzünkhöz.”

Ezt mesélte a pénteki közgyűlésről az egyik pénztártag, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét. A cégvezetés itt arra hivatkozott, hogy nem kap információkat sem az MNB-től, sem a bankhoz kirendelt felszámolótól, és hiába hívták meg a felügyeletet, a jegybank (amely 2013 óta a felügyeleti feladatokat is ellátja) emberei nem jelentek meg a közgyűlésen, hogy a tagokat tájékoztassák.

Sorban állnak az emberek az egyik DBR-banknál
©

De nemcsak a HEP vezetőnek kellett tűrniük az indulatos hozzászólásokat, úgy tudjuk, az ülésen megjelenő honvédelmi helyettes államtitkár, Puskás Attila is kemény megjegyzéseket kapott. Az eseményről a hvg.hu-nak beszámoló pénztártag szerint Puskás ugyanis arról beszélt, hogy a miniszter, Hende Csaba különös figyelemmel követi az eseményeket, a tárca pedig kész valamilyen kárpótlást adni az alkalmazottainak. Erre viszont többen felháborodtak, és a szemére vetették, hogy ez diszkriminatív eljárás lenne, hiszen nem csak katonák vagy minisztériumi dolgozók megtakarítása van a Honvéd Egészségpénztárnál.

A HEP ugyanis 2007-től nyílt és országos pénztárként működik, tehát bárki igénybe veheti a szolgáltatásait. Három hete egy kormányzati forrás újságíróknak azt mondta, ezerkétszáz titkosszolgálati dolgozó megtakarítása került veszélybe, ebből ötszáz dolgozó a külföldi kémelhárítással foglalkozó Információs Hivatal alkalmazottja, akiknek a pénzét a Honvéd Egészségpénztár kezelte.

A közgyűlésen a vezetés azt is elmagyarázta, hogy miért a BRB-nél tartották a pénzüket. A pénztár eredetileg egy nagybanknál vezette a számlát, de elégedetlenek voltak a banki szolgáltatásokkal, ráadásul a BRB jóval kisebb számlavezetési díjat és megfelelő kamatot ajánlott. Ugyanakkor a HEP diverzifikált is, hiszen a megtakarítások másik részét a Raiffeisennél tartotta. A pénztár vezetői a hvg.hu-nak azt is hangsúlyozták, hogy 2013 végén az MNB adatbekéréssel és helyszíni vizsgálattal egybekötött ellenőrzést végzett náluk, és elégedett volt a működésükkel. A közgyűlésen az is kiderült, hogy a pénztár vezetői megpróbálták megmenteni a vagyont a banknál, de az utalást máig tisztázatlan körülmények között valaki stoppolta.

Bezzeg a külügy

Ami szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek – ez lenne a vagyon megmentésére tett HEP-kísérlet lényege. Ugyanis e hét kedden derült ki, hogy a Külügyminisztérium a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzét, 3,8 milliárdot egy másik, súlyos helyzetbe került pénzügyi cégnél, a Quaestornál tartotta. Viszont a hatalmas összeget a probléma nyilvánosságra kerülésének napján, március 9-én az utolsó pillanatban kimentették – a miniszterelnök állítása szerint az ő utasítására. Hasonló kísérletet tett a HEP is a buda-cashes BRB-nél, de az ő utalásuk már nem ért célba.

A quaestoros Tarsoly Csaba és Szijjártó egy régebbi képen
©

A gazdasági igazgató, Kadlecsik Imre a hvg.hu-nak megmutatta azokat az átutalási bizonylatokat, melyek szerint a pénztár február 24-én 12 és 13 óra között feltörte a BRB-s betéteit, elszámolta a kamatveszteséget. Majd kezdeményezett két utalást: előbb egymilliárdot, majd perceken belül 840 milliót szerettek volna átvezetni a Raiffeisen Bankhoz.

A Honvéd Egészségpénztár ügyvezetője, Rékai Miklós és Kadlecsik is azt hangsúlyozta,

szó sem volt bennfentes információról,

hiszen február 24-én már korán reggel jelezte az MNB, hogy a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét felfüggesztette. Ezek után a HEP-nél megnyitották a bank webes utalási felületét, és azt tapasztalták, hogy az továbbra is működik, lehet utalni. A pénz átvezetése után 20 perccel lekérték a tranzakciós listát is, ahol azt látták, hogy a teljesítésre vonatkozó megjegyzés már múlt időben szerepel. Megnyugodtak, hogy a BRB rendszere befogadta az utalást. Sőt, a hvg.hu-nak is bemutatott számlaegyenleg 0 forintot jelzett. Viszont 16:30-kor a Raiffeisen azt jelezte, hogy a pénz nem érkezett meg – pedig a napon belüli átutalás rendszere miatt (amely 2012 júliusa óta él) annak teljesülnie kellett volna.

Meggörbült a téridő

Egyébként aznap dél körül vagy az után derült ki, hogy nemcsak a brókercéggel, hanem a bankokkal is gond van. A jegybank február 24-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB-csoport 4 bankjához, így a BRB-hez is. A jegybank aznap kelt végzése szerint az MNB megtiltotta az egymillió forint feletti kifizetéseket. Ezt Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy 11 óra után tartott sajtótájékoztatón jelentette be, viszont a jegybank honlapján megtalálható végzés egyértelműen fogalmaz: a tilalom azután érvényes, hogy a bank illetékese az utasítást kézhez kapta, nem pedig a bejelentést vagy a megfogalmazást követően.

©

A HEP vezetői többször is érdeklődtek az MNB-nél, a felügyeleti biztosnál, illetve a március elején kijelölt felszámolónál, hogy február 24-én pontosan mikor (óra:perc) kapta kézhez a BRB a jegybank tilalmi végzését. (Miután a jegybank megállapította, hogy pénzintézetek vagyona nem elég az ügyfelek követeléseinek kielégítésére, március 3-án kezdeményezték a bankok felszámolását – a szerk.) Ez alapján talán magyarázatot kapnának az utalásukkal kapcsolatos rejtélyre.

A pénztárnál ugyanis nem értik:

  1. Miért engedélyezte a bank rendszere az 1,8 milliárdos utalást, ha időközben tényleg hatályba lépett a kifizetési tilalom és befutott a BRB-hez a felügyeleti biztos?
  2. Ha még nem volt érvényben az utaláskor a tilalom, akkor ki, miért és mikor állította le a pénz átvezetését a Raiffeisenhez?
  3. Miért nem kapott értesítést a HEP az utalás leállításáról? Tudniillik, egy 2009-es MNB-rendelet szerint ha a pénzintézet visszautasítja az utalást, akkor lehetőleg még az utalási napon értesítenie kell erről az ügyfelet.

Ám a pénztár mostanáig nem kapott választ a kérdéseire. Pedig a jegybank a holnapjára kitett tájékoztatóban azt ígéri, „a felügyeleti biztos, illetve a felszámoló biztos megküldi az egyéni számlaegyenleg-kivonatokat”, továbbá „az ügyfelek vessék azt össze saját nyilvántartásaikkal és amennyiben eltérést tapasztalnak,

forduljanak a felszámoló biztoshoz

Az utalás stoppolásával kapcsolatban, az 1,8 milliárd hollétéről a hvg.hu is tett fel kérdéseket három nappal ezelőtt az MNB-nek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Csak meglesz valahol

Rékai hangsúlyozta a hvg.hu-nak, nekik semmi közük nem volt a Buda-Cashez, nem azért volt a megtakarítás a BRB-nél, hogy forgassák a pénzt. Kifejezetten konzervatív módon kezelték a pénztártagok megtakarításait: csakis állampapírt vettek, illetve bankbetétbe helyezték.

Az ügyvezető azt mondta, a botrány kirobbanása utáni napokban az alkalmazottaik 8-10 órában szinte csak az ügyfelek indulatos vagy kétségbeesett leveleire válaszoltak. Rékai és Kadlecsik bízik benne, hogy a BRB felszámolója a jegyzett tőkéből, a fiókokban lévő készpénzből, illetve a bank által kihelyezett hitelek megtérüléséből előbb-utóbb ki fogja egyenlíteni az itt keletkezett 4 milliárdos – ezen belül a Honvéd Egészségpénztár 1,84 milliárdos – követelését. Ugyanis Rékai biztos benne, hogy hiába mutatott nullát az egyenlegük február 24-én, a megtakarítás ott van a BRB-ben. Ezt magyarázták egyébként a pénteki ülésen a küldötteknek és a megjelent pénztártagoknak is.

Cikk megosztása
Címkék