Az ilyen célra bérelt lakás és a kapcsolódó költségek megfelelő dokumentálás mellett a társaságnál általában elismert költségként elszámolhatók, az ügyvezetőnél ugyanakkor magánszemélyként adóköteles természetbeni juttatás (ingyenes lakhatás) is felmerülhet. A pontos minősítés egyik oldalról attól függ, hogy az ügyvezető magyar adóügyi illetőségű-e – ez akkor áll fenn alapesetben, ha egy évben 183 napot az országban tölt vagy ez az érintett életviteli központja. Másik oldalról a minősítést meghatározza az is, hogy a lakhatás mennyire tekinthető a feladatellátás szükséges feltételének – fennáll-e a kvázi „kiküldetés-jelleg”.
Költségelszámolás a társaságnál
A társaság nevére szóló bérleti szerződés és a közüzemi, valamint a bútorok beszerzéséről szóló számlák elszámolhatók, ha az ügyvezető magyarországi tevékenységéhez kapcsolódnak, a társaságnál általában elismert ráfordításnak minősülnek (igazolt, a bevételszerző tevékenységgel összefüggő költségek).
Fontos, hogy a szerződés és belső szabályzat alapján is egyértelmű legyen: a lakás célja az ügyvezető magyarországi jelenlétének biztosítása, nem magáncélú juttatás. (Ne adja például tovább, illetve ne adja bérbe.)
Az ügyvezetőnél keletkező jövedelem
Ha az ügyvezető magyar adóügyi illetőségűvé válik (például azért, mert egy évben 183 napnál több ideig tartózkodik az országban vagy létérdekei központja Magyarország), az ingyenes lakhatás – ha nem minősül kiküldetéshez kapcsolódó, bevételnek nem számító költségtérítésnek – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni jövedelemnek minősülhet.
Külföldi illetőség esetén is vizsgálni kell a Magyarország és Németország között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt; a nem önálló, illetve önálló tevékenységből származó jövedelem főszabály szerint a munkavégzés helyén adóztatható, de a 183 napos szabály, illetve az, hogy ki viseli a költséget, befolyásolhatja ezt.
Mikor lehet adómentes a lakhatás?
Ha az ügyvezető tevékenysége „kiküldetés-jellegűnek” minősül (külföldi illetőség, ideiglenes magyarországi munkavégzés, a lakhatás kizárólag munkavégzéshez kötődik), a számlával igazolt lakhatási költség a személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a magánszemélynél bevételnek nem számító tétel lehet.
Ehhez jellemzően szükséges feltétel: az időben korlátozott magyarországi jelenlét, a dokumentált kiküldetés („assignment”), a lakás kizárólag az ügyvezető munkavégzéséhez szükséges tartózkodási helyeként való használata (család, hosszú távú letelepedés nélkül).
Adó- és járulékterhek
Ha a juttatás nem minősül adómentes kiküldetési szállásköltségnek, akkor főszabály szerint az ügyvezetőnél adóköteles természetbeni jövedelem keletkezik, amely után személyi jövedelemadót és – a jogviszony minősítésétől függően – szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Mivel az ügyvezetőnek nincs magyar adószáma és tajszáma, először rendezni kell a magyar adó- és esetleges társadalombiztosítási jogállását (bejelentkezés, adóazonosító jel igénylése), és ehhez mindenképpen javasolt a német–magyar adóegyezményt ismerő adótanácsadó bevonása.
Helyes eljárás a gyakorlatban
Rögzítsék a megbízási szerződésben és egy külön belső szabályzatban, hogy a lakás kizárólag az ügyvezető magyarországi feladatainak ellátását szolgálja (megjelölve az időtartamot, a használat célját, a költségviselést)!
Vizsgálják meg, hogy a tartózkodás időtartama, a családi körülmények és az egyezmény alapján az ügyvezető hol bír adóügyi illetőséggel; ennek eredménye dönti el, hogy az ingyenes lakhatás adómentes költségtérítésként vagy adóköteles természetbeni juttatásként kezelendő.
