Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A Mikulás-napi ajándékozás még százéves sincs. A ma ismert szokáskomplexum a városokból, tanítók közvetítésével terjedt el a nép körében. A városiasodás, az üzlet és az oktatás alaposan átformálja az ünnepet, ám ősi rétegét még a mikuláspapír se tudja mindig elfedni. Meglehet, a gyerek kezébe a csokimikulással nem mást, mint falloszimitációt adunk. Ha így lenne, akkor sem kell megijedni.
A déloszi Dionüszosz-templom. Oszlopmaradvány |
Nyugaton a csodatévő erejével kapcsolatos hit csak akkor terjedt el, amikor 1087-ben ereklyéit Kis-Ázsiából a dél-olasz Bariba szállították át. Nálunk 1560-ban nyilvánították parancsolt ünnepnek Szent Miklós napját, igaz, csak 51 évig volt az. Miklós kultusza ma már vetekszik Szent Antaléval, védszentjükként tisztelik őt például a hajósok, a molnárok, az utazók, a gyerekek, a kalmárok, tőzsérek (ma kereskedők) és sok európai város. A téli ajándékozásnak nagy hagyománya van Európában, a december 6-iki adakozás tulajdonképpen átvette az aprószentek napjának (december 28-ának, ami egyébként is túl közel volt a mind hangsúlyosabb karácsonyhoz) a szerepét. Magyarországon a folyamat XIX. és a XX. század fordulóján indult el, amikor osztrák hatásra iskolai közvetítéssel először a városokban, később a falvakban megteremtették a jóságos és az igazságos Mikulás alakját. Már a kezdeteknél kétféle figura élt a szokásokban: az egyik éjszaka titokban ajándékozza meg a gyerekeket, a másik pedig jelenlétükben ítélkezik felettük, és érdemük szerint az ajándékok mellé virgácsot is oszt.
Fallosz Pompeiből. 64 cm |
A hatvanas évek óta a december 6-iki ajándékozás Magyarországon elképzelhetetlen csokimikulás nélkül. 2006-ban állítólag két és félszer többet költöttünk – szaknyelven szólva – „figurás termékre”, mint mikuláscsomagra.
Húsvét, e szintén jeles keresztény ünnep táján van ekkora sikere a csokifiguráknak, a nyulaknak, tojásoknak, csibéknek és bárányoknak. Úgy sejtjük, a kereskedelmi kínálaton túl más is hozzájárul az elképesztő méretű fogyasztásukhoz. Méghozzá az, hogy utóbbiak egyértelműen kapcsolódnak a termékenységhez, a tavaszi agrárkultuszokhoz. Jézus feltámadása, de maga a profán locsolkodás is az élet újjászületését és folyamatosságát példázza.
Figura Pompeiből. Antik mikulás? |
De vajon mi a helyzet a kedves, üreges testű, piros palástos szakállassal? Meglehet, itt sem zárható ki a kapcsolat a figura és termékenységi kultusz között. A mikulásnál nem a szaporaság, mint a nyúlnál, vagy nem a mitologikus hagyomány, mint a tojásnál, jelenti a kapcsolatot, hanem a szín és a forma: a vörös és a hosszúkás–hengeres alakzat. Hiába az édesipar próbálkozása a különféle formákkal és különböző színű csomagolással, ma is a hagyományos, a piros és hosszúkás–hengeres mikulás a nyerő, és ennek, meglehet, mélyebb, kulturális, egyenesen etnológiai oka van. A csokimikulás ugyanis erősen a falloszra, a férfi nemi szervre emlékeztet. Ezzel nem azt állítjuk, hogy az első csokimikulás készítőjének a pénisz élethű megmunkálása járt az eszében, de azt igen, hogy a csokibábu sikerében szerepet kap az ember archetipikus gondolkodása. Meglehet, mindez merésznek hat, de vajon nem kellett-e bátorság a májusfát vagy a farsangi tuskót azonosítani a férfi nemi szervvel, ahogy tette ezt nagyon helyesen a néprajztudomány? A tömegkultúra egyszerű kódokkal dolgozik, hollywoodi film nézőjének sem kell külön megmagyarázni, mit jelent az alagútba berobogó gőzös vagy a durranó pezsgős palack.
Nem kell megijedni, nem kell azonnal eldobni a csokifigurát, mindjárt kiderül, hogy a falloszábrázolások és imitációik fogyasztása egyidős az emberi kultúrával, és döntően nem pornográf, hanem mágikus indíttatású.
Kinyomtatom
Elküldöm
Karácsonyi ötletek: házi gourmet ajándékok »
Osztrák film vitte el az Arany Pálmát »
Megint arattak a románok Cannes-ban »
Egy könnyed vígjáték nyert Cannes-ban »
