A hazai fogyasztók segítségével szeretné kirángatni a kormányzat a gondban lévő hazai sertéságazatot. Az ágazat eleve nehézségekkel küzdött az európai sertéshús-túltermelés miatt, csak tetézte a gondokat, hogy a hónap elején afrikai sertéspestis-fertőzést mutattak ki egy szabolcsi telepen.
A kormány szerint ez is rontotta az amúgy is gyengülő exportlehetőségeket, de a zavarok nagy része átmeneti, amit át lehet hidalni. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter szerint most a hazai, jobb minőségű sertéshús exportpiaci visszaszorulásának kompenzálása a legfontosabb, ami összesen 6-8 hetet jelent. A kormány a hazai piacon szeretné levezetni a többletet, ezért arra szólít fel, hogy a következő két hónapban legalább öt adaggal egyenek többet az emberek sertésből, mint általában.
Nem felhizlalni akarjuk Magyarországot, hanem arra hívjuk fel, hogy támogassák a sertéságazatban dolgozó embereket
– mondta Búza László élelmiszer-gazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár az agrártárca pénteki sajtótájékoztatóján. Az államtitkár számos érvet felsorakoztatott a sertéshús mellett, például, hogy természetes cinkben gazdag, ami segít, hogy „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”, hogy legyen egészséges populáció,
egészséges erekció, pattogó petefészek tüszőkkel.
Az államtitkár eseményindító előadása ékes bizonysággal szolgált arra, honnan az államtitkárság hosszú költői elnevezése, különösképp a felelősség a „műveltségért”, miután a hazai sertéságazat jelenkori problémáihoz egészen a főváros kiegyezés utáni aranykoráig visszanyúlt. Amikor „egész falvak” települtek be Budapestre, amelynek utcáin „mindenütt folyt a trutymó”, és a helyzet rendezésében ki másnak lett volna kulcsszerepe, mint az első közvágóhidak és kiszolgálórendszereik felállításában vezető szerepet játszó Bittner János hentesmesternek és Breuer Albert főállatorvosnak. A vágóhidak és kiszolgálórendszerük vezettek a nagy teherpályaudvarok (például a ma már csak befuccsolt múzeumáról ismert Ferencvárosi) létrejöttéhez, így helyezve a város határain kívül a szennyezést, és például
Budapest első szennyvíztisztítója is ezeknek a disznós embereknek köszönhető.
Nem beszélve arról, hogy a későbbi villamosközlekedési hálózat alapjául szolgáló városi lóvasutak kialakítása is ide nyúlik vissza: ezek segítségével szárazjéggel hűtött kocsikon szállították a késő éjszakai órákig dolgozó hentesek által előállított friss hentesárut az üzletekbe éjjelente.
A történelmi kitekintő mellett részletesen is szó esett az ágazat kedvezőtlen helyzetéről, például, hogy alacsony a hazai hozzáadott érték, és az egyébként jó minőségű hazai sertéshús nagy részét nyersen exportáljuk, miközben külföldi, feldolgozott árut importálunk. Búza szerint fontos lenne túllépni a párizsin és az UHT-tejen – utalt a hasonló helyzetben lévő tejiparra. A hazai fogyasztók igényeit szerinte itthonról kellene kielégíteni. Az államtitkár kiemelte a röghatást, ahol
a megtermelt termék a mi rögünkból, földünkről, az ott termelt takarmányból jön.
Túlkínálat, költségemelkedés
Az agrártárca szerint a hazai anyakoca-állomány jelenleg 170 ezer körül alakul, tavaly a hazai vágóhidakon több mint 5 millió sertést vágtak le, ami biztosítja a hazai ellátást. Idén azonban erős nyomás alá került az ágazat: csökkent a kínai kereslet, az afrikai sertéspestis terjedése miatt exportkorlátozások léptek életbe. Emiatt és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek miatt az Európában termelt sertéshús egy része a belső piacon marad. Nem csoda, hogy visszaesett a felvásárlási ár, a korábbi kilogrammonként 650-750 forintról 400 alá ment. Ez önmagában is veszteséget jelent a termelőknél, akik emelkedő termelési költségekkel szembesülnek: nőnek az energia-, takarmány- és imputárak, és még a forint is erősödik.
A kormányzat jelezte, milyen támogatásokkal segíti a hazai tenyésztőket:
- kedvezményes finanszírozási lehetőségek, mint az Agrár Széchenyi Folyószámla Hitel;
- hitelgarancia, mint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány támogatása;
- hitelprogramok, mint az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram; illetve
- fizetési moratórium is igényelhető a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségek teljesítésére 2026. november 30-áig;
- a tenyészkocák után járó csekély összegű (de minimis) támogatás a jövedelemkiesés mérséklését szolgálja, amit az állatjólléti támogatáshoz kapcsolódó többletforrások is kiegészítenek.
Bóna Szabolcs jelezte, hogy folyamatos az egyeztetés a termékpálya szereplőivel, az állategészségügyijárvány-megelőzési és -védekezési intézkedéseken túl a beszállítói lánc biztonságát erősítő megoldásokat is keresik. Párbeszéd indult a kiskereskedelmi láncokkal és a közétkeztetéssel, hogy nagyobb mennyiségben forgalmazzanak és használjanak hazai sertéshúst. A miniszter szerint
a kiskerláncok cserébe az árstopok kivezetését várják.
A közétkeztetésnél ugyanakkor akadályt jelent, hogy elkezdődött a nyári szünet, amikor a kapacitásaik alig ötödén működnek.
Intenzívebb vadászat kell
Az afrikai sertéspestis terjedésének visszaszorítása érdekében intenzívebb fellépést várnak el a vadásztársaságoktól is. A kórokozó fő hordozói ugyanis a vaddisznók. Bóna Szabolcs miniszter arról beszélt, hogy az utóbbi években 50 milliárd forintnyi összeget fordított az előző kormányzat a vaddisznók gyérítésére. Erre sok vadásztársaság plusz bevételi forrásként tekintett, de csak egyes területeken érték el a járvány terjedését jelentősen lelassító, akár meg is állító, megfelelően alacsony vaddisznósűrűséget. A miniszter ezzel kapcsolatban jelezte:
a jövőben nemcsak jutalmaznak majd a gyérítésért, de akár meg is büntetik a vadásztársaságokat, ha nem hozzák az elvárt kvótát.
Röffentsük be a nyarat!
– ezzel a jeligével indul a következő hetekben intenzív kampány annak érdekében, hogy több fogyjon a hazai, jobb minőségű és a kormánytagok által egészségesebbnek nevezett sertéshúsból. A Múzeumok Éjszakáján a rakparton fognak osztogatni például minihamburgereket és sült kolbászt, összesen 3000 adagot, az Agrármarketing Centrum közreműködésével készülnek receptvideók, közösségi médiás tartalmak, podcastok is. Bár sokan megkérdőjelezhetik, hogy a nyári melegben vinne rá többeket több sertéshúsevésre, a tárca szerint
a nyár a szabadtéri programok, a családi összejövetelek és a grillezések időszaka, amihez a legnépszerűbb alapanyag a sertéshús, amely sokoldalú, ízletes, értékes tápanyagforrás, és helyet kaphat a kiegyensúlyozott étrendben is.
Sorra is veszik a sertés konyhákban felhasznált részeit, amelyek fogyasztására eposzi jelzőkkel biztatnak:
- szűzpecsenye – a sertés legnemesebb része,
- karaj – a klasszikus kedvenc,
- tarja – a grillszezon királya,
- oldalas – a barbecue sztárja,
- lapocka – a konyha sokoldalú alapanyaga,
- comb – a sokoldalú alapanyag,
- csülök – a hagyományos magyar konyha ikonja,
- dagadó – töltve az igazi,
- császárszalonna – a grillpartik titkos favoritja,
- fejhús – a hagyományőrzők kedvence.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
