A mai napon arra emlékszik a világ, hogy 1945. augusztus 6-án dobták le Hirosimára az amerikaiak az első atombombát.
|
|
A Hiroshimára bombát ledobó Enola Gay B29-es bombázó és legénysége. A repülőgép a kapitány, Paul W. Tibbets édesanyja után kapta a nevét. #1 © AP |
|
|
Az amerikai légierő térképe a Hirosimáról #2 © AP |
|
|
A világ első atomtámadásában hivatalos becslések szerint 140 ezren vesztették életüket azonnal vagy néhány hónap leforgása alatt az akkor körülbelül 350 ezer lelket számláló japán városban, a robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. A hirosimai emlékművön több mint 242 ezer név szerepel, a sugárfertőzések okozta egészségkárosodás ugyanis a mai napig szedi áldozatait. #3 © AP |
|
|
#4 © AP |
|
|
Hirosima az atomtámadás után #5 © AP |
|
|
#6 © AP |
|
|
Egy atomtámadást túlélt sebesült fekszik Ninoshima szigetén egy karanténban. #7 © AP |
|
|
#8 © AP |
|
|
Galambokat engednek a magasba az Atombomba-kupola előtt a hirosimai Béke Emlékparkban 2009. augusztus 6-án, a nyugat-japáni város elleni amerikai atomtámadás 64. évfordulóján. #9 © AP |
|
|
Paul Tibbets, a Hirosimára atombombát dobó Enola Gay bombázó kapitánya, kezet fog az egyik túlélővel egy párizsi tévéműsorban. Tibbets 2007-ben halt meg és állítása szerint soha nem bánta meg, hogy végrehajtotta a küldetését. #10 © AP |
|
|
Gyertyát gyújt egy megemlékező idős asszony, a hirosimai emlékparkban. 1947-ben létrehozták a Nemzetközi Atomenergia Bizottságot, amelynek a sugárzó anyagok és azok feldolgozásának ellenőrzése a feladata. 1970. március 5-én lépett hatályba az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Atomsorompó Szerződés. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT), amelyet Magyarország az elsők között írt alá és ratifikált. A megállapodás még nem léphetett hatályba, mert a függelékében felsorolt, atomerőművekkel vagy kísérleti atomlétesítményekkel rendelkező 44 ország közül eddig csak 35 tette meg ezt a lépést. #11 © AP |


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#33)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#33)
Kerdezte valaki, hogy miert kellet Nagaszakira is bombat dobni. A valasz egyszeru mert nem egyfele hanem ketfele bombarol volt szo, es mind a kettot demonstralni, ill kiprbalni akartak. Az uraniumbol keszult bombabol csk egyettlen egy volt az usanak es evkeig gyartottak, ugyanis akkoriban az uranium dusitasa nagyon bonyolult es hosszadalmas volt es borzaszto koltsegekkel jart. A dusitashoz volt mikor az USA teljes aramellatasanak 10-15% at kellet hasznalni. Szoval mivel ez az egyetlen egy bombajuk volt meg ki se tudtak probalni es abban se lehettek egeszen biztosak, hogy mukodni fog. A masik bomba a plutonium alapu fegyver volt, amit sokkal gyorsabban lehetett gyartani kiegett nuc. futoelemkbol. Ehez viszont a plutonium koncentralt osszerobbantasat kellet megoldani elrendo a kritikus tomeget. Ez sem volt egyszeru feldat, de miutan megtalatak a modjat gyorsabban tudtak igy bombat epiteni. Ezt a bombat probaltak ki Los alamosban, persze senki sem tudta pontsan, hogy is mukodik valos haborus korulmenyek kozott. Szoval ennyi.