A Nyomor széle blogban L. Ritók Nóra évek óta tudósít a berettyóújfalui és a kisváros környékén mélyszegénységben élő családok mindennapjairól. Az Igazgyöngy Művészeti Iskola köré szervezett szociális rendszer több száz olyan családnak segít, amelyekben a téli hónapok leginkább két dologról szólnak: a tüzelő és a napi élelem beszerzéséről. És ez ugyanúgy igaz december 6-án, vagy 24-én, mint bármely lehangoló januári napon.

„Megfigyeltem már azt is, hogy ahol ezek a gyerekek laknak, azokban a szegregátumokban sosem állnak hóemberek a házak mellett. És nem látok hógolyózó, szánkózó gyerekeket sem. A tél örömeit nem élik meg. Nagyon nem. Mert ha hideg van, és nincs megfelelő cipő, kabát, kesztyű, és a ház belül sem túl meleg, nos, ott nem kívánkoznak ki a hóba hancúrozni a gyerekek” – írta Ritók Nóra két éve.

A szegénységben afféle luxuskiadásokra nem jut, mint például egy Mikulás-csomag. Szintén az - épp idén, advent első napján az 500. bejegyzésénél tartó - blogból tudjuk, hogy sok családban panaszkodnak szomorúan, hogy még soha nem jutott egy csokira sem december 6-án. Ezeknél a családoknál még soha nem járt sem a Mikulás sem a Jézuska.

Az Igazgyöngy óráin decemberben is a karácsonyról, Mikulásról beszélgetnek, rajzolnak.

„Ahol a karácsony nagy élmény, ott várják a gyerekek. Ők ezeken a foglalkozásokon csillogó szemmel készítik és csomagolják az apró képeslapokat, díszeket a szülőknek, nagyszülőknek, ott értik azt is, hogy ajándékozni és ajándékot kapni is jó dolog. …

Akik szegénységben élnek, velük ez nehezebb téma. Ők is készítenek díszeket, ajándékokat, de azok legtöbbször ott landolnak az asztalomon, ’neked csináltam’ ,mondják, nem akarják hazavinni, nem akarják a szülőknek ajándékozni, karácsonyfára tenni, nincs szokás az ajándékozásról, sem élmény arról, milyen lehet adni, vagy kapni. A kisebbek, amikor a többiek, a szerencsésebbek sorolják, mire vágynak, akkor őket is elkapja még a lendület, mondják ők is a távirányításos autót, a babát, labdát. Meséskönyvet egy sem, hiszen az olvasás nekik is, meg a szülőknek is nehézkes, a mesélés nem épült be a családok életébe.

A nagyobbak már nem szólnak. Némán színezgetik a lapot. Ha melléjük ülök, és faggatom őket, csak szeretnének valamit, megrántják a vállukat, legfeljebb nagy nehezen kinyögnek egy szót, mint a nagylány is, hogy ’telefont”, de olyat, ami érintőképernyős, vagy amivel fotózni is lehet… de rögtön hozzáteszi, úgysem kap, minek erről beszélni is” – írta tavaly decemberben Ritók Nóra.

Az igazgyöngyösök idén is lefestették e vágyaikat. Ezekből mutatunk néhány alkotást.

A másodikos Amanda két bátyjával és édesanyjával él. „A Jézuskától, ha kérhetnék, porcelán babát kérnék, festőkészletet és egy babakocsit babával.”

Vivien szintén másodikos, anyjával, apjával és nagyobb bátyjával él. „Karácsonyra, ha kérhetnék egy biciklizős babát, egy sminkkészletet és, ha még kérhetek, akkor egy póni lovat, aminek szárnya van.”

Angelika három testvérével és szüleivel él.”Karácsonyra szeretnék egy éneklős babát, egy Jégvarázsos jégkirálynőt és egy babakocsit babával.”

Az elsős Ádám szintén három testvérével és szüleivel él. „A Jézuskától nagyon szeretnék kérni egy távirányítós autót, focilabdát és kirakót.”

Dominik szüleivel él, és nagy, már dolgozó bátyjával él. „A Jézuskától szeretnék kérni egy távirányítós autót, Lego készletet és egy kirakót, amit ki tudok rakni a testvéremmel.”

Az elsős Rajmund a nagynénjével és két testvérével él. „A Jézuskától karácsonyra szeretnék kérni távirányítós autót, társasjátékot, kirakót és egy foci labdát.”

Az elsős Dzsamila szüleivel, nagymamájával és öt testvérével él. „Karácsonyra szeretnék babát, társasjátékot és kirakót.”

A másodikos Kíra szüleivel és két testvérével él.”Nagyon szeretnék karácsonyra Violettás kirakót, Violettás étkészletet és babát, amivel tudok játszani.”