Az önállósodás útjára lépne a KDNP egy vitaanyag szerint, a 2029-es EP-választáson már így mérettetnék meg magukat
Ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni, a dokumentum alapján elengedhetetlenek új szereplők, az új arcok is.
Úgy látják, a „kereszténység hiteles képviselete” olyan vonzerőt jelent, ami önálló választási szereplést is meg tud alapozni.
„A kereszténység és a kereszténydemokrácia, annak hiteles képviselete olyan vonzerőt jelent, ami egy önálló választási szereplést is meg tud alapozni. A következő években ezt kell erősítenünk” – jelentette ki Latorcai Csaba KDNP-s parlamenti képviselő, a párt ügyvezető alelnöke a Népszabadságnak adott interjújában.
Miután 6,5 milliárd forintnyi pénzt ástak elő a hatóságok a Seszták Miklós KDNP-s képviselő és társai elleni büntetőeljárásban, és közben a letratóztatásban lévő Seszták szerepel a Fidesz honlapján, mint „politikai fogoly”, Latorcai jelezte, hogy megszűnt a bizalom az Orbán-kormány volt fejlesztési minisztere iránt, és a KDNP fegyelmi eljárást indít ellene.
A párt ügyvezető alelnöke közölte: a KDNP jövő szombaton tartja tisztújító választmányát, és mint megírtuk, az MTI értesülései szerint Semjén Zsolt távozását követően Rétvári Bencét jelölhetik a pártelnöki posztra, Juhász Hajnalkából pedig frakcióvezető lehet. „Új, megfiatalított és megújult vezetőséggel vág neki a kihívásoknak a párt” – mondta Latorcai.
Arra a kérdésre, önállóan indul-e a KDNP a következő parlamenti választáson, azt felelte, ez mindig a választójogi rendszer függvénye, amely megváltoztatását a Tisza kilátásba helyezte. Megjegyezte: „Nekünk, kereszténydemokrata politikusoknak úgy kell dolgoznunk, hogy ha az a válasz, hogy önállóan kell indulni, akkor a KDNP alkalmas legyen akár erre is.
Az önállósodás, a Fideszről leszakadás egyébként már a nyáron is felmerült egy kiszivárgott – már a Fidesz-KDNP választási veresége után kjészült – belső vitaanyagban.
Ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni, a dokumentum alapján elengedhetetlenek új szereplők, az új arcok is.
Korábban pedig a KDNP akkori frakcióvezetője, Harrach Péter 2020-ban magabiztosan állította, hogy a párt biztosan bejutna a parlamentbe, ha önállóan indulna. Tény, hogy ezzel korábban már próbálkoztak, de ez néha kifejezetten kudarcos eredménnyel zárult:
1990-es választás: A párt 1989. december 6-i újraalapítását követően önállóan indult. A listás szavazatok 6,46%-át szerezte meg, amivel 21 mandátumot nyert, és az MDF, valamint az FKGP mellett a koalíciós kormány tagja lett.
1994-es választás: A KDNP ismét önálló listával és jelöltekkel mérettette meg magát. A listás szavazatok 7,03%-át kapta meg, így ellenzéki pártként ismét bejutott a parlamentbe.
1998-as választás: Ez volt az utolsó olyan országgyűlési választás, amelyen a KDNP önálló pártként indult. A szavazatok mindössze 2,59%-át szerezték meg az első fordulóban, így nem érték el az 5%-os parlamenti küszöböt és kiestek az Országgyűlésből.
2002-es választás: Ekkor a KDNP már nem teljesen önállóan, hanem a Centrum Párttal (és más kisebb szervezetekkel) közös listán indult. Mivel a szövetség 3,9%-ot ért el, akkor sem jutottak be az Országgyűlésbe.
Ezután, 2006-tól kezdve a párt minden országos választáson a Fidesszel közös listán mérettette meg magát.
A középosztály is egyre inkább kiszorul az ingatlanpiacról, akkora a drágulás, de a helyzet változhat – derül ki a HVG Gazdasági bejárat műsorából.