Hogyan lehetett bárki is arra képes, hogy a földbe ásson el hat és fél milliárd forintot? Ezt a kérdést nem csak mi tehettük fel, amikor a Seszták-ügyben előkerült pénzkötegeket bemutatták, hanem a téma szakértői is meglepődtek. Akik rendszeresen foglalkoznak nagy összegű csalásokkal és vagyonvisszaszerzésekkel, azok is úgy látják: olyat épeszű ember nem csinál, csak ha pánikszerűen próbálja elrejteni a pénzét, hogy a földbe ás el ekkora készpénzt. Azt pedig az átlagember szinte el sem tudja képzelni, hogy mennyire nehéz egy ilyen vagyont úgy mozgatni, hogy utána legálisan fel lehessen használni – magyarázták.
Az MNB adatai szerint egyébként a közel 9700 milliárd forintnyi forgalomban lévő készpénzből 7450 milliárd forintot tartanak húszezresekben – a jegybank vizsgálta is, hogy nem kellene-e visszaszorítani ezeknek a nyomtatását. De itt nem tartunk a gyakorlatban, csak ott, hogy januártól kötelező lesz bejelenteni, ha valaki több, mint 10 ezer eurónyi készpénzt akar az országból kivinni.
Eközben a HVG annak is utánajárt: Seszták Miklós egykori kabinetfőnökének, Mihalovics Péternek a nevén egy több milliárd forint értékű cégbirodalom van, amelynek az elindításában 2017 körül aktívan közreműködött az akkor még Seszták vezette fejlesztési minisztérium.
Csak rövid ideig hihettük azt, hogy a hét legfontosabb olyan híre, amelyben a magyar kormány és a cégvilág találkozik, az lesz, hogy felmentik a paksi erőmű vezetőjét, majd kinevezik az újat. Döntött a kormány: megszüntetik a 35 éves, 23 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót – írta ki Magyar Péter a Facebookra, pár órával később pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben a megszüntetésről szóló határozat. A Telex úgy értesült, hogy már csak az aláírás hiányzik a szerződésről, amely szerint az M1-es bővítését még befejezhetik, minden más autópálya üzemeltetését viszont jövő áprilissal visszaveszi az állam.

A kormányhatározat egyelőre ott tart, hogy felhatalmazta Vitézy Dávidot, kössön együttműködési megállapodást Mészáros Lőrinc és Szíjj László nyolc érintett magántőkealapjával és a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztővel a szerződés megszüntetésének kereteiről. A végleges megállapodás tervezetét december 2-ig kell a kormány elé terjesztenie. Majd az MKIF azt közölte: „konstruktív egyeztetéseket” folytattak az állammal, de megerősítették, hogy vége lesz a koncessziónak.
A közlekedési és beruházási minisztériumhoz tartozó másik gigantikus ügy a dohányellátási monopólium felszámolása lehet. A kormány új törvényjavaslata szerint jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó kizárólagos joga és koncessziós szerződése, és újraszabályoznák a dohányellátók, valamint trafikok árrését is.
Miközben a világsajtó azon pörög, hogy mi fog történni az Nvidiával a kémbotránya után - a nemrég lemondott Jensen Huang már a visszatérését pedzegeti, megindult egy aláírásgyűjtés is, hogy vegyék vissza - és hogy egyáltalán mekkora a kínai ipari kémkedés veszélye, a techszektor újabb nagy sztorija is elindult: tőzsdére ment az Anthropic. Méghozzá olyan sikerrel, amely egy időre háttérbe szorította az elmúlt hetekben sorra érkező, az AI-befektetők számára rossz híreket. Egy nappal később aztán már esni kezdett az árfolyam, mutatva, hogy azért nincs kolbászból a kerítés. Ennek kapcsán azt is áttekintettük, milyen dilemmákkal szembesülnek azok a magyar kisbefektetők, akik azon gondolkoznak, hogy valamilyen mostanában divatos, sokat ígérő befektetési lehetőséget válasszanak.
A magyaroknak egyébként a 41 százaléka lát inkább lehetőséget a mesterséges intelligenciában, 34 százalékuk veszélyt – derül ki a felmérésből, amelyet a Medián a HVG megbízásából készített. Aki még sosem próbálta, inkább veszélyt lát a mesterséges intelligenciában, aki viszont gyakran él vele, inkább lehetőségként tekint rá.
A hét képe: az EcoPro BM katódgyárában tartott gyárlátogatás

Megszületett a megállapodás, 7,5 százalékkal nő jövőre a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, és természetesen ugyanígy emelkedik minden olyan juttatás, amelynek az összegét ezekhez kötötték.
A magyar munkaerőpiaccal mindenképp kezdeni kell valamit – ezt már az itt működő német cégek üzenték az új kormánynak, de az árfolyammal is látnak problémákat. A bizalmuk az ország új vezetői mindenesetre még kitart.
A HVG Top 500 listájáról pedig azt mutattuk be a héten, hogy melyek voltak a legjövedelmezőbb ágazatok 2025-ben, melyek jártak rosszul, illetve hogy a NER-cégek tulajdonosai százmilliárd forintot bőven meghaladó osztalékot szavaztak meg maguknak, miközben képtelenül magas összeget halmoztak fel az eredménytartalékban a rosszabb időkre.
Ott tart a nyugat-dunántúli azbesztbotrány, hogy már a köztársasági elnök is megjelent egy szombathelyi lakossági fórumon, és jelezte, szeretne lökést adni, hogy az illetékesek találjanak valami megoldást. A helyiek azt kérik a kormánytól, hogy szánjon több pénzt és figyelmet az ügyre, vállaljon szakmailag megalapozott központi koordinációt.
A héten derült ki az is, hogy a Szombathely leginkább szennyezett utcáiban zajló burkolási munkálatok során az azbesztes kövek mellett csatornafedeleket és gázvezeték-szerelvényeket is leburkoltak, ezért az MVM soron kívüli vizsgálatot indított.

„A vásárlóink életében az árrésstop kivezetése semmiféle változást nem okoz majd, nyugodtan készülhetnek az ünnepekre” – mondta a Lidl Magyarország beszerzési vezetője a HVG-nek. Nepp Zoltán arról is beszélt, hogy mióta bevezették az árrésttopot, csökkentek az alapanyagok árai és erősödött a forint is.
Azt mindenesetre így is szeretnék, ha az árrésstop kivezetésével lezárulna az árakba való állami beavatkozások időszaka – tette hozzá.
Bemutatta a MÁV és a GYSEV is a december közepétől érvényes új menetrendjét, és ezekben több fontos helyen is a rossz valósághoz alakították a menetidőket. A pécsi vonalon kilenc perccel lesz hosszabb az út, a szegedin héttel, ez utóbbi azt jelenti, hogy a negyven évvel ezelőtti menetidő tér vissza. Persze épp azért is így írták a menetrendet, mert az eddigi, papíron gyorsabb eljutás az esetek nagy részében nem jött össze, most abban bíznak, hogy addig is lesz egy reálisabb menetrend, amíg nem kezdődhet el a teljes átépítés – a szegedi vonalon valószínűleg 2028-ban, a pécsin 2029 után.

Azt is rögzítették a menetrendben, hogy a Déli Körvasút egyelőre nem készül el, és mivel Mészáros Lőrinc cégét kitették onnan, nem is lehet tudni, hogy mikor lehet majd ott a mostaninál több vonatot átengedni. Addig is sok járatnak Kelenföld lesz a végállomása. Nem került be a menetrendbe a Budapest–Belgrád vasútvonal sem, a nagy ígéretek ellenére, ezen még dolgoznak, hogy a kínai vonatbefolyásoló rendszert az EU-szabványokhoz igazítsák.