Új taggal bővült a Global Satellite Navigation Systemnek (GNSS) nevezett, a világ navigációs szolgáltatásait összefogó hálózat. A csillagász után Galileo néven is illetett európai rendszer a harmadik nagy globális helymeghatározási lehetőség lesz az Egyesült Államok hadserege által felügyelt GPS és az orosz GLONASS után. A Galileo alapvetően éppen a kiszolgáltatottság csökkentése miatt jött létre: esetleges vészhelyzet alkalmával ugyanis az amerikaiak – hát még Putyinék – korlátozhatják a navigációs rendszerük elérését.

De azért nem kell rögtön háborús helyzetre gondolni, az új rendszernek a mindennapok során is komoly előnyei lehetnek. Az Európai Bizottság (EB) ígérete szerint a Galileo megtízszerheti a földrajzi helymeghatározás pontosságát. Az Európai Űrügynökség (ESA) elnöke, Jean-Yves Le Gall egy elég szemléletes példát hozott erre. Képzeljük el, hogy egy vonat beáll egy 15 vágányos állomásra. A GPS használatával ilyenkor meg tudjuk állapítani, hogy a szerelvény melyik állomáson tartózkodik – a Galileóval viszont azt is, hogy pontosan melyik vágányon. És persze menet közben is ilyen pontossággal követhetők a járművek, ami elengedhetetlen például az önvezető járművek későbbi elterjedéséhez. De hasznos például a mezőgazdaságban egy önműködő traktor haladásához is.

ESA

A pontosságról kicsit pontosabban szólva: míg a GPS és a GLONASS jelenleg pár méteres hibahatáron belül dolgozik, a Galileo mindenki által használható szolgáltatása 1 méteres pontossággal képes a helymeghatározásra. Ráadásul az eddigi rendszereknél jobban belát majd zárt, fedett területekre.

Az európai rendszernek lesz zárt körű, fizetős verziója is, ami még pontosabb, pár centiméteren belüli helymeghatározást tesz lehetővé. Ezeket jellemzően kormányzatok, biztonsági szolgáltatók, illetve kutató-mentő egységek fogják majd igénybe venni. Katasztrófahelyzet esetén egyébként a kormányok dedikált, titkosított csatornán folyó hozzáférést kapnak a rendszerhez, ezzel segítve a katasztrófavédelem munkáját. És ez nem akármilyen segítség lesz: Lucia Caudet európai biztos AFP-nek tett nyilatkozata szerint míg a jelenlegi navigációs rendszerekkel egy tengeren vagy hegyekben eltűnt embert nagyjából három óra alatt lehet bemérni, 10 km-es pontossággal, a Galileóval 10 perc alatt megy a dolog, ráadásul 5 km-es pontossággal.

Mikortól lehet használni?

A Galileo egy magyarosan elnyújtott EU-s projekt. Eredetileg egy évtized sem kellett volna a kiépítéséhez, a költség pedig 1,8 milliárd euró lett volna. A 17 év után működésbe lépő rendszer megszületése végül 10 milliárd eurót emésztett fel.

A teljes rendszer 30 műholdból áll majd, melyből 6 képezi a tartalékot, 24 aktív szatellitünk lesz tehát. A kirakó utolsó darabja 2020-ban állhat pályára, addig be kell érnünk a jelenlegi 18 műholddal, melyeket a Phys szerint átmenetileg a GPS-rendszer műholdjaival támogatnak a rendszer teljes kiépüléséig.

Az én telefonomon megy?

Ebből az ideiglenes kölcsönzésből a mindennapos felhasználók nem sokat vesznek majd észre, használni ugyanis már mától lehet a Galileót. A rendszert támogató eszközöknek készítettek egy netes felületet, melyen több terület Galileo-képes eszközeit is felsorolják. A legtöbbeken az okostelefonjaikon használják a navigációt, és jó hírünk van, több készüléken is hamarosan működni fog az új technológia.

Huawei

Az EB tájékoztatása szerint a Huawei Mate 9 tulajdonosai minden további nélkül átkapcsolhatnak a Galileo használatára, már ma. A Qualcomm Snapdragon 435/617/625/650/652/820 chipsettel szerelt készülékek pedig – remélhetőleg nem túl sokára – megkapják azt a szoftverfrissítést, ami után már az ő telefonjuk is veszi majd a Galileo jelét. Ugyanez igaz az Intel WCS 2100 és a Mediatek MT6595 chipsetjét tartalmazó készülékekre is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.