És akkor Orbán fürkészei és portyázói is felsorakoztak Matolcsyék mellé

Lecsaptak a lélegeztetőgép-biznisz gyanúsítottjaira, élesedett a Matolcsy Ádám ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs, Seszták Miklóson már 9 milliárd forint készpénzt keresnek. Közben teljesen átszabta a kormány az szja-kedvezmények rendszerét, felvázolta a középtávú gazdasági-költségvetési stratégiáját, kilőtte az Otthon Startot, berúgta a Wekerle Pluszt és új fejezetet nyitott az USA-val közös energiabizniszelésben. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Újabb kétes, NER-közeli arcokat kezdtek nyaldosni a Tisza „Tisztítótűz műveletének” lángnyelvei: kedden Ausztriában csapott le a NAV a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések ügyében. Az Orbán Viktor által emlékezetes módon „fürkészeknek és portyázóknak” titulált beszerzők körébe tartozó személyek az adóhatóság gyanúja szerint adóelkerüléssel több mint 660 millió forintos költségvetési kárt okoztak, amikor behozták az országba a (lélegeztetésre jobbára alkalmatlan) gépeket, illetve több mint 3 milliárd forint hasznot mostak tisztára.

Az akció itt nem állt meg, a rendőrség elfogatóparancsot adott ki az OTT-ONE Nyrt. beszerzőcég egykori elnök-vezérigazgatója, Májer Bálint ellen, illetve két további személyt körözni kezdtek. Májer, aki ma már Balin üzemeltet óriáskereket, az elfogatóparancsra reagálva gyorsan megírta a NAV-nak, hogy „minden körülmények között” haza fog térni, és részt vesz az ellene indított eljárásban, csak még vannak elintéznivalói.

A Matolcsy család ügyében is voltak fejlemények a héten, a múlt héten kiadott, „sima” elfogatóparancs után hétfőn élesedett például Matolcsy Ádám nemzetközi elfogatóparancsa. A volt jegybankelnök fia mellett állandó üzlettársára, Stofa Györgyre is nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, mert valószínűleg mindketten Európán kívül tartózkodnak. A fiatal Matolcsyhoz, mint a héten kiderült, 111 milliárd forint kapcsolható hat magántőkealapon keresztül.

Ami Matolcsy Györgyöt illeti, róla kiderült, hogy megpróbálta visszamenőleg felbontani azt a szerződést, ami miatt letartóztatták – mindössze öt nappal a dokumentum szignózása után. De sikerült? Nem, hát azért vitték be, nyilván. A volt gazdasági miniszterrel és exjegybankelnökkel kapcsolatban ezer más téma mellett az a kérdés is felmerül, hogy hová tűnt legalább egymilliárd forintnyi bevétele, és hogyan maradt belőle csupán 30 millió. Matolcsy vagyonnyilatkozatai erre nem adnak választ. Arra viszont megvan a válasz, hogy megúszhatja-e Orbán korábbi szoros szövetségese, hogy megjelenjen a parlamenti vizsgálóbizottság előtt: nem, ott akkor is megjelenhet, ha le van tartóztatva. Király Júliának amúgy már egy évtizede papírja van róla, hogy Matolcsyék meglopták a magyar államot.

Seszták Miklóssal kapcsolatban két fejlemény volt a héten: egyrészt január 30-ig meghosszabbították a letartóztatását, másrészt a 9 milliárd, készpénzben. A bíróság szerint ugyanis ennyi pénzt tartott odahaza egy széfben. Az ügyvédje mondjuk ezt tagadja, és rámutat, hogy készpénzt nem foglaltak le Sesztáktól a hatóságok, de azért mi megnéztük, hogy ha találtak volna nála ennyi kápét, az mekkora helyen fért volna el, és mennyit nyomott volna.

A gazdasági bűncselekmények göngyölítésén túl is jócskán voltak gazdasági fejlemények a héten, Kármán András pénzügyminiszter például bemutatta a kormány középtávú gazdasági terveit. Eszerint az infláció gyorsulni fog, az államadósság lassan csökken majd, a növekedést 2030-ra közel megdupláznák. A harmadik negyedéves GDP-növekedés viszont halvány lett, elvitte az aszály meg az energiaválság. A Költségvetési Tanács még az előző héten bemutatott, 2027-es költségvetési tervet rágta meg, és jelentésében arra jutott, hogy az megvalósítható, de néhol azért túl optimista.

A Tisza-kormány rendkívül alaposan megsorozott mindenkit az adóváltoztatásaival: a héten benyújtott törvényjavaslatuk teljesen átírja az szja-kedvezmények rendszerét, megváltoztatták a fegyveresek nyugdíjainak és adózásának szabályait, a NAV-os valorizált értékeknél jelentősebben emelik a szesz és a szivar jövedéki adóját, jön a 15 százalékos nagyvállalati adó, januártól tényleg beszedik a reklámadót, de sávosan, több üzemanyagtípus adóemelését viszont elhalasztották. Benyújtották a vagyonadót kiegészítő exit tax tervét, ami a külföldre menekített javakat sarcolná, de amúgy magát a vagyonadót is finomhangolták, sok részletszabály megváltozott. Nem adóügy, de minden vállalkozó hozsannázhat a hírre: végre a parlament elé került a kötelező kamarai hozzájárulás eltörlése. Oké, hogy ez csak évi ötezer forint, de szó szerint semmit se kap érte cserébe az ember, minden érintett gyűlöli.

Olyan nemzetközi fejleményekből is összejött a héten egy csokor, melyek közvetlenül érintik a magyar gazdaságot. Az Európai Bizottság utolsóként, de csak elfogadta a magyar védelmi beruházási tervet, mely 5,4 milliárd eurós SAFE-hitelt biztosít. A Norvég Alapról szóló megállapodást is aláírták, így innen 92 milliárd forint érkezik – az előző ciklusban az ország 77 milliárdtól esett el, csak mert Orbán Viktor nem bírta elviselni, hogy a pénz 5 százalékának odaítéléséről ne a kormánya döntsön.

Kedd este egy nemzetközi szerződést ratifikáló törvénytervezet is felkerült a parlament honlapjára, amely az amerikai nukleáris ipar magyarországi megjelenésének lehetősége előtt nyithatja meg az ország, a magyar gazdaság és a hazai energiaszektor kapuit. A törvénytervezet elsősorban a kis, moduláris atomerőművek technológiájával (SMR) foglalkozik.

Orbán Anita külügyminiszter csütörtökön egy halasztás után végül mégis tudott találkozni Washingtonban amerikai kollégájával, Marco Rubióval, alá is írtak két együttműködési megállapodást, amelyek közül az egyik szintén az energetikával foglalkozott. Ez arról szólt, hogy Magyarország csatlakozik a Trump Peace Pipelines Frameworkhöz (Trump Béke-csővezetékek Keretmegállapodás), amelynek lényege, hogy új gáz- és olajvezetékek kiépítésével az orosz forrásokat leváltó, alternatív energiaellátási útvonalak jöjjenek létre a Balkánon és Közép-Európában.

Magyar Péter mindeközben nyolc tárcavezetőjével együtt Prágában vendégeskedett, a cseh-magyar közös kormányülésen pedig Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Prága–Budapest–Belgrád vonatjáratokról is tárgyaltak. A közlekedésnél maradva: a miniszterelnök bejelentette, hogy megszigorítják az elektromos rollerezés szabályait, majd ki is fejtette, hogyan.

A hét képe – söröző férfiak egy prágai kocsmában:

A kormány tagjai az Aranytigrisben söröznek
Facebook / Magyar Péter

A kormány első nekifutásra szerdára virradóra kivezette az Otthon Startot a Wekerle Pluszt bemutató, keddi sajtótájékoztatóján, aztán Magyar Péter ráébredt, hogy túl nagy rössel intézkedett, és október 31-ig adott még időt a folyamatban lévő otthon startos ingatlanvásárlások lezárására. Magáról a Wekerle Pluszról a bejelentések alapján itt közöltünk elemzést, de ide kattintva több szakértő írása is előugrik a témában.

Ettől teljesen független ingatlanos csemegék: Orbán Ráhel apja házából átjelentkezett a svábhegyi Dreher-villába, viszont milliárdos árengedménnyel se kelt el az a villapark, ahol Novák Katalin lakott.

Teljesen eltűnt Tiborcz István neve 19, korábban hozzá kötött magántőkealap NAV-adataiból – illetve, bocsánat, egyből biztos nem tűnt el, hívta fel utóbb a figyelmet a BDPST Group. Tiborcz Waberer’s International Nyrt.-je pedig nevet vált, ezek után W Solum Holding néven működik tovább.

Sport! Mészáros Lőrinc ügyvédje, Kertész József eladta az egri focicsapatot birtokló cégét. A kormány térképre tette, és diagramba, táblázatba szedte 11 év tao-támogatásait, amely szerint a Felcsút javára 45,4 milliárd forint támogatásról adtak ki igazolást. Ez a toplista negyedik helyére volt elég, de a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány így is majdnem kétszer annyi pénzt kaphatott a vizsgált időszakban, mint a jégkorongszövetség. A Felcsút egyből kifogásolta a kormány akcióját, és magyarázkodni kezdett.

Bevásárlás! Csalódott a Magyar-kormányban a Spar, az osztrák anyavállalat az Európai Bizottságnak írt levelében kéri, hogy lépjen fel az EU a Tisza-kabinet alatt is megmaradó kiskereskedelmi különadó ellen. A Tesco meg kivonul Csehországból és Szlovákiából, már meg is van, kinek és mennyiért adják el a boltjaikat – de a magyarországi jövőjükkel kapcsolatban még nincs döntés.

Hogy mi van a NER-kedvenc Nanushkával? Ez:

A NER-es könyvesbolt-lánccal meg ez:

Szombathelyen pedig az a helyzet, hogy egy évig tart majd, mire elszállítják az azbesztszennyezett követ az útpadkákról, és jóval drágább is lesz, mintha simán lefednék ezt is bitumennel. Akkor miért csinálják? Mert ezt az útfelülettel szemben nem lehet lefedni, az balesetveszélyes lenne. Emellett a város azbesztmentesítési pályázata bukásra áll, Nemény András polgármester a miniszterelnökhöz fordult az ügyben. Eközben Szentgotthárdon az azbeszttartalomra vonatkozó határérték 3,6-szorosát, a bozsoki óvoda mellett pedig közel négyszeresét mérték.

Akkugyárak: a héten elutasította a bíróság a debreceni civilek CATL-gyárral szembeni keresetét, indoklásuk szerint nem lehet megsemmisíteni a civilek által kifogásolt működési engedélyt, mert már egy másik engedély van érvényben, mint a per 2023-as kezdetekor volt. A mostani szabályozás ráadásul minden lényeges kérdésben eltér a kifogásolttól. Az iváncsai után a komáromi gyárában is elbocsátásokba kezdett az SK On – a leépítésről azután döntöttek, hogy kétszer is százmilliós bírságot kapott munkavédelmi hiányosságok, illetve talajszennyezés miatt. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter két évre feketelistára is tette a cég iváncsai egységét.

Nyitóképünkön: a pátyi raktár, ahol jelenleg is több mint 13 ezer, túlnyomórészt használhatatlan lélegeztetőgép porosodik, 2026. augusztus 31-én. Fotó: Facebook / Velkey György.

Hozzászólások