És akkor Orbán fürkészei és portyázói is felsorakoztak Matolcsyék mellé
Lecsaptak a lélegeztetőgép-biznisz gyanúsítottjaira, élesedett a Matolcsy Ádám ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs, Seszták Miklóson már 9 milliárd forint készpénzt keresnek. Közben teljesen átszabta a kormány az szja-kedvezmények rendszerét, felvázolta a középtávú gazdasági-költségvetési stratégiáját, kilőtte az Otthon Startot, berúgta a Wekerle Pluszt és új fejezetet nyitott az USA-val közös energiabizniszelésben. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Újabb kétes, NER-közeli arcokat kezdtek nyaldosni a Tisza „Tisztítótűz műveletének” lángnyelvei: kedden Ausztriában csapott le a NAV a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések ügyében. Az Orbán Viktor által emlékezetes módon „fürkészeknek és portyázóknak” titulált beszerzők körébe tartozó személyek az adóhatóság gyanúja szerint adóelkerüléssel több mint 660 millió forintos költségvetési kárt okoztak, amikor behozták az országba a (lélegeztetésre jobbára alkalmatlan) gépeket, illetve több mint 3 milliárd forint hasznot mostak tisztára.
A Matolcsy család ügyében is voltak fejlemények a héten, a múlt héten kiadott, „sima” elfogatóparancs után hétfőn élesedett például Matolcsy Ádám nemzetközi elfogatóparancsa. A volt jegybankelnök fia mellett állandó üzlettársára, Stofa Györgyre is nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, mert valószínűleg mindketten Európán kívül tartózkodnak. A fiatal Matolcsyhoz, mint a héten kiderült, 111 milliárd forint kapcsolható hat magántőkealapon keresztül.
Ami Matolcsy Györgyöt illeti, róla kiderült, hogy megpróbálta visszamenőleg felbontani azt a szerződést, ami miatt letartóztatták – mindössze öt nappal a dokumentum szignózása után. De sikerült? Nem, hát azért vitték be, nyilván. A volt gazdasági miniszterrel és exjegybankelnökkel kapcsolatban ezer más téma mellett az a kérdés is felmerül, hogy hová tűnt legalább egymilliárd forintnyi bevétele, és hogyan maradt belőle csupán 30 millió. Matolcsy vagyonnyilatkozatai erre nem adnak választ. Arra viszont megvan a válasz, hogy megúszhatja-e Orbán korábbi szoros szövetségese, hogy megjelenjen a parlamenti vizsgálóbizottság előtt: nem, ott akkor is megjelenhet, ha le van tartóztatva. Király Júliának amúgy már egy évtizede papírja van róla, hogy Matolcsyék meglopták a magyar államot.
A jegybanki alapítványok kifosztása nem direkt lopással, hanem szofisztikáltabb módszerekkel zajlott. A trükkös módon lenyúlt milliárdok megfogása is trükkös módszereket igényel.
A gazdasági bűncselekmények göngyölítésén túl is jócskán voltak gazdasági fejlemények a héten, Kármán András pénzügyminiszter például bemutatta a kormány középtávú gazdasági terveit. Eszerint az infláció gyorsulni fog, az államadósság lassan csökken majd, a növekedést 2030-ra közel megdupláznák. A harmadik negyedéves GDP-növekedés viszont halvány lett, elvitte az aszály meg az energiaválság. A Költségvetési Tanács még az előző héten bemutatott, 2027-es költségvetési tervet rágta meg, és jelentésében arra jutott, hogy az megvalósítható, de néhol azért túl optimista.
A kisnyugdíjak emelése örvendetes, ám a naptáron túli hetek megtartásával és a Szép-kártya bevezetésével a Tisza-kormány a Fidesz paternalista politikáját viszi tovább, 2030-ra ezermilliárdosra hízó költséggel.
Magyarország foglyul ejtett állam volt. 16 év alatt létrehozták a szervezett bűnözés legalizált rendszerét – összegzi Sárvári Nicholas gazdasági nyomozó, aki nemrég úgy döntött: részt venne az elherdált vagyon visszaszerzésében.
Olyan nemzetközi fejleményekből is összejött a héten egy csokor, melyek közvetlenül érintik a magyar gazdaságot. Az Európai Bizottság utolsóként, de csak elfogadta a magyar védelmi beruházási tervet, mely 5,4 milliárd eurós SAFE-hitelt biztosít. A Norvég Alapról szóló megállapodást is aláírták, így innen 92 milliárd forint érkezik – az előző ciklusban az ország 77 milliárdtól esett el, csak mert Orbán Viktor nem bírta elviselni, hogy a pénz 5 százalékának odaítéléséről ne a kormánya döntsön.
Kedd este egy nemzetközi szerződést ratifikáló törvénytervezet is felkerült a parlament honlapjára, amely az amerikai nukleáris ipar magyarországi megjelenésének lehetősége előtt nyithatja meg az ország, a magyar gazdaság és a hazai energiaszektor kapuit. A törvénytervezet elsősorban a kis, moduláris atomerőművek technológiájával (SMR) foglalkozik.
Orbán Anita külügyminiszter csütörtökön egy halasztás után végül mégis tudott találkozni Washingtonban amerikai kollégájával, Marco Rubióval, alá is írtak két együttműködési megállapodást, amelyek közül az egyik szintén az energetikával foglalkozott. Ez arról szólt, hogy Magyarország csatlakozik a Trump Peace Pipelines Frameworkhöz (Trump Béke-csővezetékek Keretmegállapodás), amelynek lényege, hogy új gáz- és olajvezetékek kiépítésével az orosz forrásokat leváltó, alternatív energiaellátási útvonalak jöjjenek létre a Balkánon és Közép-Európában.
Magyar Péter mindeközben nyolc tárcavezetőjével együtt Prágában vendégeskedett, a cseh-magyar közös kormányülésen pedig Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Prága–Budapest–Belgrád vonatjáratokról is tárgyaltak. A közlekedésnél maradva: a miniszterelnök bejelentette, hogy megszigorítják az elektromos rollerezés szabályait, majd ki is fejtette, hogyan.
Ettől teljesen független ingatlanos csemegék: Orbán Ráhel apja házából átjelentkezett a svábhegyi Dreher-villába, viszont milliárdos árengedménnyel se kelt el az a villapark, ahol Novák Katalin lakott.
Sport! Mészáros Lőrinc ügyvédje, Kertész József eladta az egri focicsapatot birtokló cégét. A kormány térképre tette, és diagramba, táblázatba szedte 11 év tao-támogatásait, amely szerint a Felcsút javára 45,4 milliárd forint támogatásról adtak ki igazolást. Ez a toplista negyedik helyére volt elég, de a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány így is majdnem kétszer annyi pénzt kaphatott a vizsgált időszakban, mint a jégkorongszövetség. A Felcsút egyből kifogásolta a kormány akcióját, és magyarázkodni kezdett.
Bevásárlás! Csalódott a Magyar-kormányban a Spar, az osztrák anyavállalat az Európai Bizottságnak írt levelében kéri, hogy lépjen fel az EU a Tisza-kabinet alatt is megmaradó kiskereskedelmi különadó ellen. A Tesco meg kivonul Csehországból és Szlovákiából, már meg is van, kinek és mennyiért adják el a boltjaikat – de a magyarországi jövőjükkel kapcsolatban még nincs döntés.
Üzletbezárás, leépítés, bérfizetési nehézségek, pókhálószerű cégstruktúra, annak szinte minden pontján csődben lévő vagy afelé tartó vállalkozások, tízmilliárdos veszteségek, bedőlt hitelek – így fest most az Orbán-kormány kedvenc divatcége.
Állami tulajdonban nincs jó kezekben, de ebben a formában magánosítani sem lenne szerencsés – az egész könyvszakma azon dilemmázik, mihez kellene kezdeni a Librivel. Bemutatjuk a lehetséges lépéseket, és azt is, mi történt az MCC alatt a cég menedzsmentjében.
Akkugyárak: a héten elutasította a bíróság a debreceni civilek CATL-gyárral szembeni keresetét, indoklásuk szerint nem lehet megsemmisíteni a civilek által kifogásolt működési engedélyt, mert már egy másik engedély van érvényben, mint a per 2023-as kezdetekor volt. A mostani szabályozás ráadásul minden lényeges kérdésben eltér a kifogásolttól. Az iváncsai után a komáromi gyárában is elbocsátásokba kezdett az SK On – a leépítésről azután döntöttek, hogy kétszer is százmilliós bírságot kapott munkavédelmi hiányosságok, illetve talajszennyezés miatt. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter két évre feketelistára is tette a cég iváncsai egységét.
Hány fővárosi fa száradhatott ki az idei faapokalipszisben? Temetnünk kell-e az őshonos fafajokat, hogyan támogathatja a városi fákat az, akinek nincs saját kertje, és tényleg segít a szingliségen is a fák locsolása? Riport a második Budapesti Fafesztiválról.
Nyitóképünkön: a pátyi raktár, ahol jelenleg is több mint 13 ezer, túlnyomórészt használhatatlan lélegeztetőgép porosodik, 2026. augusztus 31-én. Fotó: Facebook / Velkey György.