Áder János, úgy látszik, még mindig nem eléggé Schmitt, pedig igyekszik. Gondosan megválogatja, mit küld vissza az országgyűlésnek megfontolásra, hogy mutassa, ő komolyan veszi a dolgát, de mégse akadályozza a többség nyomulását. Nem mindig apróságokat szúr ki, de akkor is ezt a gyenge eszközt választja, amikor az indoklásban súlyos alkotmányossági kétségeit fejezi ki. Így volt ez például a takarékszövetkezetek vagy a termőföld-adásvételek ügyében, ahol az elnök szó nélkül tűrte, hogy a kormánytöbbség vállat vonva átlépett a véleményén. Az Alkotmánybírósághoz egyedül az előzetes regisztrációhoz kötött választójogot küldte, amely ott meg is bukott. De mostanában már ettől is egyre kevésbé kellene tartani, hiszen az új Ab-elnök bejelentette az alkotmánybíráskodás végét. Persze nem ezt mondta, de ha a testületnek az a szempontja, amit ő állít, hogy ne akadályozza a kormány munkáját és ne okozzon nehézséget a költségvetésnek, akkor ez azt jelenti, hogy nem kizárólag azt kell vizsgálni, megfelel-e egy jogszabály az alaptörvénynek.

A politikai vétónak is nevezett visszaküldés azért gyenge eszköz, mert semmire sem kötelezi a parlamentet, a képviselők figyelmen kívül hagyhatják az államfő véleményét. Nos, ez történt kedden is. A köztársasági elnök egyetlen pontot kifogásolt „a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról” hozott jogszabályban: azt, hogy egyes kiemelt ügyekben akkor is a kihirdetést, azaz egy iratnak a hatóságnál történt kifüggesztését tekintenék megtörtént értesítésnek, ha az ügyfelet közvetlenül, például postai úton is tájékoztatni kell. Ez az ügyfelek jogvédelmét tekintve nem lényegtelen, de a törvény egészéhez képest mellékes. Az ugyanis azt a folyamatot fejezi be, amelyet egy másik, március 11-én elnöki kifogás nélkül kihirdetett törvény (Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról) tartalmaz, és amely csaknem minden helyi szakhatóságot a megyei kormányhivatalok, ezen keresztül a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá rendel. A rendőrségen és az adóhivatalon kívül alig marad valami önállóan, az oktatási, egészségügyi, természetvédelmi, földnyilvántartási és egyéb hatóságokat már nem a szakmailag illetékes minisztériumok irányítják, hanem a kisgömböcként duzzadó központ. Ezt ésszerűsítésnek nevezik, állítólag gyorsítja és egyszerűsíti az ügyintézést, csak azt nem tudni, hogy a szakmai szempontok hogyan érvényesülnek majd.

Nos, ehhez képest igazán mellékes az említett iratkézbesítési szabály, és a Fidesz, ha másért nem, a saját vezető politikusából lett köztársasági elnök iránti tiszteletből simán átírhatná. De nem. Gulyás Gergely, a törvényalkotásért felelős fideszes házalelnök szárazon ezt közli: „Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ... megtárgyalta a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő átiratában foglalt észrevételeket, és kialakította azokról álláspontját. A bizottság a tárgyalását módosító javaslat benyújtása nélkül zárta le.”

Magyarán: fütyülnek az államfőre, csakazértis változatlanul szavazták meg újra az egészet, és ezzel arra kényszerítik Ádert, hogy írja alá azt, amivel nem ért egyet. Az nem mentség, hogy húsz évig a Fidesz egyik vezetője volt. Tanulja meg, hol a helye a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.