A KSH-ból kirúgták, a Statisztikai Társaság elnökének választották

Úgy tűnik, az országgyűlési választások közeledtével ismét előtérbe kerül, sőt, kampánytéma a hivatalos statisztikák megbízhatósága, a nemzetközi szervezeteknek eljuttatott adatok valódisága. Soós Lőrincet, a KSH 2003 őszén eltávolított igazgatóhelyettesét, a Magyar Statisztikai Társaság elnökét többek között arról kérdeztük, hogyan lehet megakadályozni, hogy a mindenkori magyar kormányok ne alkalmazzanak trükköket az adatszolgáltatásban.

S.L.:  Jogi kérdésekkel nem foglalkozom, különös tekintettel a bizonyítás nehézségeire,  nem akarok ebben állást foglalni. Statisztikusként azonban nyilvánvalónak tartom, hogy 2005-ben és 2006 elején valóban eltitkolták a magyar gazdaság legsúlyosabb gondjait jelző adatokat, amit Gyurcsány Ferenc az öszödi beszédében egyértelműen be is ismert.

hvg.hu:. Milyen intézményes garanciákkal lehetne elejét venni, hogy ilyen csalások a jövőben ne forduljanak elő? A görög trükközést elítélő uniós állásfoglalás közvetve a többi tényleges illetve potenciális trükközőt is komolyan figyelmezteti a következményekre. 

S.L.:  Tény, hogy minden kormány szeretné, ha jó lenne a bizonyítványa, ennek érdekében  sok mindent kész megtenni. Például 2003-ban Mellár Tamást, munkatársaival együtt, rendszeresen berendelték a PM-be, „eligazításra”. Végül 2003 novemberében, néhány társával együtt, Mellárt a szocialista-szabaddemokrata kormány le is váltotta, hogy helyet teremtsen  a számára megbízható vezetésnek. Célszerű lenne újragondolni, hogy a KSH ne a kormánynak, hanem a Parlamentnek tartozzék felelősséggel, ahogy ez már felmerült az 1990-es évek elején, az 1993-as statisztikai törvény megalkotása során. Be lehetne vezetni a KSH elnökének évenként esedékes beszámoltatását, vagy azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által kinevezett grémium évente minősítse a KSH szakmai tevékenységét. A görög miniszterelnök most kijelentette: maximálisan garantálni fogják statisztikai hivataluk függetlenségét. Jó lenne, ha a hivatalba lépő új kormány hasonló lépésre szánná el magát!

hvg.hu:   Ön azon huszonkilenc közgazdász között volt, akik tavaly novemberben nyílt levélben bírálták a 2010-es magyar költségvetést. Mire alapozta ellenvetését? 

S.L.:  Amit mondtam, írtam, szakmai meggyőződésből tettem, ugyanúgy, mint egy évvel korábban, és az élet engem igazolt. Persze ez mit sem változtat azon, hogy a 2010-es költségvetés ugyanolyan rossz, mint amilyen a 2009-es volt. A büdzsé sajnos, bizonytalan alapokon áll, s több dolgot kifogásoltam benne. Túltervezték a költségvetési bevételeket, és ezzel összefüggésben túltervezték a GDP alakulását. A jelenlegi 0,3 %-os GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzés részint túl optimista, részint belül van a GDP számítás statisztikai hibáján.  A másik probléma, amit előre jeleztünk, a vagyonadó tervezett bevezetése volt. Már akkor tudtuk, hogy az innen származó betételnek csak a töredékével számolhat a költségvetés, ezt a helyzetet az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette. Nem lehet kiszámítani az agrárium bevételeinek alakulását sem, ami szintén felboríthatja a gazdaság tervezett adatait.