Három éve, 2007 júniusában a Hagyó Miklóssal jó kapcsolatban álló Kovács Lajost nevezték ki a cég vezérigazgatójának. Kovács pár hónappal később intézkedett, hogy a Csepelen épülő, 481 lakásos Rákóczi lakópark projekttel foglalkozzanak, azt kössék be a távhőszolgáltatásba.  A lakótelepet a 2004-ben alakult Csepeli Lakásfejlesztő Zrt. építette, a Modusz Zrt-vel. A Moduszról a Célpont megállapítja, hogy „a Nagymező utcai mélygarázs építése miatt hírhedté vált és a csepeli galvániszap szennyezéssel is összefüggésbe hozott cég.”

Hagyó Miklóst kihallgatásra viszik

A Modusz Igazgatóságának tagjai között ott van Kunos Péter, a hajdani Agrobank elítélt vezetője, a Hagyó egykori bizalmasának tartott Gyarmati Zoltán, a főváros tulajdonában lévő Parking Kft. ügyvezetője is. A  BKV lobbistaként ismertté vált Hatvani Szabó János a felügyelőbizottságban kapott helyet.  (Gyarmati testvére, Gyarmati Zsuzsa a Főtáv kommunikációs igazgatója). A Csepeli Lakásfejlesztő Zrt. ellen 2010 márciusában csődeljárást indított a Fővárosi Bíróság.

A Célpont felhívja a figyelmet, hogy a Főtáv megvásárolta a Csepeli Hőszolgáltató kft-t. Ennek törzstőkéje 500 ezer forint volt, ennek ellenére a Főtáv 180 milliót fizetett ki érte a tulajdonos Haj-sza Kft.nek.

2007 nyarán a rendőrség top 100-as körözési listáján Joó Tibor a 42. helyen szerepelt. Csalás és letöltendő börtönbüntetés miatt keresték. Joó Tibor azonban nem vonult börtönbe, nem jelentkezett a rendőrségnél.

2008-ban a Bombahír TV készített interjút Joó Tiborral, de azóta sem került adásba. Joó részletesen elmesélte, hogy hogyan lett a Főtáv munka- és tűzbiztonsági igazgatója. Azzal kezdte, hogy hamis igazolvánnyal, határozott fellépéssel elhitette az építkezési vállalkozókkal, hogy munkavédelmi felügyelettől érkezett, és ha nem fizetnek, nagy büntetést fog kiszabni.  Fizettek is rendesen a vállalkozók, mígnem Joó rájött, ugyanezt legálisan is tudja csinálni. Alapított egy munkavédelmi céget, és kinevezte magát igazgatónak. „Napi 200-300 ezer forint összejött, egy-egy építkezésen mintegy 50 ezer forintot fizettek, és akkor békén hagytam őket.” 

Számos céggel került kapcsolatba: Joó szerint: „hozzám került a ...(az adásban elhangzik a cég neve)  , és rajtuk keresztül az NBH. Jött … József, és felajánlotta, hogy meg kell csinálni a Főtáv munka- és tűzvédelmi átvilágítását. Elmentem Kovács Lajos vezérigazgatóhoz, meg is állapodtunk, hogy 6 millió plusz áfáért elvállalom az átvilágítást, egy hónapig tartott volna".   Joó állítása szerint ....József  4 milliót kért és kapott a „közvetítésért" . Később Joó a gazdasági átvilágításra is kapott megbízást,  így az összes szerződést, üzleti dokumentációt átnézhette. Joóval 2007 decemberében végleges szerződést írtak alá, a Főtáv munka- és tűzvédelmi igazgatója lett. A vezérigazgatónak –állítása szerint -- havi 2 milliót kellett volna folyósítania. Nem tartott sokáig az igazgatóság. Rájöttek, kit alkalmaztak, és egy hónappal később kirúgták. Akkor már öt éve kőrözték. Joó azóta is valamilyen rejtekhelyen tartózkodik.

Mint Joó állítja, Hagyónak havonta kellett volna visszaosztania 50 milliót. 2007 decemberében találkozott Hagyóval egy kávézóban. Hagyó „mondta a struktúrát, hogy 50 millió forint kell neki cashben (készpénzben) és én 56 milliót plusz áfát számlázhatok be." 

Joó eltűnt, Kovács Lajossal és a többi fent említett személlyel a Célpont megpróbálta felvenni a kapcsolatot, de egyelőre nekik nem nyilatkoztak. Ugyanakkor a Főtáv vezérigazgatója visszautasította, légből kapottnak nevezte Joó Tibor állításait, az NBH pedig vizsgálatot indított az ügyben. (l.a kapcsolt cikkeket.) 

hvg.hu/Hír TV