Bábolna után Sukoró? – Budai Gyula a felelősöket kutatja

Bábolna ügyében már vannak gyanúsítottak, Sukoró ügyében egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója, fiideszes képviselő, akit a miniszterelnök az állami földek elherdálásának kivizsgálásával bízott meg, többek között utánanéz, milyen felelősség terheli Gyurcsány Ferencet, Veres Jánost, illetve Bajnai Gordont a magyar államnak komoly veszteséget okozó, a sukorói kaszinóváros-beruházással összefüggő földcsere ügylet kapcsán.

hvg.hu: Szemmel láthatóan kijátszották a meglévő rendelkezéseket a Sukoró-i kaszinóváros megálmodói: bagatell összegért, egy ügyes fölcsere útján akartak hozzájutni az értékes  Velencei tó partján fekvő területhez. Ennek az ügyletnek a kivizsgálása is az Ön hatáskörébe tartozik, s úgy tudjuk, vizsgálja nemcsak Gyurcsány Ferenc és pénzügyminisztere, Veres János, hanem Bajnai Gordon felelőségét is.  Lehet, hogy a kaszinóügy miatt vádat emelnek ellenük?

 Budai Gyula.:   Mind Sukoró, mind Bábolna ügyében meg kell különböztetni a politikai felelősség kérdését a más jellegű felelősségtől. A politikai felelősség az előző kormányok tagjait egyértelműen terheli. Szó lehet továbbá jogi felelősségről, is, ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség az illetékes, mely különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés büntette okán már nyomoz ismeretlen tettesek ellen.

Budai Gyula Fotó: agrarhaszon.hu

Ne feledje, hogy csak a sukorói ingatlancsere miatt a magyar államot 1,3 milliárd forint veszteség érte! Sukorón ezzel a földcserével egy kaszinó beruházás alapjait akarták megteremteni, ami nyereséggel kecsegtette a magyar államot. De abban senki nem lehetett biztos, hogy tényleg nyereséges lett volna  az üzlet, vagy veszteséges. Mégis, a magyar állam a terület biztosításán túl mintegy 2,4 milliárdos támogatásban részesítette volna a kiemelt kormányprogramnak tekintett beruházást. Vagyis nem elég, hogy a telekcserével közel 1,5 milliárdos kár érte az államot, még mintegy 2,5 milliárdot adtak volna oda a befektetőknek a magyar adófizetők pénzéből. Tudomásom szerint mind Gyurcsány Ferencet, mind pedig Bajnai Gordont meghallgatta már ebben az ügyben az ügyészség tanúként.

 hvg,hu: Nehezen hihető, hogy egy óriási kaszinó a Velencei-tó partján nyereséges lett volna. Különös tekintettel arra, hogy a nyugati határszélen, Bezenyén is épül egy hasonló létesítmény.

B. Gy.: Nekem is az a  véleményem, hogy nem volt szükség a sukorói kaszinóvárosra. Nem vagyok biztos benne, hogy ott kaszinó épült volna. Ha megkapják az építési engedélyeket, valószínűleg lakópark lett volna belőle. De a mi vizsgálatunk nem is erre irányul. Hanem arra, hogy kik és pontosan milyen konkrét döntéseket hoztak a sukorói ügyben, amellyel ekkora kárt okoztak a magyar államnak. Azt tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt állt. Nem hiszem, hogy a vezérigazgató, Tátrai Miklós önállóan hozott döntéseket ebben a beruházásban. Végső soron a Vagyongazdálkodási Tanács határozott, Veres János utasítására. Lehet, hogy Gyurcsány Ferenc személyesen is állást foglalt bizonyos lényeges kérdésekben. Ha ez dokumentálható,  a bíróság megállapíthatja a büntetőjogi felelősségét is. Ez az ügy alighanem a bíróságon végződik majd, tekintettel arra, hogy a felelősök köre pontosan meghatározható. De konkrét megállapításokat csak a nyomozó hatóság tehet, mind Sukoró, mind pedig Bábolna vonatkozásában, amit én semmiképpen sem előlegezhetek meg. [Bábolna Zrt. felszámolásával kapcsolatban Tátrai Miklóst immár különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. A vagyonkezelő volt vezérigazgatója 365 millió forintot utalt át a Bábolna Zrt. felszámolójának jogcím nélkül - írja a Magyar Nemzet. A szerk.] 

hvg.hu: Röviden elmondaná, mi történt „földügyben” a rendszerváltás óta Magyarországon?

 B.Gy.: Már a kárpótlást szabályozó jogszabály sem minden esetben jutatta azokat a földhöz, akik jogosultak lettek volna, illetve ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet akartak végezni. Az Antall-kormány alatt megjelentek a spekulánsok, akiknek révén bizonyos üzleti körök jelentős nagyságú földterületek tulajdonjogát, vagy használati jogát szerezték meg. A jelenleg működő rendszer ekkor torzult el. A kilencvenes évek első felében történt földkiosztást a jogszabályok nem támasztottak alá kellő mértékben, így nem tudták elejét venni a visszaéléseknek. Nem állítom persze, hogy egyáltalán nem jutottak földhöz azok, akik mezőgazdaságból kívántak élni, de spekulánsok is kaptak, akik csak azt nézték, miként tudnak túladni rajtuk, a lehető legnagyobb nyereséggel. Rossz birtokstruktúra alakult ki, kft-k szereztek használati jogot nagy földterületeken, melyek ma már zrt-ként működnek.. A hazai földterület 56 százaléka magánszemélyek tulajdonában és bérletében van, a fennmaradó földeken a  nagyüzemek osztozkodnak.  

 hvg.hu: A Fidesz vezette koalíciós kormány 1998 és 2002 között a családi gazdaságokat favorizálta. Ezt a baloldalról sokan bírálták, az elmaradott struktúra tartósítását látták benne.

 B.Gy.: A Fidesz-kormány akkoriban a kis- és közepes gazdaságokat előnyben részesítő európai modellt igyekezett követni, tekintettel arra, hogy közel volt csatlakozásunk az Európai Unióhoz, amire 2004-ben került sor. Egyébként továbbra is ez az EU közös agrárpolitikájának alapelve, és például Franciaországban 19,2 hektár az átlagos birtokméret. Vagyis a Fidesz jó úton indult el, amikor fel próbálta készíteni a kis- és közepes gazdaságokat az EU-s csatlakozásunkat követő versenyre. Mégis, 2002 után a nagyüzemi birtokstruktúra erősödött meg, a nagybirtokok újra teret nyertek. Az elmúlt nyolc évben, 2002 és 2010 között a kormányzó pártok próbálták megnyitni a földpiacot a tőkeerős nagygazdaságok részére, részben az állattartó telepek optimális nagyságára, részben pedig az EU bizonyos jogszabályaira hivatkozva. Hasonló tendenciát mutatott a földbérleti rendszer fejlődése is.