Szabó Andrea: Ha az új alkotmány sem lesz a miénk, akkor mi marad nekünk?

A harmadik rendszerváltásnak nem újabb győztes alkotmányára van szüksége. Hanem a mi alkotmányunkra. Olyanra, amelyet ismerünk, értünk, megvitattunk, alakítottunk, népszavazáson erősítettünk meg, és ezért meg is védünk, ha szükséges.

  • Szabó Andrea

Egy ország alkotmánya nem lehet a győztes jutalma. De nem lehet egy párt politikai végrendelete, sőt jogászok laptopján megírt paragrafustenger sem, és különösen nem lehet a társadalom feje fölött megkötött alku. Az alkotmány annál sokkal fontosabb. Ez szabja meg, hogyan élünk együtt, meddig érhet el a hatalom keze, melyek azok a jogok, amelyeket nem vehet el tőlünk senki, és mit tehetünk akkor, ha a politika ismét megfeledkezik arról, kitől kapta a legitimitását.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát 1787-ben írták alá. Azóta 240 év telt el, és mindössze huszonhét módosítást fűztek hozzá. Az Egyesült Királyságnak közben nincs egyetlen dokumentumba foglalt alkotmánya sem, mégis működik. Vagyis nem az a döntő, hogy van-e egy szöveg, amelyre ráírják: ALKOTMÁNY.

Az a döntő, hogy van-e mögötte közös hit, közös elfogadás és közös elszántság a szabályai betartására, és ami még fontosabb, az értékei megvédésére.

Magyarországnak ma alaptörvénye van, de nincs közös alkotmánya.

Hozzászólások