Uniós százmilliárdokból drótozná újra az országot a Tisza, aminek a napelemesek is örülhetnek

Miközben ötszázmilliárd forint uniós pénz érkezik a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, amire kétségkívül nagy szükség lenne. Az eddigi fejlesztések főként az új ipari beruházásokat támogatták, most úgy néz ki a lakossági beruházások feltételei is javulhatnak.

Nemrég megnyitották azokat a pályázatokat, amelyekkel a „hazahozott” uniós pénzekből osztanak ki a hazai villamosenergia-ipar nagy szereplői között több száz milliárd forintnyi, jórészt vissza nem térítendő támogatást. A pénz nagyobb része a villamosenergia-hálózat fejlesztését szolgálja, kisebb része pedig okosmérők telepítését segíti.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az a terve, hogy 2030-ig csaknem ötezer megawattnyi új, döntően megújuló energiát termelő kapacitás csatlakozzon a rendszerhez. A támogatást a hazai villamosenergia-elosztói, illetve -átviteli engedéllyel rendelkező társaságok kaphatják. Mások mellett ilyen licenccel bír az Orbán Viktor volt miniszterelnök falubelijéből az ország leggazdagabb vállalkozójává vált Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége, az Opus Titász is.

De miért kell fejleszteni? Már-már közhelyszerű megállapítás a hazai hálózattal kapcsolatban, hogy nem eléggé felkészült a megújuló termelők fogadására. Hosszú évtizedeken keresztül azzal a céllal építették ki ezt a rendszert, hogy a nagy központi termelők – Paksi Atomerőmű, Mátrai Erőmű – felől juttassa el az áramot a felhasználókhoz.

Így a rendszer értelemszerűen nehezen birkózik meg a világbajnok hazai napelemes boom révén a nagy naperőművek, illetve a kicsiny, háztartási erőművek által betáplált pluszáram elszállításával. Többek között ez vezetett oda, hogy évekig nulla szabad kapacitást hirdettek meg az új napelemes erőművek csatlakozására, illetve hogy a 2022-es őszi energiaválságban egyik napról a másikra letiltották az új háztartási napelemek csatlakozási lehetőségét.

Hozzászólások