Az elmúlt két kormányzati ciklus olyannyira erodálta a szocialista pártot, hogy már az is kérdéses, hogy fölépülhet-e vajon romjain a baloldal meghatározó politika ereje, vagy más formációk törnek majd utat maguknak. Az MSZP identitásának meghatározása egyre nagyobb gondot okoz a vezetésen belül is. Kit képviselnek? Mennyire tart rájuk igényt a társadalom? Mennyire vehetők komolyan, mint a Fidesz alternatívája? A szombati tisztújítás nem sok jót ígér, a párton belül sokan tartanak attól, hogy a párt lecövekel az önhitegetésnél, a bűnbakképzésnél, az Orbánra mutogatásnál. Lényegi változásra legalábbis kevés jel mutat; a párt fiatalabb politikusai próbálnak a háttérben meghúzódni, várnak a jobb időkre.

Szili Katalin

Túry Gergely

A mai MSZP két, korábban emblematikus figuráját a perifériára sodorta: a politikai karizmától mentes volt házelnök Szili Katalin, aki a párt válságát Gyurcsánynak tulajdonítja, és a pártot kényszerzubbonyba kényszerítő szabaddemokrata kötődésnek, gyakorlatilag elvesztette minden befolyását. Súlyos presztízsvereségeket szenvedett a pécsi időközi polgármester-választáson áprilisban, nincs számottevő támogatója a frakcióban, nincs politikus, aki döntő pillanatban nyilvánosan mellé állna. Ezért csak saját magát hibáztathatja. A döntő pillanatokban hezitál, nem vállal felelősséget. Amikor Gyurcsánnyal szemben kiállhatott volna, meggondolta magát, és beállt a sorba. Lendvai Ildikóval szemben is alulmaradt, amikor a párt országos listáján fő ellenlábasa mögé sorolták. Nem tudni, a sok kudarc után foglalkoztatja-e a pártalapítás gondolata, ám az őszi önkormányzati választásokat követően döntenie kell: megpróbálja-e szétszéledt híveit egy új, a nemzeti baloldal gondolatát felélesztő pártformációt összehozni, vagy végképp lemond a nyilvános politikai szereplésről.

Gyurcsányt ma is az MSZP leginnovatívabb személyiségének tartják a párt értelmiségi holdudvarában. Ám politikai teljesítménye kiszámíthatatlan és hullámzó: Orbán kőkemény ellenzékének jelentkezett be a választások idején, azzal fenyegetett, hogy megkeseríti Orbán minden percét parlamenti felszólalásaival. Nos, ebből egyelőre semmi sem lett, értékelhető parlamenti munkát mindeddig nem végzett, mint ahogy kormányfőként is be nem teljesített ígéretek jellemezték pályafutását. Bírálói szerint az MSZP megújulásának egyszemélyes akadálya, a hatalomból való távozása után is a párt gúzsba kötve táncol. 

Mesterházy Attila

MTI/ Kovács Tamás

Az MSZP sorsát a Mesterházy-Gyurcsány párviadal dönti el. A játszma mellékfigurájának szánják Mesterházy hívei az ismeretlenség homályából előrelépő Balogh Andrást, aki fiatalkorában az MSZMP központi apparátusában is dolgozott, 2002-től Medgyessy Péter külpolitikai főtanácsadója volt, majd Gyurcsány színrelépésével távozott a kormányzatból. Balogh fő patrónusai közé tartozik Lendvai Ildikó és Kovács László, akiknek Balogh személyét több szocialista bennfentes szerint Ágh Attila és Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója ajánlotta Lendvaiék figyelmébe. Az államfőt állító MSZP-kongresszuson is Kocsis András Sándor mutatta be a küldötteknek.

A rozsdamarta szocialista gépezetre jellemző, hogy egy Kovács Lászlóhoz hasonló nyugdíjassal akarják erősíteni Mesterházy pozícióját a leendő pártvezetésen belül. A frakcióban Mesterházy biztonságos háttérrel rendekezik (főképp Puch Lászlóra, Szabó Vilmos frakcióvezető-helyettesre, Kovács Lászlóra, Tobiás Józsefre, Szekeres Imrére, Kiss Péterre, Baja Ferencre, és mindenekelőtt Lendvai Ildikóra támaszkodhat). A leendő pártvezetés második posztjára, azaz elnökhelyettesnek ajánlott Balogh nem okoz majd a gondot a pártvezetésnek, mert tábora nincs.

Az elnökhelyettesi posztra sokáig esélyes volt Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc feltétlen híve. Bajnai Gordon kancelláriaminisztere azonban, látva a Mesterházy-csapat készülődését és térnyerését, visszakozott. Szinte biztos, hogy a Gyurcsány-szárnynak nem lesz megfelelő súllyal rendelkező képviselője az új elnökségben. Gyurcsány támogatói között főleg Vadai Ágnest, Tukacs Istvánt, Ficsor Ádámot, Vitányi Ivánt, Oláh Lajost, Baracskai Józsefet, Nemény Andrást és Varju Lászlót tartják számon.

Molnár térvesztése azért is érintheti érzékenyen a szocialista párt modernizálóit, mert ő az egyetlen mai szocialista frakciótag, aki nyilvánosan is élvezi Bajnai Gordon politikai rokonszenvét. Mesterházy térnyerése, mondják a párt belső köreiben, ugyanis nemcsak Gyurcsány, hanem Bajnai ellen is irányul: a Mesterházy-Lendvai tandem távol tartotta Bajnait a kampánytól, és mintha a jövőben sem szeretnék a baloldal hiteles referenciaszemélyének a szerepében őt látni.

Bajnai Gordon

Bánkuti András

Bajnairól kiderült, hogy képes magas színvonalú kormányzati munkára. A politikában azonban újonc maradt, a politikacsinálás fortélyai még távol állnak tőle. De ez változhat, mert a stratégiai gondolkodás iránti érdeklődése messze meghaladja egy átlagos magyar politikusét. Bajnai Haza és Haladás névvel közpolitikai alapítvány hozott létre, melynek “elsődleges célja és feladata a Bajnai kormány örökségének gondozása és szükséges védelme”. A Haza és Haladás Alapítvány kurátorai a Bajnai-kormány két kabinetfőnöke, Hegedüs Dóra, Szigetvári Viktor, illetve a kormányiroda vezetője, Tordai Csaba. Az alapítvány indulásához szükséges költségeket Bajnai saját forrásból fedezte.

Bajnai visszavonult ugyan a politikától, de közvetlen környezete szerint csak átmenetileg, egyelőre kivár. Ha a patthelyzet állandósul a szocialistáknál, a Mesterházy-Lendvai kettős tartalékai kimerülnek, Gyurcsány pedig hiteltelen marad – Bajnai Gordon lehet az MSZP utolsó reménysége.  

Dalmáth Lajos