A jelek szerint az önkormányzati választás megadja a kegyelemdöfést az MSZP jelenlegi formációjának, és ezt még Szanyi Tibor áldozatos kampányfőnöki tevékenysége sem tudja megakadályozni – véli Sebők János.
Gyakran visz el az utam a Magyar Szocialista Párt Jókai utcai székháza előtt, amely mostanában nyugis hely. Nincs nyüzsgés, van parkolóhely, többnyire csend honol a nagy ház környékén. Holt vidék, holtszezon, holt lelkek. Augusztus közepe van, jó az idő, nyaral a pártelit. A politikusok – ahogy mondani szokás – jól megérdemelt pihenésüket töltik külföldön, a Balatonnál, a telken, családi-baráti-haveri körben, urambátyám társaságokban. Utaznak, strandolnak, horgásznak, vadásznak, vitorláznak, felújítanak, grillpartiznak, kirándulnak, ahogy azt az elmúlt években is tették, amikor még hatalmon voltak, s a többségi voksok tudatában nyugodtan ellazulhattak a nyári ülésszünetben.
|
|
|
Szanyi Tibor Fotó: mszp.hu |
Idén viszont fordult a kocka. A választások éve van, s a szocialisták néhány hónapja méretes zakót kaptak a választásokon. A párt történelmi mélységekbe zuhant népszerűsége most is azt jelzi, hogy néhány hét múlva, az önkormányzati választásokon akár még megsemmisítő vereséget is elszenvedhetnek.
A szocik azonban a jelek szerint most is úgy viselkednek, mintha továbbra is kényelmes többségben ücsörögnének a parlamentben. Az MSZP-frakció tagjait, a párt vezetőit nem nagyon foglalkoztatja, hogy a párt szempontjából sorsdöntő hetek, hónapok előtt állnak. hiszen komolyan harcba kellene szállni Demszky utódlásáért, meg kellene szerezni kulcsfontosságú városok polgármesteri székét, készülni kellene az őszi parlamenti feladatokra, a büdzsé elfogadása körüli vitákra, markáns álláspontokat kellene kialakítani az egészségügyi, oktatási, önkormányzati stb. reformokkal kapcsolatban, fel kellene lépni a Fidesz-KDNP túlhatalmával szemben.
A választók, szavazók, szimpatizánsok joggal várják el, hogy a legnagyobb ellenzéki pártként az MSZP alternatívát nyújtson, ellensúlyt képezzen, kritikai hangot használjon, s ezt a társadalmi nyilvánosságban is képviselje. A párt vezetői azonban egyelőre pihennek, lazulnak, regenerálódnak Mesterházi, Lendvai hetek óta meg sem szólalt, a frakciótagok is eltűntek, az MSZP „arcait” kivonták a nyilvánosságból, miközben a riválisok gőzerővel készülnek a megmérettetésre. A kormányzati oldal mellett (amely a választások eredményének megismétlésére készül) most már az ellenzéki pártok is egyre nagyobb hevességgel „lövik” az MSZP állásait. A választási küzdelem tehát megkezdődött, az MSZP-nél azonban csak a kampányfőnöknek kinevezett Szanyi Tibor küzd – amolyan kötelező feladatként – néhány tucat fiatallal körülvéve. Olykor a máris vesztes benyomást keltő Horváth Csaba is felbukkan a híradókban, de mindezek láttán kevesek gondolják (gondolhatják) komolyan, hogy az MSZP-nek és jelöltjeinek komoly esélye lehet a választási küzdelemben.
Az MSZP nem küzd, nem harcol, sokkal inkább csak „alibizik”, a feladatra kijelöltek rutinból teszik a dolgukat. Pedig a baloldalnak, ebben a helyzetben, – pestiesen szólva – nyomulnia kellene ezerrel! Ellensúlyt kellene képeznie a harsogó, agresszív és még mindig szimbolikus elemekkel dolgozó kormánypropagandával szemben. Hitet, lelket öntenie a magukra maradt, kiábrándult, elbizonytalanodott, megcsömörlött szavazókba, miközben kommunikálni is kellene velük. Ki kellene alakítani számukra egy érthető, világos stratégiát, létre kellene hozni egy hatékony választási szervezetet, működtetni kellene a rendelkezésre álló társadalmi csatornákat és dolgozni, dolgozni, dolgozni. Hogy legalább minimális esély maradjon egy-egy helyi győzelemre.
Persze, joggal vetődik fel a kérdés: mit is várhatnak a választók ezektől a már sokszor megújult politikusoktól, mit remélhetnek a potenciális szavazók ezektől a frakcióban üldögélő, szavatossága lejárt, nyugodtan nyaraló politikusoktól, a kiégett káderektől, a listán bejutott levitézlett, hiteltelen emberektől, ha maga a pártelit sem bízik a sikerben, s nem is tesz annak érdekében?
Szanyi Tibor az Inforádiónak azt nyilatkozta, elképzelhetőnek tartja, hogy egyes szocialista jelöltek nem használják majd a kampányban az MSZP logóját. Aztán kiderült, hogy a párt „márkázott” jelöltjei nemcsak a párt logóját hagyják el, de a párthoz kapcsolódó vörös színt, sőt, a párt nevét is: Baloldali Összefogás, Megújuló Baloldal stb. néven indulnak harcba (Szegeden, Egerben, Pécsen) az október 3-i választáson. Egyszerre nevetséges és szánalmas, hogy a szocialisták úgy számítanak jobb eredményre a kiemelt városokban, ha a jelöltjeiket más elnevezés alatt indítják el.
|
|
| Horváth Csaba és Demszky Gábor |
Hasonlóan lehangoló a helyzettel szembesül a potenciális szavazó Budapesten is. Szanyi Tibor korábban több belső fórumon is egyértelművé tette: a szavazatmaximalizálás érdekében – a Jobbikon és a Fideszen kívül – „akár az ördöggel is kész” szövetséget kötni Tarlós István illetve a konkurens jelöltek ellenében. Az MSZP rögvest el is indult Dávid Ibolya és az MDF útján. Megpróbálkoznak szinte bárkivel „összefogni”, akinek egy kicsivel is több esélye (értsd támogatója) van a pozíció megszerzésére, mint a szocialista jelöltnek. Így aztán olyan súlyos politikai tényezők is képbe kerültek szövetségesként, mint Schmuck Andor, a Magyar Szociáldemokrata Párt főpolgármesterjelöltje, akivel azóta ugyan felmondták a frigyet, de a házassági ajánlat továbbra is fennáll a lehetséges kérőknek. Csakhogy a haszonleső szocialista pártelittel ma már senki nem akar összebútorozni. Az ellenzéki pártok is úgy kezelik őket, mint a biztos lúzereket,
Egyre inkább az az ember benyomása, hogy a pártelit – követve más, azóta eltűnt pártok útját – megélhetési politikusok gyülekezetévé alakul át, akiknek a helye, megélhetése, kiváltsága négy évig biztosítva van a parlamenti patkóban. Elücsöröghetnek, virslizhetnek, sörözhetnek a következő években, amíg nekik is végleg kitelik az idejük. De ennek a pártnak alighanem bealkonyult. Az egykori tömegpárt a legjobb úton van, hogy törpepárttá zsugorodjon.
Szanyi Tibor azonban töretlenül optimista. „Tudom, most sokan nem szeretnének azonosulni a szocialista párttal, de hiszem, hogy a kampány végére ez megváltozik.” Jó volna tudni, hogy Szanyi mire és főleg kikre alapozza ezt a kijelentését. A jó pártprogramra, az aktív pártmunkára, az erkölcsi tartásra, a népszerű pártpolitikusokra? Alighanem Schiffer Andrásnak, az LMP elnökének van igaza, aki az MSZP politizálását, morálját, bénázását látva azt jósolja, hogy az MSZP hosszú távon nem lesz tényező a magyar politikában. Ez a mostani pártalakulat legalábbis biztosan nem.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#58)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#58)

ÉLET ÁPOLÁSI DÍJ - 100.000 fT ALATT
FIDESZ-KDNP
Ápolási díjat csak az kaphasson, aki az önkormányzattól és a
háziorvostól igazolással rendelkezik. A Fidesz-Kdnp szerintem keveri a
szezont a fazonnal. Ha valaki beteg, hozzátartozóját ápolja,
édesanyját, apját, nagymamáját, testvéreit, bármelyik családtagját és
ápolási díjat szeretne igényelni, vidéki vagy budapesti önkormányzat
bármelyikét felkeresi, a szociális osztályt, ápolási díj kérvényt kell
kitöltenie, kit ápol és az ápolt személy adatait, és lakcímét,
személyi igazolvány számát és a lakóhelyéhez esedékes önkormányzat
által formanyomtatványt a háziorvossal leigazolja, hogy akit ápol, az
valóban létezik-e, persze a háziorvos felveszi a kapcsolatot az
ápolttal. Ezután az igazolással visszamegy az önkormányzat szociális
osztályára és az előadójának ezt leadja. A szociális bizottság 30
napon belül döntéséről tájékoztatja. Hogy jogerős, vagy elutasítást
tartalmaz-e a végzés. Ezt a tájékoztatót csak általánosságban írom,
nem is erre szerettem volna igazán kitérni. Az ápolási díj legalsó
határa 22.800.- Ft Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt és Soltész
Miklós államtitkárt arra kérem, hogy az ápolási díjat az alap minimál
bérre 60.236 Ft-ra egy szintre hozzuk. A szakmunkás minimálbér, amin a
kormány változtatni szeretne, 73.500. -Ft, a diplomás minimálbér ennél
több. Tájékoztatót kérek Orbán Viktortól és a Fidesz-KDNP-től, hogy
miért a szakmunkás minimálbéren emelnek és az alap minimálbéren, ami
60.236.- Ft, azon miért nem. Mert azok a legszegényebb emberek, aki
ennyit kézhez kap. Akinek nagyobb szakmai gyakorlata van, az
nyilvánvalóan már a 73.500.- Ft-os szakmunkás minimálbérben részesül.
Aki még náluk is többet tanult, diplomás minimálbérre jogosult.
Budapest, 2010. november 4. Soltész Miklós tájékoztatása szerint a HÍR
TV-ben az ápolási díjon 10 %-ot szeretnének emelni, ami az én
esetemben 22.800.- Ft, 10 %, 2.280.- Ft. Akinek az ápolási díja
28.500.- Ft, annak 2.850.- Ft. Igazságtalanságnak tartom, hogy nem
mindenki egyformán kap ápolási díjat. Tudom, hogy van egy emelt
összegű ápolási díj is, ami 100 %-ra vonatkozik, az én esetemben 80 %
a megállapított összeg és ez 22.800.- Ft. Amennyiben Orbán Viktor és a
Fidesz kormány az 22.800.- Ft-os ápolási díjat nem változtatja meg 8
órás fő munkaidőnek és a minimálbérre nem emelik fel, ami 60.236.-Ft,
Alkotmánybírósághoz, Strassbourgba vagy Brüsszelhez fordulok
panaszommal. Azt sem értem, hogy 2008. novemberben 100.000 ember
kapott ápolási díjat, hogy lett belőle 1 milliónál is több ember
Soltész Miklós államtitkár elmondása szerint, nem kéne az ápolási
díjat és a családi pótlékot összekeverni, külön kéne kezelni. Önök is
belátják, hogy ez a 2.800.- Ft, amit önök emelni szeretnének az
ápolási díjon, "10 %" ez egy igen csak egy becsületes fő 8 órás
munkaidőnek kéne számítania, Szanyi Tibor országgyűlési képviselő
szerint ez 24 órás munkaidőnek számít. Azzal, hogy a beteg saját
lakásában gyógyulhat, és nem a kórház ellátását veszi igénybe, ha az
orvos úgy állapítja meg, hogy otthon ápolható, a kórház is, az állam
is pénzt takaríthat meg vele, mert a kórházban senki nem fog egy
hónapig 22.800 Ft-ért dolgozni. De igazságtalanság, hogy a családtag
bár szeretetből ápolja a hozzátartozót, ami jogos is, ingyen, de a
gyógyszer, pelenka, élelmiszer, közüzemi számlák ez mind pénzbe kerül.
Akik az ápolási díjról a parlamentben döntenek, remélem levelemet
figyelembe veszik. Saját Fideszes-KDNP-s választópolgárokért is
dolgozok. Őket is becsapják, ha levelemet figyelmen kívül hagyják.
Tisztelettel: Kocsis Tamás.