Csaba László: Nem bízom az állam munkahelyteremtő képességében

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár nem igazán bízik a kormány közmunkaprogramjának sikerében. „Nagy közmunka-projektekhez nagy beruházások kellenek, ennek fedezete nem látható a Széll Kálmán tervben és a konvergencia-programban -- nyilatkozta a hvg.hu-nak

hvg.hu: A kormányzat közmunkaprogramja keretében több ezer közmunkást vezényelnének az állami gigaberuházásokhoz - gátépítéshez, csatornatisztításhoz, víztározók,  stadionok építéséhez -, táborokban, konténerekben laknának az állástalanok. Ön szerint ez a program képes lesz visszavezetni az embereket a munka világába?

Csaba László: Nem titok, hogy mindig is szkeptikus voltam az állam munkahelyteremtő képességével szemben.Nem utolsó sorban azért, mert a szocializmusban felnőve lépten-nyomon láttam azt, hogy ez nem produktív és nem célirányos. Vattaembereknek hívtuk azokat, akiket sportállásokban, avagy két rendőr mellé állított harmadikként, az ellenőrt ellenőrzőként, a fagylaltárusnál a készpénzért  műanyag  zsetont adó segéderőként, vagy épp  a jobbak megfizethetősége érdekében alacsony bérért beállított naplopókként ismertünk meg.

Közmunkások Fotó: MTI - Bugány János

Minden ismert fölmérés szerint a magyar állam már ma sem hatékony, sem a magánszektorhoz, de még a hozzánk hasonló Csehország, Észtország, Szlovákia államapparátusához képest sem. És bizony - Papp József meg is írta többször – ez a helyzet a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok zöménél is, vagyis a versenyszektor túlnyomó részében sem jobb a helyzet.

 A magyar társadalomban igen erős az ellenállási jog, a középkorból származó ius resistendi érzése. Ezért azt várnám, hogy a szervezett, irányított közmunkák helyett inkább, aki teheti, a feketegazdaságba vonul, Ezek köre a gyümölcsszedőtől a zsebbe fizetett kutatóig és adószakértőig, valamint a beteggel közvetlen kapcsolatban álló egészségügyiekig terjed. Milliós réteget nem lehet rendőri-adószedői eszközökkel megfegyelmezni. 

hvg.hu: Ugyanakkor kétségtelen, hogy a jelenlegi szociális programokra egyszerűen nincs fedezet, és elfogadhatatlan, hogy az aktív népességnek csupán ötven százaléka dolgozik. Ön szerint mi lenne a célravezető megoldás?  

Csaba László Fotó: Horváth Szabolcs

CS.L.: Termelékeny és hasznot hozó munkát csak megfelelően képzett és motivált emberek tudnak végezni.

Ezért  vélhetően a változást a képzéssel kell elkezdeni. De nem az egyetemekkel, ahonnan - minden ellenkező híreszteléssel szemben - a kikerülők 95-98 százaléka elhelyezkedik, hanem az óvodával és az általános iskolával, mert ugyanis ott „terem” a munkanélküli és a társadalomba illeszkedni képtelen réteg,  Gazsó Ferencék fölmérése szerint százból harminc-negyven gyerek is erre a sorsra jut. Persze, emelni kell a nyugdíj-korhatárt, és könnyíteni az önfoglalkoztatást, a családi vállalkozások különféle terheit, a civil szféra és a nonprofit tevékenység körében is, az adó- és az adminisztrációs oldalon egyaránt.

Ami a nagy közmunka-projekteket illeti, ezekhez nagy beruházások kellenek. Ennek fedezetét a Széll Kálmán tervben és a konvergencia-programban nem látom. Ha az utóbbiak jelentik a gazdaságpolitika érvényes keretrendszerét - én ezt gondolnám - akkor az állami kiadások megfaragása sem a központi, sem a helyi igazgatásnak nem ad pénzügyi mozgásteret a nagy projektekhez.

hvg.hu: Az új közfoglalkoztatási rendszer megvonja a segélyt attól, aki nem fogadja el a felajánlott közmunkát. Ráadásul a jelenlegi 270 nap helyett 90 napra jár csak az álláskeresési járadék. Erről mi a véleménye?

Cs.L.: A szigorítás elvileg indokolt, mértéke azonban, különösen átállási idő nélkül, nincs összhangban az Alkotmánybíróság által több ítéletben – már a Bokros csomag kapcsán –  is kimondott szemponttal. A felkészülési idő és az ehhez szükséges  átállás ugyanis minden módosítás jogérvényességének előfeltétele. A gyorsaság önmagában  csak az atlétikai pályán erény. 

hvg.hu: Mi a véleménye az ún. közfoglalkoztatási minimálbér bevezetéséről, melynek lényege, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők bére alacsonyabb lenne, mint a minimálbér. Azaz a havi minimális bér várhatóan bruttó 46 ezer 800 forint lesz a 78 ezer forintos havi minimálbér helyett…

CS.L.: A minimálbér közgazdaságtani értelemben  sok tekintetben torzító és foglalkoztatás-ellenes, épp a legalacsonyabb bérűek körében, ahol a termelékenység/határtermék gyakorta alacsony. Ugyanakkor egyetlen állam sem  veheti semmibe a saját maga alkotta szabályokat.  Ameddig van törvény a minimálbérről – immár Nagy-Britanniában is van – az bizony magát az államot is kötelezi. A magáncégeket nyilván a bérkommandó se tudja erre rávenni. De a köz - mind a központi, mind az önkormányzati körben - a törvény uralma alatt kell, hogy álljon. Egyébként, ha nem csukjuk be a szemünket, tudhatjuk, hogy ma is létezik havi bruttó 47 ezer forintos állás, és korántsem csak a mezőgazdasági idénymunkások körében. Szomorú tény ez, és jól mutatja, miért kellene lendületesen és tartósan növekednie a magyar gazdaságnak.