"Ha a több kormányzat a válasz, akkor a kérdés nagyon ostoba volt." (Ronald Reagan)

Lassan két hete annak, hogy a Párt előállt az elhíresült hatodik alkotmánymódosítási ötletével, de még mindig nem tudjuk, pontosan miért is van rá szükség. "Mi a Fidesz válasza az ellenzéki kritikákra, hogy az alkotmánymódosítással teljhatalmat akarnak?" – kérdezi a Magyar Idők Gulyás Gergelyt. A válasz: "Erről szó sincs." A megnyugtató első mondat után még következnek hasonlóan megnyugtató mondatok, de a legmegnyugtatóbb választ mégis Simicskó István honvédelmi miniszter produkálta az ATV kérdésére, hogy "terrorveszélyhelyzet" esetén lapokat is betiltanának-e: "De miért tennénk mindezt?".

Hasonlókat hallunk tehát, mint amikor néhány éve a média megrendszabályozása volt napirenden: mi valójában soha nem élnénk azokkal a jogosítványokkal, amikről döntöttünk. Megszavazzuk magunknak hatvan (kompromisszum: harminc) napra a szabadság és a demokrácia totális kiiktatását, de valójában csak azért, hogy meglegyen, pont belefér a Gucci táskába, miért, ki nem vett még könyvet azért, mert hiányzott a polcról, aztán bele se nézett? Egy totális rendkívüli állapot mindig jó a háznál, biztonságot, megnyugvást okoz; na, most tolja ide a képét az a migráns.

Egyébként az senkinek nem tűnt fel, hogy egy alaptörvény-módosítás hogyan lehet eleve titkos? A mindannyiunkra vonatkozó jogszabályok legalapvetőbbikében minősített adatok lehetnek, amiről soha nem szerzünk tudomást, ha véletlenül nem szivárog ki? De azért tartsuk be, különben alaptörvényt sértünk? Ezek az emberek nem a jogi karra jártak, mégiscsak?

Ha jól értjük, a "terrorveszélyhelyzet" abban különbözik az Orbán-kormány rendes, napi működésétől, hogy külön fel kell hívni rá a figyelmünket, különben nem vennénk észre. (Így elsőre az a kép ugrik be valamiért, amikor a Készenléti Rendőrség emberei beviszik az őrsre Móra Veronikát, az Ökotárs vezetőjét.) Ez jöhet akkor mostantól: ha a végrehajtó hatalom valamiért úgy dönt, hogy eljött az ideje, akkor elrendeli a határok, az internet és az alkotmányos alapjogok végét, bevezeti a kijárási tilalmat, amitől összeomlik a romkocsmanegyed, és két hónapig Kerényi Imre mondhatja meg, melyik optimista KSH-adat lesz vezető hír a hvg.hu gazdasági rovatában.

És mivel számos Soros-bérenc azon lamentált, hogy nem lehet tudni, végül is mi alapján dönthetne a kormány a totális kormányzás bevezetéséről (amelynek egyetlen "demokratikus kontrollja" az lett volna, hogy jelentik az egészet a köztársasági elnöknek meg a parlamentnek), Lázár János felsorolt néhány példát a közelmúltból, hogy legyen elképzelésünk a dolog menetéről.

Ott van először is a szeptemberi röszkei csetepaté, amikor is több száz menekült órákon át cirkuszolt a határon, kövekkel és betondarabokkal dobálták a rendőröket, gumikat gyújtogattak. Senki nem jelezte mindeddig, hogy terrorcselekmény történt volna, Orbán akkori közlése ellenére senki nem fogott terroristát, a helyzet akkor sem lett volna kezelhetőbb, ha a kormány pl. "korlátozhatja, ellenőrizheti és szüneteltetheti a postai és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat".

Ugyancsak Lázár János említette példaként a "Keleti pályaudvarnál történt eseményeket" – ööö, mire tetszik gondolni? Ha a hőség közepén lehetetlen körülmények között tartott, a hatóságok és a MÁV által többször átvert menekültek enyhén szólva szakszerűtlen ügykezelésére, akkor az állam legfeljebb a saját intézkedései miatt rendelhetett volna el országos veszélyhelyzetet. Azt pedig, hogy az egyik későbbi párizsi merénylő Budapestről fuvarozta el két tettestársát, legfeljebb az EZO tévé jövendőmondója láthatta volna előre, de ő meg nem szólt.

Ami meg a Kovács Zoltán nevével visszaélő kormányszóvivő példáját, az M1-esen végigvonuló migránsokat illeti, az nem "terrorveszélyhelyzet" volt, hanem a KRESZ súlyos megsértése, de persze, nyilván kezelni lehetett volna a helyzetet "az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek" korlátozásával, jegyrendszerrel, az internet kikapcsolásával.

Emlékezzünk meg egy röpke bekezdés erejéig arról a hősies országgyűlési képviselőről is, aki napokkal a HM tervezetének Origo általi ismertetése után, a nem létező börtönbüntetéssel is dacolva, bátran kirakta az egészet a kuruc.infóra. Novák Előd, aki napokkal a jogállamiságért való bátor aggódása előtt, a négypárti egyeztetésen még közölte, hogy a Jobbik támogatja az elképzelést, hiszen "augusztusban hasonló tartalmú változtatást kezdeményeztek, ám előterjesztésüket az Országgyűlés leszavazta", nem is titkolta, mi a fő gond a tervezettel: az, hogy Fidesz önkényuralmat szervezhet? Dehogyis. Az, hogy "hazánkban a következő években is több áldozata lesz a cigánybűnözésnek, mint a terrornak, mégis csak az utóbbival akar kiemelten foglalkozni a kormány". Próbáljuk meg ezzel lezárni a "mennyi alkotmányos féket és ellensúlyt várhatunk egy Jobbik-kormánytól?" gondolatkört.

Semmi újdonság nincs abban, hogy a kormány kész hazudni is az elvárt eredmény elérése céljából: sem Európában, sem Amerikában nem ismerik a végrehajtó hatalom rendkívüli jogköreinek ilyen módon való használatát, mint a terv szerint a Magyar Illiberális Népköztársaságban.

A 2001. szeptember 11-e óta hadiállapotban lévő Egyesült Államokban egy, az elnök által elrendelt vészhelyzet együtt járhat a személyes szabadságot és gyors bírói eljárást garantáló habeas corpus elv felfüggesztésével, és megszűnik a vádlott esküdtszéki meghallgatása is, de szó nincs totális uralomról. A sokat emlegetett Patriot Act is számos polgári szabadságot érint (pl. telefon- és emailfigyelés bírói végzések nélkül), de ennek ahhoz, amit Budapesten terveznek, semmi köze. Ráadásul a Fidesz részéről éppen Gulyás Gergely volt az, aki innen figyelmeztette amerikai barátainkat, hogy ugyan tartsák már magukat a jogállamiság Fidesz által is követett normáihoz.

Terrorveszélyhelyzet? Komolyan? Ki akart a migránsválság kellős közepén, a török állammal együtt többhektáros gigamecsetet építeni Kőbányán? Ki indokolta ezt anno azzal, hogy nagy számban jönnek majd a muszlim országokból a fizetős diákok, és "nincsen hely, ahol a vallásukat tudják gyakorolni. Ez az a kérdés, amivel foglalkozni kell"? Ki foglalkozik ma is azzal, hogy dzsámit és minaretet építtessen pont Szigetváron, ahová kiket és miért is várunk szeretettel? De azért azt kommunikáljuk, hogy aki nincs az alkotmánymódosítással, az nemhogy ellenünk van, de egyenesen a terrorizmust támogatja?

Van itt persze egy apró probléma, túl azon, hogy a hungaristoid párt józan belátásának köszönhetően úgy tűnik, a módosításnak nem lehet ezen legdurvább verzióját keresztülvinni. Az apró problémát pedig úgy hívják, hogy Magyarország Alaptörvénye, amiben, ha valaki belenézne, igen érdekes dolgokat találna. Például azt, hogy a terrorista vészhelyzet már ma is kezelhető. Ellenben képzeljék csak, mit találtunk ennek a sok más szempontból vállalhatatlan dokumentumnak az elején, a C cikkben:

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Az igazi kérdés persze nem az, kimeríti-e mindaz, ami itt készül, a 2-es cikkelyt, és nem is az, hogy miért nincs már ma sem hatalmi ág, amely felelősségre vonhatná ezért a kormányzatot, hanem hogy mégis mi ennek az egésznek a célja? Hát a teljhatalom – vágja rá az ellenzék rutinosan. Jó, és annak mi a célja? Nincs ember, aki megkérdőjelezné, hogy valódi terrorveszély esetén a kormánynak spéci jogkörökre van szüksége. De ez, bemondásra? Mit érhet el a NER hatvan nap alatt, amihez a net lekapcsolása, és még 29 korlátozás szükséges?

A rossz hír az, hogy kitört az őrület, és még csak rendszer sincs benne.