Pénznemváltás
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
A britek keresnek a legjobban az EU-n belül, átlagosan 36180 eurós évi jövedelemmel. A magyarok átlagosan 5910 eurót visznek haza, ezzel az összeggel csak a szlovákokat, a letteket, a litvánokat és az észteket sikerült megelőzni. Az egy főre jutó GDP tekintetében hazánk a hatodik – a sor végéről nézve.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU mostani 25 tagországában 2002-ben az éves átlagkereset 26850 euró volt. A britek után Luxemburg volt a második évi 35010 eurós átlagkeresettel, a harmadik pedig Németország 34620 euróval.
A lista másik végén kullog Észtország 4440 euróval, Litvánia 3600 euróval és Lettország 3240 euróval. Magyarország hátulról az ötödik, évi 5910 euróval. Ha a listavezetőt és a lista végén kullogókat összehasonlítjuk, akkor a litvánok és lettek a tizedrészét keresnek annak, amit a britek.
Az átlagkereset azonban nem tükrözi a lakosság vásárlóerejét. Ezt is figyelembe véve Luxemburg az első, második a németek, harmadikok a britek, a lista végén nem változik a sorrend: az észtek, a litvánok és a lettek tudnak a legkevesebbet vásárolni a pénzükből. Ami Magyarországot illeti, 11020 eurós vásárlóerőnket még a szlovákok is túlszárnyalják, így hátulról a negyedik helyen végzünk.
Mind a 25 országban jelentős a különbség a nők és a férfiak átlagkeresete között. A differencia Nagy-Britanniában, Dániában és Cipruson a legnagyobb, 30 százalékos. A legkisebb különbséget - 20 százalék - Szlovéniában, Lengyelországban, Litvániában, Belgiumban, Svédországban, Finnországban és Magyarországon regisztrálták. Magyarországon a férfiak átlagosan 6300 eurót, a nők pedig 5340 eurót kerestek a vizsgálat évében.
Az átlagkeresetet az emberek végzettsége is befolyásolja: az alacsony végzettségűek átlagosan évi 20420 eurót keresnek, a magasabban iskolázottak pedig 41080 eurót. Hazánkban ez az összeg évi 3940 euró, illetve 13770 euró.
Az EU összes tagországára jellemző, hogy a pénzügyi szektorban keresnek a legtöbbet, évente átlagosan 43550 eurót. A pénzügyi szektorban is átlagon felett keresnek Luxemburgban (59200 euró), Nagy-Britanniában (56710 euró), Németországban (45600 euró), és Hollandiában (44110 euró). Az utolsók ezen a listán: Szlovákia (9950 euró), Lettország (8000 euró) és Litvánia (7360 euró). A magyar pénzügyi szektorban évi 11620 euró volt az átlagkereset.
A szolgáltatás és ipar a második és harmadik legjobban fizető terület az EU-ban 27200, illetve 27050 eurós átlagkeresettel.
Papíron a vendéglátóiparban dolgozók keresik a legkevesebbet, átlagosan 17510 eurót. Az EU-átlagon felett lehet keresni e szektorban Finnországban (24700 euró), Svédországban (24330 euró), Hollandiában (23660 euró) és Luxemburgban (21140 euró).
Az Eurostat felmérésében Görögországra, Portugáliára és Máltára vonatkozóan nincs adat.
Szintén Eurostat felmérés eredménye a napokban kiadott, egy főre jutó, bruttó nemzeti össztermék-táblázat, amelyben hazánk, az EU-tagországok között a huszadik helyet foglalja el. Ezzel a sorban a huszonkettedik helyet foglalja el, ugyanis a rangsorolásban külön helyett kapott a teljes EU-ra levetített GDP-átlag – amelyet középértéknek tekintettek a sorrend készítésekor – illetve az eurozóna összterméke külön. Szintén helyet kapott még a listán négy nem-EU tag, sorrendben Horvátország, Románia, Bulgária és Törökország, illetve három EFTA – Európai Szabad Kereskedelmi Társulás – tagország, Norvégia, Svájc és Izland is. A táblázat élén Luxemburg végzett, ahol az egy főre jutó GDP több mint kétszerese az uniós átlagnak. Az EU tagországok közül Lettország került a sor végére.
A teljes táblázat az egy főre jutó GDP-ről 2004-ben. Vastag betűvel az EU-tagságra váró országok, dőlt betűvel az EFTA-tagok.
| Luxemburg 223 | Szlovénia 78 |
| Írország 139 | Portugália 73 |
| Dánia 122 | Málta 72 |
| Ausztria 122 | Cseh Köztársaság 72 |
| Hollandia 120 | Magyarország 61 |
| Egyesült Királyság 119 | Szlovákia 52 |
| Belgium 119 | Észtország 50 |
| Svédország 116 | Litvánia 48 |
| Finnország 115 | Lengyelország 47 |
| Franciaország 111 | Lettország 43 |
| Németország 109 | Horvátország 46 |
| Eurozóna 107 | Románia 32 |
| Olaszország 105 | Bulgária 30 |
| EU-tagországok 100 | Törökország 29 |
| Spanyolország 98 | Norvégia 153 |
| Görögország 82 | Svájc 130 |
| Ciprus 82 | Izland 116 |
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek.