Egy eblai agyagtábla. Civil feljegyzés © atlastours.net

Matthiae ugyanis meg van győződve arról, hogy a 30 évvel ezelőtt a királyi palotában megtalált civil archívumon kívül Eblában voltak templomok is és bennük vallási tartalmú archívumok. A megfejtett írásokban több utalást is talált erre. Az 1823-as szám alatt katalogizált táblán például arra, hogy a királynő belép „Kura” templomába.

Logikája jónak bizonyult, mert a múlt évben meg is találták az egyik templomot a város egyik kapujának közelében. Az idei év eredménye pedig az volt, hogy kiderült: erre a templomra Kr.e. 1600-ig, amíg a hettiták el nem pusztították Eblát, négy másikat emeltek. A legrégibb volt azonban a legimpozánsabb, falai elérték a 6 méter vastagságot, magasságuk a 20 métert – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Ebla romjai Szíriában. A főtemplom könyvtára is itt van valahol © syrianstudents.com

A főtemplomot, ahol a vallási archívumot remélik megtalálni, még keresik. Ha lesznek ebben is agyagtáblák, Matthiae szerint arra is választ kapnak, hogy ki volt Ebla főistensége. Eddig azt hitték, hogy Hadatot, az eső és a vihar istenét imádták az eblaiak főistenként. A legrégibb agyagtáblákon azonban sokszor van utalás Kurára, minden dolgok elrendezőjére, aki állandó harcban áll a kígyóval, a szárazság és a káosz megtestesítőjével. Ha erre bizonyítékot találnak, akkor az eblai kultúrát sokkal eredetibbnek, a korabeli asszír-babiloni és egyiptomi civilizációtól függetlenebbnek kell tekinteni, mint ahogy eddig gondolták.

Mathiae, aki 1964-ben a római Sapienza egyetem megbízására kezdett Eblában kutatni, erre a felfedezésre tette fel az életét. Ez még teljesebbé tenné az értékelést, amelyet 1975-ben a „civil” archívum megtalálásakor Ignace Gelb, a híres amerikai régész mondott: „Az olaszok Eblában egy új nyelvet, új történelmet, új kultúrát fedeztek fel.”