A Történelmi emlékezetről szóló törvény többek között törvénytelennek minősíti a francóista törvényszékek ítéleteit, lehetőséget teremtve az ítéletek felülvizsgálatára és az áldozatok rehabilitálására. A jogszabály hivatalosan elítéli Franco fasiszta rendszerét, előírja, hogy az önkormányzatok biztosítsanak eszközöket a polgárháborús tömegsírok feltárásához, valamint azt, hogy távolítsák el a Franco-korszak minden jelképét az utcákról és az épületekről. A törvényt még a felsőháznak (szenátus) is el kell fogadnia, a szenátusi szavazás azonban csak formalitásnak tekinthető.
José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő, akinek a nagyapja is a Franco katonái által kivégzett több tízezer áldozat között volt, a törvény megalkotását megbízatása egyik legfontosabb feladatának tekintette. Elfogadása a kormányzó szocialisták és több kis párt megállapodásának az eredménye. A jobboldali Néppárt "veszélyesnek és fölöslegesnek" nevezte a törvényt, amely szerinte feltépi a múlt sebeit és megosztja a spanyolokat. Az ellenzéki párt a törvény ellen szavazott, bár egyes cikkeit támogatta, így a szélsőjobboldali nosztalgiatüntetések betiltását az Elesettek völgyének (Valle de los Caidos) bazilikájában, ahol Francót eltemették.
Francisco Franco tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig Európa utolsó szélsőjobboldali diktátora volt. 1936-ban állt spanyol Marokkóban a köztársaságpárti kormány elleni felkelés élére. Három évig tartó polgárháború után csapatai 1939 márciusában egész Spanyolországot elfoglalták, és kezdetét vette egy 39 éven át tartó diktatúra, amely a nemzetközi színtéren bekövetkezett minden változást túlélt. A katonai junta által államfőnek kinevezett Franco vaskézzel fojtott el minden ellenállást. 1940-ben 500 ezer embert vetettek börtönbe, 50 ezer embert végeztek ki, és megindult a tömeges kivándorlás.
A "katolicizmus elveire épített" francóista államban a terrornak kormányhű katolikus papok is áldozatul estek. Történészek szerint a 400-at is elérheti a puccsisták által meggyilkolt baszk papok száma. A polgárháború idején összesen több mint 4100 papi személyt, tizenkét püspököt, 2300 szerzetest és 280 apácát öltek meg.
Spanyolország a második világháborúban a semlegesség mellett döntött. Más nyugat-európai országoktól eltérően 1948-ben nem részesült a Marshall-segélyben. Az Egyesült Államok 1950-ben, a hidegháború tetőpontján katonai támaszpontokat létesített az ibériai országban. 1973-ban az ETA baszk szeparatista szervezet meggyilkolta Luis Carrero Blanco miniszterelnököt. Egyre szaporodtak rendszer elleni diáktüntetések, amelyeket kemény megtorlás követett. Franco 1975. november 20-án halt meg. János Károly két nappal később lett az ország uralkodója. A diktatúra hivatalosan 1978-ban szűnt meg a jelenlegi demokratikus alkotmány elfogadásával.
A spanyol alsóház elítélte Franco fasiszta rendszerét
A spanyol parlament alsóháza történelmi jelentőségű törvényjavaslatot szavazott meg szerdán az 1936-39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok vezette diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról.
A 22-es csapdája alakulhat ki a magyar villamosenergia-szektorban
Kiderül, hogy Orbánék nagyberuházásaival mit tervez a Tisza-kormány.
Magyar Péter: A gumi már csak ilyen, néha kilyukad vagy kiszakad
A rossz utakra gondolt és 120 milliárdos gumimentő programot ígért.
És akkor Seszták Miklós körül nem csak a földből bukkantak elő milliárdok
Megszólalt Bús Balázs, miután kiengedték a börtönből: „gonosz idő ez”
Fordulat jöhet az ingatlanárakban 2027-ben?
A középosztály is egyre inkább kiszorul az ingatlanpiacról, akkora a drágulás, de a helyzet változhat – derül ki a HVG Gazdasági bejárat műsorából.