Aggasztó tendenciák – a Freedom House elnöke Magyarországról

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: médiatörvény; Freedom House; Dadid J. Kramer;

Magyarországon romlott a sajtószabadság helyzete – ezt külön is megemlítette a Freedom House amerikai jogvédő szervezet idei országjelentése. A hvg.hu-nak nyilatkozó David J. Kramer, a szervezet elnöke szerint nem csak a sajtószabadsággal kapcsolatban lehet aggasztó tendenciákat megfigyelni.

hvg.hu: Magyarország az egyik állam, amit külön is kiemelt az önök jelentése, mint amelyikben a legjobban romlott a média helyzete az utóbbi egy évben, és ahol negatív tendenciák indultak el. Uniós tagállam vagyunk, a kormánynak rengeteg vitája volt az EU-val, a közösségi intézmények mégis mintha egy kicsit eszköztelenek lennének olyan esetben, amikor egy tagállam arra hivatkozik, a szabályozása megfelel az uniós jognak, mégis uniós alapértékek sérülhetnek általa. Hogy lehet kezelni ezeket a helyzeteket?

David J. Kramer: Azt hiszem az EU-nak rá kellett jönnie, hogy paradox módon sokkal nagyobb befolyása van egy országra az előtt, hogy az csatlakozott volna a közösséghez, mint utána. Magyarország sajnos nagyon jó példa erre, kétségtelenül aggasztó irányt vett több dolog is: a médiaszabadság, egyéb szabadságjogok ügye, az új alkotmány, hogy csak néhány példát mondjak. Ezért bárkinek, aki az országgal foglalkozik, az összképet kellene vizsgálnia szerintem, nem egyesével a külön ügyeket. Most mi a média helyzetéről közöltünk vizsgálatot, de a korábban közölt országjelentésünkben a többi aggasztó tendenciát is sorra vettük.

hvg.hu: A politikai elnyomás mellett a gazdasági problémák, a kiadók nehéz helyzete, a sok országban megfigyelhető tulajdonosi koncentráció fenyegeti leginkább a sajtó szabadságát – ez az egyik fő megállapítása a Freedom House jelentésének. Melyik a nagyobb veszély pillanatnyilag?

D. J. K.: Rövid távon mindenképpen a politikai elnyomás, ha egy újságíró például nem publikálhat saját hazájában, ha el kell hagynia az országát, hogy dolgozhasson, mert odahaza esetleg az életét, a szabadságát, a biztonságát kell féltenie, nem kell magyarázni, hogy ez ellehetetleníti a munkáját. Másrészt egy médiumnak gazdaságilag is függetlennek kell lennie, mind egy adott kormánytól, mind üzleti csoportoktól. Ebből a szempontból nagyon aggasztó tendencia az a koncentráció, ami a tulajdonosi körök esetében figyelhető meg számos országban. Itt, az Egyesült Államokban például tudható, hogy az egyes nagy tévécsatornáknak kik a tulajdonosai, ezek éles versenyben állnak egymással, ez egy egészséges helyzet.

Dadid J. Kramer: Nem csak a média helyzetét vizsgálják

Fotó:


hvg.hu: De még az Egyesült Államokat, vagy Nyugat-Európa országait is komolyan érinti a válság, egyre nehezebb gazdasági helyzetbe kerül számos nagy múltú lap, tévécsatorna, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy médiamonopóliumok alakulnak ki.

D. J. K.: Ez igaz, valóban még nálunk is egyre több jelentős lap kerül egyre nehezebb helyzetbe, és szorul rá mondjuk egyre inkább más hírforrásokra, mert egyre kevesebb saját munkatársat tud alkalmazni. Ez egy valós veszély. Ugyanakkor az új médiumok, a közösségi média sokat segíthet abban, hogy a hírek minél kisebb költséggel jussanak el a fogyasztókhoz.

hvg.hu: A technikai fejlődés, az új médiumok, új eszközök viszont egyre inkább lehetővé teszik a privát szféra ellenőrzését is, az állampolgárok személyes adatai is egyre könnyebben hozzáférhetők – akár a média számára is, mint láttuk ezt a legutóbbi brit sajtóbotrányok esetében is. A kormányok pedig erre hivatkozva előszeretettel hoznak a média szabadságát korlátozó intézkedéseket. Lehet e kettő között egyensúlyt találni?

D. J. K.: Ez egy nagyon jó kérdés, nehéz ilyen egyensúlyt találni, a közösségi média révén egyre több bizalmas adatot közlünk akár önkéntesen is magunkról, nyilván nagy a csábítás ezek felhasználására, de egy újságírónak tudnia kell felelősen kezelni ezt a helyzetet. De egyre nehezebb ezt az egyensúlyt megtalálni, elismerem. Remélem, hogy a sajtó sosem fog megfeledkezni róla, hogy az egyik feladata az állampolgárok jogainak védelme, beleértve természetesen a személyes adatok védelmét is.

hvg.hu: Egyre több kormány szeretne valamilyen internet-szabályozást is bevezetni, szintén vagy a személyes adatok védelmére, vagy - miként ez az EU-ban az ACTA esetében is történt - szerzői jogokra hivatkozva. Szükség van ilyen szabályozásra ön szerint, és lehetséges-e egyáltalán ezt alkalmazni?

D. J. K.: Szerintem a netet nem kell szabályozni, miközben megértek néhányat az említett kormányok indokai közül is. De itt az önszabályozás lehet a legjobb eszköz.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X