A Fradi, a Celladam és Furulyás János kalapja
4 perc
2003.11.26. 15:33
Kovács Ádám, a Celladam tulajdonosa úgy döntött, hogy megmenti a Ferencvárost. Ha kínai üzletei beindulnak, ennek meg is lesz a pénzügyi fedezete.
A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját 1901. április 21-én Borbás Gáspár, 17 éves balszélső lőtte a MUE hálójába. Az ifjú támadó aligha gondolhatta akkor, hogy ezzel hozzá is látott a hozzáadott érték termeléshez, ami napjainkban számos vita forrásává vált. Amíg ugyanis a fiúk hatékonyan rúgták a bőrt, addig erkölcs, erő és egyetértés (sőt pénz is) mutatkozott rogyásig. Amint aztán a felhalmozott tőke fogyatkozni kezdett, a klubhoz, pénzhez és népszerűséghez vonzódó személyek (a fantomszerű Dicobe-csoport befektetőitől a zöld-fehér nemzeti kincsek szakértőjének számító Torgyán doktorig) úgy vélték, menteni kell, ami menthető. Ha a nagy mentésben Furulyás János, az egyesület elnöke nem lett volna résen, nem csak az folyt volna el, amit a Fradi a Bajnokok Ligájában való szereplésért kapott a kilencvenes évek közepén, hanem tán már a stadiont is széthordták volna.
De, mint bűvész a nyulat, Furulyás előhúzta Várszegi Gábort a kalapjából, ahogy a minap tette ezt Kovács Ádámmal is. Hogy az elnök vonzódik-e a nagynevű befektetőkhöz vagy emezek húznak a Fradihoz, nehéz eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a klub körül névtelenek még véletlenül sem fordulnak meg, azoknak viszont, akik kapcsolatba kerülnek az FTC-vel – ahogy mondani szokás – már múltjuk van. Furulyás János, mint a rendíthetetlen ólomkatona, áll a vártán, s a Várszegit ócsárlók szemébe vágja: rengeteget köszönhet neki a klub, mert ha ő nem jelent volna meg a milliárdjaival, már régen lehúzhatták volna a rolót.
Az ország egyik leggazdagabbját most az ország egyik (a hivatalok által) legkevésbé elismert vállalkozója követi a befektetők sorában. A Kovács Ádám vezette Celladam Csoporttal most megkötött megállapodásokat az elnökség elfogadta, s a küldöttközgyűlés is támogatta. Így az új befektető három éven belül 1,2 milliárd forintot – évi 400 milliót – utal át a Ferencvárosnak, majd 2006-ban újabb 300 milliót ad a részvényekért, így tulajdonossá lép elő. A cégcsoport révén a klub a közeljövőben 120 millió forintos tőkeemelést hajt végre az FTC Rt.-ben, majd ezt 2004 első három hónapjában 60-60 millió forintos tőkeemelés követi havonta. Ezen kívül a Celladam cégcsoport vállalja, hogy három éven át, éves szinten 200 millió forinttal kiegészíti az FTC Rt. költségvetését, amennyiben az veszteséget termel.
De mielőtt a Celladam főnöke megérkezne, Várszegi úgy távozik, mintha nem is menne. Az egyesület eddigi tulajdonosa, a Fotex Rt. a korábbi 1,85 milliárd forintos támogatásáért cserébe megkapta a klub részleges kereskedelmi jogait, tehát a Fradi-sörből, a Fradi-whiskyből, a Fradi tv-ből és a Százszázalék Fradi című újságból származó bevételek Várszegi Gábort illetik. A Fotex Rt. ezen felül három éven keresztül évi 100 millió forintos összeggel támogatja a Ferencvárost, melynek fejében a reklámfelületek 10 százalékára tart igényt. A részvényeket a Fradi visszakapja 2006-ig, amikor azokat a Celladam megvásárolja. Várszegi megtarthat két darab részvényt, s így a Fotex képviselője részt vehet a közgyűléseken.
Kovács Ádám az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy elsősorban a klub küzdőképessége miatt döntött a támogatás mellett, és kudarcként élné meg, ha a vállalkozás nem lenne legalább nullszaldós. „Abban az időben döntöttem el, hogy támogatni fogom az FTC-t, amikor a labdarúgócsapattól a szurkolói rendbontás miatt levontak hat pontot” – közölte a 65 éves feltaláló. „Lenyűgözött az a küzdőképesség, amellyel az egyesület harcolt az igazáért. Nem drukkolok egyik csapatnak sem, de ez a szemlélet találkozott azzal, amelyet az én cégem is képvisel, miszerint ha valaki elkezd valamit, akkor azt végigviszi az utolsó pillanatig.
Kovács rákdiagnosztikai módszerét és rákellenes készítményét az orvosi- és gyógyszeripari lobby hosszú éveken át a partvonalon kívülre száműzte. S mivel idehaza Kovács Ádám nem lehetett próféta, hát egészen Kínáig ment a Celladammal. Ha hinni lehet a cég honalapján közölteknek, most ott hasznosítják a Celladam Rt. által kifejlesztett, s állítása szerint a rák szűrésére alkalmas Polimer Protein Tesztet (CPT). Erről a Celladam-csoport, a chonggingi első honvédségi egyetemi klinika és az amerikai Pharmascouts Alpha CNC képviselői állapodtak meg. Az üzlet megvalósításához az amerikai cég tulajdonosai ötmillió dollárral járulnak hozzá. Ebből az összegből finanszírozzák a Debreceni Egyetem toxikológiai laboratóriumának költségeit, és a tíz év alatt kifejlesztett vizsgálati módszer valamint a hozzá kapcsolódó készítmények elterjesztését Kínában, ahol évente másfél millióan halnak meg rákos betegségekben.
Az együttműködés alapján Kínában több éven át fokozatosan, összesen ezer Celladam-féle rákszűrő laboratóriumot állítanak fel, s ehhez további ezer mozgó laboratórium kapcsolódik majd a népegészségügyi szolgáltatási rendszer részeként. Ily módon évi kétszázmillió teszt készítésére nyílik lehetőség, amellyel hozzávetőleg húszmillió embernél lehet a lappangó rákos folyamat kialakulását kezdeti szakaszban felfedezni. A közös vállalkozás évi ötmilliárd dollár forgalommal és egymilliárd dollár nyereséggel számol. Ebből a magyar fél 26 százalékos részesedést remél.
Azt még nem lehet tudni, hogy a remélt dollár milliárdokból mennyi folyik be, de az tény, hogy Kovács Ádámnak több tucatnyi találmánya van, amelyek gyártásából és jogdíjaiból szép pénzt húz. Ettől az újabb vállalkozási kalandjától még az sem tántorítja el, hogy egy bizonyos Stadler József nevű, egykor szintén milliárdos vállalkozó, a börtön rácsai mögül ilyen képen összegezte tapasztalatait: „Ha nem kezdek a futballal, még mindig mennének a kamionjaim”. Valami okból ugyanis Magyarországon a labdarúgás vonzza a bajt.
De, mint bűvész a nyulat, Furulyás előhúzta Várszegi Gábort a kalapjából, ahogy a minap tette ezt Kovács Ádámmal is. Hogy az elnök vonzódik-e a nagynevű befektetőkhöz vagy emezek húznak a Fradihoz, nehéz eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a klub körül névtelenek még véletlenül sem fordulnak meg, azoknak viszont, akik kapcsolatba kerülnek az FTC-vel – ahogy mondani szokás – már múltjuk van. Furulyás János, mint a rendíthetetlen ólomkatona, áll a vártán, s a Várszegit ócsárlók szemébe vágja: rengeteget köszönhet neki a klub, mert ha ő nem jelent volna meg a milliárdjaival, már régen lehúzhatták volna a rolót.
Az ország egyik leggazdagabbját most az ország egyik (a hivatalok által) legkevésbé elismert vállalkozója követi a befektetők sorában. A Kovács Ádám vezette Celladam Csoporttal most megkötött megállapodásokat az elnökség elfogadta, s a küldöttközgyűlés is támogatta. Így az új befektető három éven belül 1,2 milliárd forintot – évi 400 milliót – utal át a Ferencvárosnak, majd 2006-ban újabb 300 milliót ad a részvényekért, így tulajdonossá lép elő. A cégcsoport révén a klub a közeljövőben 120 millió forintos tőkeemelést hajt végre az FTC Rt.-ben, majd ezt 2004 első három hónapjában 60-60 millió forintos tőkeemelés követi havonta. Ezen kívül a Celladam cégcsoport vállalja, hogy három éven át, éves szinten 200 millió forinttal kiegészíti az FTC Rt. költségvetését, amennyiben az veszteséget termel.
De mielőtt a Celladam főnöke megérkezne, Várszegi úgy távozik, mintha nem is menne. Az egyesület eddigi tulajdonosa, a Fotex Rt. a korábbi 1,85 milliárd forintos támogatásáért cserébe megkapta a klub részleges kereskedelmi jogait, tehát a Fradi-sörből, a Fradi-whiskyből, a Fradi tv-ből és a Százszázalék Fradi című újságból származó bevételek Várszegi Gábort illetik. A Fotex Rt. ezen felül három éven keresztül évi 100 millió forintos összeggel támogatja a Ferencvárost, melynek fejében a reklámfelületek 10 százalékára tart igényt. A részvényeket a Fradi visszakapja 2006-ig, amikor azokat a Celladam megvásárolja. Várszegi megtarthat két darab részvényt, s így a Fotex képviselője részt vehet a közgyűléseken.
Kovács Ádám az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy elsősorban a klub küzdőképessége miatt döntött a támogatás mellett, és kudarcként élné meg, ha a vállalkozás nem lenne legalább nullszaldós. „Abban az időben döntöttem el, hogy támogatni fogom az FTC-t, amikor a labdarúgócsapattól a szurkolói rendbontás miatt levontak hat pontot” – közölte a 65 éves feltaláló. „Lenyűgözött az a küzdőképesség, amellyel az egyesület harcolt az igazáért. Nem drukkolok egyik csapatnak sem, de ez a szemlélet találkozott azzal, amelyet az én cégem is képvisel, miszerint ha valaki elkezd valamit, akkor azt végigviszi az utolsó pillanatig.
Kovács rákdiagnosztikai módszerét és rákellenes készítményét az orvosi- és gyógyszeripari lobby hosszú éveken át a partvonalon kívülre száműzte. S mivel idehaza Kovács Ádám nem lehetett próféta, hát egészen Kínáig ment a Celladammal. Ha hinni lehet a cég honalapján közölteknek, most ott hasznosítják a Celladam Rt. által kifejlesztett, s állítása szerint a rák szűrésére alkalmas Polimer Protein Tesztet (CPT). Erről a Celladam-csoport, a chonggingi első honvédségi egyetemi klinika és az amerikai Pharmascouts Alpha CNC képviselői állapodtak meg. Az üzlet megvalósításához az amerikai cég tulajdonosai ötmillió dollárral járulnak hozzá. Ebből az összegből finanszírozzák a Debreceni Egyetem toxikológiai laboratóriumának költségeit, és a tíz év alatt kifejlesztett vizsgálati módszer valamint a hozzá kapcsolódó készítmények elterjesztését Kínában, ahol évente másfél millióan halnak meg rákos betegségekben.
Az együttműködés alapján Kínában több éven át fokozatosan, összesen ezer Celladam-féle rákszűrő laboratóriumot állítanak fel, s ehhez további ezer mozgó laboratórium kapcsolódik majd a népegészségügyi szolgáltatási rendszer részeként. Ily módon évi kétszázmillió teszt készítésére nyílik lehetőség, amellyel hozzávetőleg húszmillió embernél lehet a lappangó rákos folyamat kialakulását kezdeti szakaszban felfedezni. A közös vállalkozás évi ötmilliárd dollár forgalommal és egymilliárd dollár nyereséggel számol. Ebből a magyar fél 26 százalékos részesedést remél.
Azt még nem lehet tudni, hogy a remélt dollár milliárdokból mennyi folyik be, de az tény, hogy Kovács Ádámnak több tucatnyi találmánya van, amelyek gyártásából és jogdíjaiból szép pénzt húz. Ettől az újabb vállalkozási kalandjától még az sem tántorítja el, hogy egy bizonyos Stadler József nevű, egykor szintén milliárdos vállalkozó, a börtön rácsai mögül ilyen képen összegezte tapasztalatait: „Ha nem kezdek a futballal, még mindig mennének a kamionjaim”. Valami okból ugyanis Magyarországon a labdarúgás vonzza a bajt.