Az állami hiúság vására – A Budapesti Nemzetközi Vásár rezsimeken átívelő 100 (vagy több) éve
Száz évvel ezelőtt, 1925. április 18-án nyitották meg az első Budapesti Nemzetközi Vásárt. A következő évben pedig a vásáriroda vezetője, Hollósy István könyvet publikált „Visszapillantás a Budapesti Nemzetközi Vásár két évtizedes múltjára” címmel. Ebből is látszik, hogy a BNV életkora bizonytalanabb, mint egy primadonnáé. Minden aktuális hatalom a maga dicsőségét demonstrálta a Budapesti Nemzetközi Vásárral, amely az üzletemberek számára üzleti, a milliós tömegek számára szórakozási és ámulási lehetőség volt. Itt tátotta rá a száját először a nép a rádióra, a televízióra, a csuklós buszra, a Coca-Colára, az autócsodákra – mikor mire.
Budapesti Nemzetközi Vásárról százötven éve írtak először a magyar sajtóban, de akkor még csak gabonavásárról volt szó. A fővárosi „gabonavásár” nevének a rövid változata volt ez.
Különféle országos áruvásárokat, szakvásárokat már az 1848-as forradalom előtt is rendeztek Magyarországon elsősorban Széchenyi István kezdeményezésére. De az első igazán nagy, demonstratív, minden ágazatot átfogó, az ország gazdasági erejének fölmutatására – a valóságnál följebb mutatására – szolgáló vásárt-kiállítást a millennium évében rendezték meg.
Erre az alkalomra készült el 1895-ben az Iparcsarnok, a BNV-k központi pavilonja, amely a második világháborúban elpusztult, de a maradványainak felhasználásával épített Petőfi Csarnok továbbra is a BNV-k központi épülete volt, amíg a vásárt ki nem költöztették a Városligetből Kőbányára. Később ifjúsági szabadidőközponttá építették át a csarnokot, amelyet 2017-ben lebontottak.
Az az 1906-os vásár, amelyet a fent említett Hollósy István a BNV-k történetéhez sorol, a hazai ipart támogató Tulipán Mozgalomhoz kapcsolódik. A Tulipán Mozgalom 1906 márciusában a Pesti Vigadóban Márciusi Vásár néven megszervezte a hazai papír- és írószergyártó cégek árumintavásárát.
A Tolnamegyei Közlöny (1906. május 31.) tudósítása szerint „a lelkes magyar hölgyek az ország szivéből kiindulva megindították a Tulipán Mozgalmat, melynek nemes és hazafias célja visszhangra talált városunk előkelő hölgyeinek szivében is, akiknek élén Dőry Pál / Tolna megyei – R.S./ alispán neje, született Dőry Gabriella úrnő áll./…/ Dőry Pál alispán… hangsúlyozza, hogy a Tulipán Mozgalom célja hazánk gazdasági önállóságának és függetlenségének kivívása./…/ A statisztikai adatok szerint milliók mennek ki Magyarországból külföldi cikkekért. Honfiúi és honleányi kötelességünk, hogy lehetőleg pártoljuk a magyar ipart, s amit itthon megszerezhetünk, azért ne menjünk Ausztriába. Támogassuk a magyar iparost, hogy iparosaink ne legyenek kénytelenek megélhetés végett kapálni menni.”

A következő évben már az Iparcsarnokban rendezték meg a tavaszi kiállításokat, amelyek egyre több iparág termékeit mutatták be.
Arról azonban szó sem volt, hogy ezeket a kiállításokat nemzetközivé kívánták volna bővíteni. Egyáltalán nem szándékoztak a nemzetközi vásárok mintaképének számító Lipcsei Nemzetközi Vásárhoz hasonló rendezvényt szervezni.