A spam drasztikusan növeli a foglalkoztatási költségeket
3 perc
2003.11.28. 14:44
A spam – bármilyen különös – a foglalkoztatási költségeken keresztül jelentős nyomást gyakorol a cégekre. E kéretlen, nagy tömegű, kereskedelmi célú, vagy beugrató, csalást fedező vagy vírust hordozó e-mailek sok milliárd dolláros kárt okoznak világszerte.
A spamről egyelőre még azt sem sikerült eldönteni, hogy van-e a fogalomnak magyarul többes száma, de a jelenség máris milliárdos károkat okoz hazánkban is. A Forrester Research adatai szerint egy munkáltató számára 1-2 dolláros költséget okoz minden egyes kéretlen e-mail. A felhasználók átlagosan ugyanis legalább egy percet fordítanak egy-egy spamre, ami jelentősen erodálja a munkaidőalapot, s egyéb módon is veszteségeket okoz. Magyarországon a költségek valamivel alacsonyabbak, csak 200-250 forintra rúgnak. Egy másik kutatócég, a Ferris becslése szerint évente és fejenként 874 dollár a spamek okozta kár a számítógéppel ellátott átlagos amerikai munkahelyeken, s összességében a veszteség meghaladja a 10 milliárd dollárt. Nálunk az egy felhasználóra vetített szám a spamelhárításal foglalkozó Filter:max Kft. szerint 50 ezer forint körül van. És ebben még nincs benne az adatvesztés.
A vírusvédelemben és az antispam szolgáltatásokban élenjáró brit vállalkozás, a MessageLabs vizsgálatai szerint a spamforgalom idén nyáron már meghaladta a legális levelekét, s aránya jelenleg a 60 százalék felé közelít. A spam a legnagyobb gondot az USA-ban okozza, ahol egy alkalmazott naponta 80 spamet kap a munkahelyére, de a SurfControl internetkutató cég szerint otthonra is napi 30 kéretlen e-mail érkezik. Magyarországon még csak 10 munkahelyi és 5 otthoni spamnél tartunk naponta, de ezek a számok rohamosan emelkednek.
A kéretlen e-mailek terjedésének valószínűleg csak megfelelő szűréssel lehet gátat vetni. A spamküldési technológia ugyanis rohamléptekkel fejlődik. Már nem csak ismert címekre, valahonnan beszerzett adatbázisokban szereplő nevekre küldenek leveleket, hanem valószínűleg létezőkre is. Mivel a nagy foglalkoztatók és a nagy internet-szolgáltatók sokszor egységes címrendszert használnak, a spammerek ezt kihasználják. Például egy keresztnévből vagy gyakori családnévből és egy ismert szolgáltató nevéből tuti találatot eredményező cím rakható össze. Ha ezt a folyamatot, s a kiküldést is automatizálják, hatalmas számú használható címhez jutnak hozzá. Bármennyire is kicsiny (általában pár százalékos) lesz a találatok száma, azokat már regisztrálni lehet, s napról-napra kiterjedtebb lesz a címadatbázis.
Furcsa módon a spam a technikai nehézségeken kívül elsősorban emberi erőforrás problémákat okoz. Először is az IT-személyzet és az ügyfélszolgálat szorul megerősítésre a mind gyakoribbá váló felhasználói panaszok orvoslására, ami már önmagában is jelentős költségtöbbletet okozhat. A munkaidőalap eróziója miatt ugyan annyi munkát csak több emberrel lehet elvégezni. Közben emelkednek a biztonsági kockázatok, s ez a jogi természetű feladatok növekedésével jár. Mivel lelassul az adatforgalom, a döntések előkészítésére és meghozatalára maradó idő lecsökken, s ez megnöveli a nyomást, s a hibás döntések lehetőségét a menedzserek körében. Mivel a kéretlen levelek kiválogatása, letörlése és időnként nézegetése megszakítja a munkafolyamatot, s jelentősen rontja a hatékonyságot. Az alkalmazottak frusztrációja időnként „kicsapja a biztosítékot”, s egyszerűen felfüggesztik a munkát.
A probléma mára olyan méreteket öltött, hogy az olyan nagy szoftvergyártók, mint a Microsoft következőgenerációs termékeiket már kénytelenek spamszűrőkkel is ellátni. A spamszűrés azonban azzal a veszéllyel jár, hogy elvesznek értékes tartalmat hordozó levelek is. A spam tehát mindenképpen kihat az elektronikus levelezés használatára. A Pew Internet and American Life kutatócég által nemrégiben közzétett vizsgálat szerint az e-mailt használók 52 százaléka jelezte, hogy a spam általánosságban csökkentette az e-mailbe vetett bizalmát, 25 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a spam egyre növekvő tömege miatt összességében kevesebbet leveleznek a számítógépükről. A spammerek gyakran a kevésbé hozzáértő e-mail felhasználók, köztük a gyerekek tapasztalatlanságát, védtelenségét is kihasználják. Ez pedig valódi veszélyt jelent már a magánélet szentségére és a személyes biztonságra nézve is. A spam igen gyorsan a világháló társadalmat, munkát, magánélet fertőző és pusztító ragályává válhat, vagy már azzá is vált. Kéretik vele vigyázni!
MZ
A vírusvédelemben és az antispam szolgáltatásokban élenjáró brit vállalkozás, a MessageLabs vizsgálatai szerint a spamforgalom idén nyáron már meghaladta a legális levelekét, s aránya jelenleg a 60 százalék felé közelít. A spam a legnagyobb gondot az USA-ban okozza, ahol egy alkalmazott naponta 80 spamet kap a munkahelyére, de a SurfControl internetkutató cég szerint otthonra is napi 30 kéretlen e-mail érkezik. Magyarországon még csak 10 munkahelyi és 5 otthoni spamnél tartunk naponta, de ezek a számok rohamosan emelkednek.
A kéretlen e-mailek terjedésének valószínűleg csak megfelelő szűréssel lehet gátat vetni. A spamküldési technológia ugyanis rohamléptekkel fejlődik. Már nem csak ismert címekre, valahonnan beszerzett adatbázisokban szereplő nevekre küldenek leveleket, hanem valószínűleg létezőkre is. Mivel a nagy foglalkoztatók és a nagy internet-szolgáltatók sokszor egységes címrendszert használnak, a spammerek ezt kihasználják. Például egy keresztnévből vagy gyakori családnévből és egy ismert szolgáltató nevéből tuti találatot eredményező cím rakható össze. Ha ezt a folyamatot, s a kiküldést is automatizálják, hatalmas számú használható címhez jutnak hozzá. Bármennyire is kicsiny (általában pár százalékos) lesz a találatok száma, azokat már regisztrálni lehet, s napról-napra kiterjedtebb lesz a címadatbázis.
Furcsa módon a spam a technikai nehézségeken kívül elsősorban emberi erőforrás problémákat okoz. Először is az IT-személyzet és az ügyfélszolgálat szorul megerősítésre a mind gyakoribbá váló felhasználói panaszok orvoslására, ami már önmagában is jelentős költségtöbbletet okozhat. A munkaidőalap eróziója miatt ugyan annyi munkát csak több emberrel lehet elvégezni. Közben emelkednek a biztonsági kockázatok, s ez a jogi természetű feladatok növekedésével jár. Mivel lelassul az adatforgalom, a döntések előkészítésére és meghozatalára maradó idő lecsökken, s ez megnöveli a nyomást, s a hibás döntések lehetőségét a menedzserek körében. Mivel a kéretlen levelek kiválogatása, letörlése és időnként nézegetése megszakítja a munkafolyamatot, s jelentősen rontja a hatékonyságot. Az alkalmazottak frusztrációja időnként „kicsapja a biztosítékot”, s egyszerűen felfüggesztik a munkát.
A probléma mára olyan méreteket öltött, hogy az olyan nagy szoftvergyártók, mint a Microsoft következőgenerációs termékeiket már kénytelenek spamszűrőkkel is ellátni. A spamszűrés azonban azzal a veszéllyel jár, hogy elvesznek értékes tartalmat hordozó levelek is. A spam tehát mindenképpen kihat az elektronikus levelezés használatára. A Pew Internet and American Life kutatócég által nemrégiben közzétett vizsgálat szerint az e-mailt használók 52 százaléka jelezte, hogy a spam általánosságban csökkentette az e-mailbe vetett bizalmát, 25 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a spam egyre növekvő tömege miatt összességében kevesebbet leveleznek a számítógépükről. A spammerek gyakran a kevésbé hozzáértő e-mail felhasználók, köztük a gyerekek tapasztalatlanságát, védtelenségét is kihasználják. Ez pedig valódi veszélyt jelent már a magánélet szentségére és a személyes biztonságra nézve is. A spam igen gyorsan a világháló társadalmat, munkát, magánélet fertőző és pusztító ragályává válhat, vagy már azzá is vált. Kéretik vele vigyázni!
MZ