Megasztárok egy mikropiacon
Ugyan még nem tudható, ki nyeri az újabb tévés pop-tehetségkutatót, a Megasztárt, arra azért vannak példák, mi történik a győztesekkel. Noha mindig szinte kötelezően csodálkozunk: "mennyi tehetséges énekes van ebben az országban", többnyire eltűnnek a süllyesztőben. Így lesz most is? A hvg.hu szakemberek véleményét kérdezte.
Az elmúlt évek néhány televíziós pop-tehetségkutatója nem tudott tartósan pályára állítani új csillagokat, talán csak a Megasztár zsűrijében is helyet foglaló Pély Barna lehetne pozitív példa, mint a Kifutó egykori szereplője. A TV2 Popsztárok című műsorában feltűnt ötösfogat, a Sugar and Spice már az első albumot követően feloszlott, pedig a két fiú és a három lány - kettő közülük szlovákiai magyar - legalább annyi tehetségről tett tanúbizonyságot, mint a Megasztár jelenlegi versenyzői. A Kozsó-féle RTL Klubos sztárjelölt csapatról, az All 4 Love-ról pedig talán még ennyit sem jegyezhet fel a hazai poptörténet; hiába verték nézettségben a TV2-söket, már ők sincsenek a placcon.
A tévés tehetségkutatók azt az ígéretet hordozzák: most "manipulációtól mentesen" megmutatjuk, milyen a sztárcsinálás gépezete, s azzal kecsegtetnek, bárkiből sztárt csinál, ha tényleg tud énekelni. Márpedig a Megasztár ifjú versenyzői tényleg tudnak. A szűkös - ám azért a könnyű slágerekre mindig vevő - hazai poppiac mégsem fogadja be a "szomszéd srácokból" sztárjelöltté növő előadókat?
Aki tehetséges, még nem lesz sztár
Jeszenszky Zsolt, a MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) sajtóreferense hivatalból figyeli a poppiac mozgásait. "E pillanatban a Megasztár című műsor válogatás-albuma áll az első helyen az eladási listán" - ad rövid helyzetjelentést, hozzátéve, hogy a lemez ugyan a válogatás lemezek listáját vezeti, de az eladási számok alapján az összesített listán is első volna. "A televíziós popsztárcsináló műsorok közül ez eddig messze a legjobb eredmény, de nem garantálja, hogy a piac vevő lesz a nyertesre" - állítja Jeszenszky, bár szerinte a Megasztár "közelebb hozza" a szereplőket, mint az eddigi hasonló műsorok, többet árul el róluk és szimpatikusabbá is teszi a versenyzőket. Tehetségesnek lenni és sztárnak lenni nem azonos - fejti ki - ahhoz a sztárszerepre alkalmas személyiség kell. Ebben szerinte a hasonló típusú külföldi műsorok szereplői erősebbek; tudatosabbak és felkészültebbek a rájuk váró feladatra, és az őket kiszolgáló zeneipar számára is tágabbak a lehetőségek arra, hogy valóban sztárt faragjanak egy "csak" tehetséges előadóból.
Ügyintézők vagy menedzserek?
Környei Attila, az R-GO egykori basszusgitárosa és image-kreátora, aki korábban a Manhattan és a VIP fiúcsapatok menedzsereként dolgozott, ma pedig a Princess kitalálója és menedzsere, saját szakmájának felhígulására hívja fel a figyelmet. "A jelenlegi menedzserek nagy része inkább ügyintéző. Az igazi menedzser a személyiségből kiindulva megcsinálja a sztárt, a karrierjét pedig alaposan megtervezi, akár a saját pénzét is kockára téve." - mondja Környei Attila, aki szerint az eddigi műsorok kissé a "gagyi" irányába vitték a feltűnt új előadókat. Környei - mint mondja - a Princess komolyzenészekből lett popegyüttesével "két éven át napi 24 órát dolgozott", hogy piaci siker legyen a dologból. Úgy tűnik, nem hatástalanul: a klasszikus hangzást a modern poppal ötvöző Princess lemezei most éppen a német, az orosz és a skandináv piacon debütálnak. Szerinte a hazai poppiac igenis igényli az új, hiteles arcokat, de nem ártana, ha a diszkóhaknik útvesztőjét elkerülnék a sztárjelöltek; az pedig a menedzsment felelőssége, hova pozicionálja az előadót.
Környei nagyra tartja a Megasztár indulóit: "bebizonyították, hogy muzikálisabb ország vagyunk, mint sok nyugat-európai", ugyanakkor "bűnnek" nevezi a műsor stylist-jának munkáját; amiért szerinte sokszor a személyiségtől idegen megjelenést kényszerít a sztárjelöltekre. A Princess menedzsere egy példát is említ a rosszul sikerült sztárcsinálásra: szerinte az 1994-es Táncdalfesztivált megnyerő Friderika esete ezt példázza. A dublini Eurovíziós Dalfesztiválon is győzelem-esélyes, ígéretesen induló hazai énekesnő hirtelen ismert lett egy dallal, de az azt követő album elkanyarodott az eredeti iránytól, a marketingmunka pedig félrevitte az énekesnő pályáját, s így Friderika ma nincs is az őt megillető helyen.
Pierrot a sikert nem, csak a minőséget garantálja
A zenész-producer Pierrot szerint értelmetlen összehasonlítani a nyugati és a hazai fiatalok muzikalitását; mint mondja, óvakodna a sztereotipiáktól. A feltörekvő tehetségek azonban Magyarországon szerinte mindenképpen hátránnyal indulnak a nyugatiakkal szemben, a kicsi piac, "a kereskedelmi média által lepusztított közízlés" és a relatíve fiatal popipar félprofesszionális volta miatt. Ebben a környezetben szerinte nem véletlen, hogy az eddigi tehetségkutatós együttesek - leginkább fiú-lány vegyes diszkócsapatok - szezonális termékeknek bizonyultak. Pierrot a Megasztár győztesének producere lesz majd és noha garantálja a születendő produkció minőségét, a sikert szerinte nem lehet. A felelősség megoszlik a produkció gazdái, azaz a kiadó, a promóter, a terjesztő és persze az előadó és a befogadó közönség között. Az övé főként a művészi és gyakorlati koordinátori szerep, a lemez munkálatainak kézbentartása, a produkció kiállítása és a költségvetés betartása. Pierrot bizonyított az elmúlt évtizedben, hiszen mint producer és szerző nem csak saját albumai, de többek között Sipos F. Tamás, a Pa-Dö-Dő valamint a Ganxsta Zolee és a Kartel sikerei mögött is ő állt.
Akinek egy csöpp esze van, nem tűnik el
Kalmár András a TV2 kreatív producere, a Megasztár stáb egyik vezető tagja a hvg.hu-nak elmondta, a győztes zenei jövőjébe a tévé nem kíván beleszólni. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek szándékai a győztessel - a műsor kitalálói még a nemzetközi karriert sem tartanák lehetetlennek -, hanem csak azt, hogy a tévé "nem beszél bele abba, amihez nem ért". Egyelőre nem tudni, ki, vagy melyik iroda lesz a győztes menedzsere; ami biztos, hogy a kiadó a Sony Music lesz, a producer pedig Pierrot. Kalmár elárulja, hogy máris nagy az érdeklődés a jól szereplő előadók iránt; a kiesett versenyzőket is "vinnék" a kiadók, ezért szerinte "akinek egy csöpp esze van", az nem tűnik el a pop hazai süllyesztőjében.
A Megasztár külföldi előképeiben a zsűri és a közönség együttesen szavaz, ám a magyar változatban a közönségé a döntő szó. Kalmár András szerint ez azért szerencsés, mert így maguk a "vásárlók" jelzik, hogy mire volnának vevők. Hozzáteszi, érdekes, hogy nem elsősorban szimpátia-alapon szavaznak, hanem az elődást értékelik. Ha valaki szimpatikus, de egy következő napon rosszabbul énekel, a közönség könyörtelenül ejti.
Ez talán arra is utalhat, hogy a közönség már nem vevő a "gagyira"? Reméljük, így van. Bár, ha a MAHASZ-lista éllovasai között böngészünk (Mc Hawer és a Tekknő, Matyi és a hegedűs, Márió) elbizonytalanodunk: hol van az olcsó produkciók közönsége, amikor sms-szavazásra kerül sor egy tehetségkutató műsorban? S akik most egy-egy valóban énekelni tudó sztárjelöltért küldözgetik az emelt díjas sms-eket, hol lesznek majd, amikor lemezt kellene vásárolni?