Trump a porcelánboltban: a szemétdombon végzik a törvények, amelyek említik a klímaváltozást vagy az üvegházhatást
Donald Trump amerikai elnök nekimegy az ESG-nek, mondván: az visszafogja a gazdasági növekedést. Az érintett szereplők aggódnak, de úgy vélik, korai temetni a keretrendszert.
Az Egyesült Államokban tovább folytatódik a tőkekivonás az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) típusú befektetési formákból. A Morningstar befektetési szolgáltató adatai szerint 2023-ban 13 milliárd, tavaly 20 milliárd dollárt vontak ki az ESG-alapokból. Ez komoly törést mutat a társadalmilag és környezetileg felelősségteljes termékeket gyűjtő alapok keresettségében, miután azok a megelőző évtizedben nagyjából 130 milliárd dollár befektetést vonzottak az Egyesült Államokban. Csak az idei első három hónapban 6,1 milliárd dollárt vontak ki belőlük a befektetők, 2024 utolsó negyedévében pedig 4,3 milliárdot; a pénzek kiáramlása immár tíz egymást követő negyedéve tart.
Donald Trump novemberi újraválasztása csak olaj volt a tűzre. Már idén januári hivatalba lépését megelőzően is 18, republikánusok által vezetett államban hoztak ESG-ellenes törvényeket, ezek hatására több befektető leépítette a kínálatában szereplő ESG-termékeket. Az elnöki rendelet hatására több nagy cég – mint a Walmart, a Lowe’s vagy a Meta – is elkezdett kihátrálni korábbi, a társadalmi egyenlőséget előtérbe helyező vállalásaiból. Igaz, a vállalati szektor ellenszenve nem új keletű. A különböző elvárásokat sok cég nyűgként éli meg, amelyek komoly költséggel és többletmunkával járnak, ráadásul államonként eltérőek az ESG-vel kapcsolatos előírások.