Lecsendesedett az ingatlanpiac az új EU-tagállamokban
2 perc
2004.08.13. 12:42
Miután a csatlakozást megelőző év során szédítő áremelkedéseket értek el, a csatlakozást követő negyedévben megnyugodtak az ingatlanpiacok az Európai Unió új kelet- és közép-európai tagállamaiban.
Egyfajta pánik alakult ki, az emberek azt gondolták, hogy a belépés után az árak az egekig szöknek majd, és ez a várakozás teljesen irreális magasságokba hajtotta az árakat - mondja Jaroslav Novotny, a cseh ingatlanforgalmazók szövetségének elnöke. A csehek közül sokan spekulatív célból kezdtek ingatlant vásárolni, mások azért, mert úgy gondolták, hogy két-három év múlva semmit nem tudnak már megfizetni, ennek ellenére május elseje óta azonban a piac teli van eladó ingatlanokkal - fűzi hozzá Novotny.
Hasonló láz fogta el az év elején Litvániát, ahol a házak és lakások ára néhány hónap alatt 25 százalékkal nőtt, az abbéli várakozás miatt, hogy a belépés után még magasabbak lehetnek. Lettországban, ahol az árakat hagyományosan dollárban jelölték meg, januárban áttértek az euróra, anélkül hogy magukat a számokat megváltoztatták volna. A dollár gyengesége következtében ez egy csapásra 20-25 százalékos áremelkedést jelentett.
A nagyvárosokban az árak még meredekebben emelkedtek: Riga központjában egy év alatt 50 százalékkal nőttek az árak, az óvárosban pedig megduplázódtak; Prága legdivatosabb negyedeiben ugyancsak megkétszereződtek az ingatlanárak; Varsóban a változás nem volt ennyire heves, de így is 30-50 százalékkal többet kell kifizetni a legjobb negyedekben az ingatlanokért, általában pedig 10-20 százalékos volt az árnövekedés. Prágában és Budapesten a minőségi ingatlanok hiánya miatt már nagy volt a kereslet, és csak erősödött azoknak a külföldi befektetőknek a feltűnésével, akik arra játszottak, hogy a belépés után nő majd az árszínvonal.
"Az írek voltak a legnagyobb vevők, 60 négyzetméteres átlagfelületű lakásokat vásároltak a központban mintegy 100 ezer euróért (25 millió forint)" - mondta el Keresztes Margit, a Flott Invest budapesti ingatlanforgalmazó igazgatónője az AFP-nek. "A dánok és a britek is jelen vannak, de az írek az aktívabbak, mert náluk már a 90-es évektől megnőttek az ingatlanárak" - magyarázza.
Májustól azonban az ingatlanpiaci láz szinte mindenütt lecsillapodott. Az árak magasak maradnak, de a piacon túlkínálat van - tapasztalja Vilniusban az Ober Haus litván ingatlaniroda egyik illetékese. "Egyesek a külföldiek azonnali rohamára számítottak, de semmi hasonló nem következett be" - jegyzi meg egy varsói szakértő. "Nem hiszem, hogy az elkövetkező két évben emelkedni fognak az árak" - vélekedik Keresztes Margit Budapesten.
Egyes termékek, különösen a valamennyi kommunista rendszerre jellemző nagy kollektív épületekben található lakások ára egyenesen csökkenni kezdett. Pozsonyban a régi lakások elvesztették értékük mintegy 20 százalékát a legutóbbi hónapokban - vélekedik Branislav Spirk a szlovák ingatlanosok szövetségének illetékese, s a Dnes című napilap egyik tanulmánya szerint Prágában április óta tapasztalható hasonló jelenség.
A szakma mindazonáltal egyáltalán nem pesszimista. A gyors növekedés és az új országok többségében alkalmazott alacsony kamatláb növelni fogja az új lakások iránti keresletet, ami szükségszerűen az árak felértékelődésére fog vezetni. Az AFP ingatlanpiaci körképe szerint a potenciális lehetőség óriási: Prágában júliusban 870 euró (kb. 220 ezer Ft) volt a lakások négyzetméterenkénti átlagára, Párizsban viszont meghaladja a 4000 eurót (1 millió forint).
(MTI)
Hasonló láz fogta el az év elején Litvániát, ahol a házak és lakások ára néhány hónap alatt 25 százalékkal nőtt, az abbéli várakozás miatt, hogy a belépés után még magasabbak lehetnek. Lettországban, ahol az árakat hagyományosan dollárban jelölték meg, januárban áttértek az euróra, anélkül hogy magukat a számokat megváltoztatták volna. A dollár gyengesége következtében ez egy csapásra 20-25 százalékos áremelkedést jelentett.
A nagyvárosokban az árak még meredekebben emelkedtek: Riga központjában egy év alatt 50 százalékkal nőttek az árak, az óvárosban pedig megduplázódtak; Prága legdivatosabb negyedeiben ugyancsak megkétszereződtek az ingatlanárak; Varsóban a változás nem volt ennyire heves, de így is 30-50 százalékkal többet kell kifizetni a legjobb negyedekben az ingatlanokért, általában pedig 10-20 százalékos volt az árnövekedés. Prágában és Budapesten a minőségi ingatlanok hiánya miatt már nagy volt a kereslet, és csak erősödött azoknak a külföldi befektetőknek a feltűnésével, akik arra játszottak, hogy a belépés után nő majd az árszínvonal.
"Az írek voltak a legnagyobb vevők, 60 négyzetméteres átlagfelületű lakásokat vásároltak a központban mintegy 100 ezer euróért (25 millió forint)" - mondta el Keresztes Margit, a Flott Invest budapesti ingatlanforgalmazó igazgatónője az AFP-nek. "A dánok és a britek is jelen vannak, de az írek az aktívabbak, mert náluk már a 90-es évektől megnőttek az ingatlanárak" - magyarázza.
Májustól azonban az ingatlanpiaci láz szinte mindenütt lecsillapodott. Az árak magasak maradnak, de a piacon túlkínálat van - tapasztalja Vilniusban az Ober Haus litván ingatlaniroda egyik illetékese. "Egyesek a külföldiek azonnali rohamára számítottak, de semmi hasonló nem következett be" - jegyzi meg egy varsói szakértő. "Nem hiszem, hogy az elkövetkező két évben emelkedni fognak az árak" - vélekedik Keresztes Margit Budapesten.
Egyes termékek, különösen a valamennyi kommunista rendszerre jellemző nagy kollektív épületekben található lakások ára egyenesen csökkenni kezdett. Pozsonyban a régi lakások elvesztették értékük mintegy 20 százalékát a legutóbbi hónapokban - vélekedik Branislav Spirk a szlovák ingatlanosok szövetségének illetékese, s a Dnes című napilap egyik tanulmánya szerint Prágában április óta tapasztalható hasonló jelenség.
A szakma mindazonáltal egyáltalán nem pesszimista. A gyors növekedés és az új országok többségében alkalmazott alacsony kamatláb növelni fogja az új lakások iránti keresletet, ami szükségszerűen az árak felértékelődésére fog vezetni. Az AFP ingatlanpiaci körképe szerint a potenciális lehetőség óriási: Prágában júliusban 870 euró (kb. 220 ezer Ft) volt a lakások négyzetméterenkénti átlagára, Párizsban viszont meghaladja a 4000 eurót (1 millió forint).
(MTI)