Ankara csak teljes jogú EU-tagságról tárgyalna
1 perc
2004.09.28. 15:21
Kizárólag a teljes jogú európai uniós tagságról hajlandó tárgyalni Törökország, ha az Európai Bizottság a tárgyalások megkezdését javasolja jövő heti országjelentésében - jelentette ki kedden a török EU-nagykövet.
Törökország tagsága nem róna gazdasági terhet az unióra, sőt akár sokkal kevesebbe is kerülhet a tagsága, mint egyes meglévő tagállamoké – állította Oguz Demiralp. A nagykövet határozottan elutasította egyes európai pártok - élükön a német kereszténydemokraták - azon felvetését, hogy a 70 millió lakosú, szegény muzulmán országnak inkább különleges partneri viszonyt kellene felajánlani a teljes jogú tagság helyett. Demiralp szerint ez a megközelítés Ankara számára teljesen elfogadhatatlan, Törökország "soha nem fogad el másodosztályú jegyet Európába". A török EU-nagykövet arra számít, hogy már tavasszal megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, amelyek befejezéséről azonban nem bocsátkozott jóslásokba, csak annyit jegyzett meg, hogy az Európai Bizottság munkahipotézisében 2013-as dátum szerepel.
Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős tagja úgy kalkulált, hogy a Törökországnak folyósítandó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások összege évi 11,3 milliárd euróra rúgna. A Le Monde című francia lap pedig úgy értesült, hogy a bizottság számítása szerint évi 10 milliárd eurót kellene költeni Törökország felzárkóztatására. Demiralp szerint országa nem vár semmiféle agrártámogatást az Európai Uniótól, mivel belső agrárrendtartási reformja és a világkereskedelmi tárgyalások következményeként az unió maga is kénytelen lesz megszüntetni a mezőgazdasági szubvenciókat 2013-ig.
A nagykövet elismerte ugyanakkor, hogy kalkulációi szerint Törökországot évi 8 milliárd euró regionális (az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló) segély illetné meg csatlakozás esetén. Ankara azonban már most is hozzájárul az európai védelmi kiadásokhoz, s a török piac megnyílása óriási előnyökkel járna a többi tagállam számára, amelyek már amúgy is 70 milliárd euró kereskedelmi többletet mondhatnak a magukénak. Ankara hajlandó tárgyalni a török munkavállalók szabad mozgásának korlátozásáról - mondta a nagykövet, aki e kérdést nem tartja jelentős problémának. Szerinte kevesebb török keres majd munkát a többi tagállamban, ha - a tagság eredményeként - Törökországban is javulnak az életkörülmények.
(MTI)
Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős tagja úgy kalkulált, hogy a Törökországnak folyósítandó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások összege évi 11,3 milliárd euróra rúgna. A Le Monde című francia lap pedig úgy értesült, hogy a bizottság számítása szerint évi 10 milliárd eurót kellene költeni Törökország felzárkóztatására. Demiralp szerint országa nem vár semmiféle agrártámogatást az Európai Uniótól, mivel belső agrárrendtartási reformja és a világkereskedelmi tárgyalások következményeként az unió maga is kénytelen lesz megszüntetni a mezőgazdasági szubvenciókat 2013-ig.
A nagykövet elismerte ugyanakkor, hogy kalkulációi szerint Törökországot évi 8 milliárd euró regionális (az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló) segély illetné meg csatlakozás esetén. Ankara azonban már most is hozzájárul az európai védelmi kiadásokhoz, s a török piac megnyílása óriási előnyökkel járna a többi tagállam számára, amelyek már amúgy is 70 milliárd euró kereskedelmi többletet mondhatnak a magukénak. Ankara hajlandó tárgyalni a török munkavállalók szabad mozgásának korlátozásáról - mondta a nagykövet, aki e kérdést nem tartja jelentős problémának. Szerinte kevesebb török keres majd munkát a többi tagállamban, ha - a tagság eredményeként - Törökországban is javulnak az életkörülmények.
(MTI)