Szenzációs lelet az indonéziai törpe
2 perc
2004.10.28. 09:24
Az emberi alkalmazkodás legszélsőségesebb példáját fedezték fel Indonéziában: a mindössze egy méter magas emberfélék 18 000 évvel ezelőtt éltek egy szigeten. A lelet alapján úgy tűnik, az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki.
A felfedezők azonnal ráragasztották a Gyűrűk Ura eposzból jól ismert hobbit nevet az új embercsoportra, amely egy elszigetelt környezetben élt, komodói sárkányok és mára már kipusztult törpe elefántok között - írja az Origo.
A felnőtt egyedek magassága csupán egy méter körüli volt, agytérfogatuk pedig a modern emberének csupán egyharmada lehetett. Fejnagyságuk tehát egy nagyobb grapefruithoz volt hasonló.
Az internetes híroldal szerint az új fajt indonéz és ausztrál kutatók fedezték fel az indonéziai Flores szigetén. A Nature brit tudományos hetilapban közölt két tanulmány szerint egy közel teljes, valószínűleg női csontváz került elő (koponyával, alsó állkapoccsal és a fogak többségével), legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában. A lelőhelyen a komodói sárkány néven ismert óriásgyíkoktól és pigmeus elefántoktól (Stegodon) is találtak maradványokat. Mivel a csontok még nem kövültek meg, igen nagy körültekintés és szakértelem kellett kiszabadításukhoz.
Robert Foley (University of Cambridge, Nagy-Britannia) szerint ez az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példája. A következtetések valóban izgalmasak: ha időben ennyire közeli, eddig teljesen ismeretlen példákat találunk az emberfélék törzsfejlődésében, ki tudja, milyen felfedezések lesznek még ezen a területen?
A felfedezés persze a jetik és más "csodalények" híveit is bátoríthatja, de ami tudományos szempontból fontos: a lelet alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki. Ilyenek a speciális környezeti tényezők (például egy elszigetelt élettér korlátozott természeti erőforrásokkal), illetve a genetikai izoláció.
A felfedezők új faj megállapítását javasolják, Homo floresiensis néven. A rendszertani kapcsolatok azonban - ahogyan az az emberfélék törzsfejlődésének esetében gyakori - egyelőre bizonytalanok. A felfedezők szerint lehetséges, hogy a törpe emberfélék a sokkal korábban (kb. 1,6 millió évvel ezelőttől) a közeli Jáva szigetén élt Homo erectus leszármazottai lehettek. A kutatók DNS-t szeretnének kivonni a csontokból a rokonsági kapcsolatok vizsgálatára. Az Európában nem sokkal korábban élt a Neander-völgyi ember esetében ezt már sikerült megvalósítani.
Egyelőre azt sem lehet pontosan megállapítani, mennyi ideig létezett ez az emberféle - ehhez további csontokat kellene találni. Az előzetes becslések egyelőre tág határok között mozognak: eszerint a csoport valamikor a 70 és 800 ezer évvel ezelőtti időszakban jelent meg.
A felnőtt egyedek magassága csupán egy méter körüli volt, agytérfogatuk pedig a modern emberének csupán egyharmada lehetett. Fejnagyságuk tehát egy nagyobb grapefruithoz volt hasonló.
Az internetes híroldal szerint az új fajt indonéz és ausztrál kutatók fedezték fel az indonéziai Flores szigetén. A Nature brit tudományos hetilapban közölt két tanulmány szerint egy közel teljes, valószínűleg női csontváz került elő (koponyával, alsó állkapoccsal és a fogak többségével), legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában. A lelőhelyen a komodói sárkány néven ismert óriásgyíkoktól és pigmeus elefántoktól (Stegodon) is találtak maradványokat. Mivel a csontok még nem kövültek meg, igen nagy körültekintés és szakértelem kellett kiszabadításukhoz.
Robert Foley (University of Cambridge, Nagy-Britannia) szerint ez az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példája. A következtetések valóban izgalmasak: ha időben ennyire közeli, eddig teljesen ismeretlen példákat találunk az emberfélék törzsfejlődésében, ki tudja, milyen felfedezések lesznek még ezen a területen?
A felfedezés persze a jetik és más "csodalények" híveit is bátoríthatja, de ami tudományos szempontból fontos: a lelet alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki. Ilyenek a speciális környezeti tényezők (például egy elszigetelt élettér korlátozott természeti erőforrásokkal), illetve a genetikai izoláció.
A felfedezők új faj megállapítását javasolják, Homo floresiensis néven. A rendszertani kapcsolatok azonban - ahogyan az az emberfélék törzsfejlődésének esetében gyakori - egyelőre bizonytalanok. A felfedezők szerint lehetséges, hogy a törpe emberfélék a sokkal korábban (kb. 1,6 millió évvel ezelőttől) a közeli Jáva szigetén élt Homo erectus leszármazottai lehettek. A kutatók DNS-t szeretnének kivonni a csontokból a rokonsági kapcsolatok vizsgálatára. Az Európában nem sokkal korábban élt a Neander-völgyi ember esetében ezt már sikerült megvalósítani.
Egyelőre azt sem lehet pontosan megállapítani, mennyi ideig létezett ez az emberféle - ehhez további csontokat kellene találni. Az előzetes becslések egyelőre tág határok között mozognak: eszerint a csoport valamikor a 70 és 800 ezer évvel ezelőtti időszakban jelent meg.