Lelőtték Vincent van Gogh iszlámot bíráló rokonát
2 perc
2004.11.02. 12:07
Megkéselték és lelőtték kedd reggel Amszterdamban Theo van Gogh holland író-filmrendezőt, aki a közelmúltban az iszlámot bíráló tévéfilmsorozatot készített, továbbá filmet forgatott a populista Pim Fortuyn két és fél évvel ezelőtti meggyilkolásáról.
A 47 éves Theo van Gogh a világhírű festőművész Vincent van Gogh testvérének, Theónak az ükunokája volt. A két évvel ezelőtt vetített Nadzsib és Julia című televíziós sorozatában a nők elleni erőszakot mutatta be az iszlám társadalmakban, kiváltva a hollandiai iszlám közösségek éles nemtetszését.
Egy jobboldali liberális képviselő közreműködésével forgatta a hasonló témájú, Submission (Alázatosság) című filmjét, amelynek múlt nyári bemutatása után halálos fenyegetéseket és rendőri védelmet kapott, bár ez utóbbi alól a hágai sajtó közlései szerint sokszor mentesítette magát. Saját internetes oldalán és holland újságokban publicisztikáit is a nyilvánosság elé tárta.
Van Gogh gyilkosát tette után röviddel tűzharcban elfogta a helyi rendőrség, a tettes és egy rendőr megsebesült. Hatósági közlés szerint egy kettős állampolgárságú amszterdami fiatalember a gyanúsított, aki marokkói útlevéllel is rendelkezett. A gyilkos előbb késsel szúrta meg áldozatát, majd több lövéssel biztosította be van Gogh halálát. A szemtanúk szerint arab külsejű férfi állítólag üzenetet is hátrahagyott a holttesten.
A rendezőnek a 2002 májusában meggyilkolt Pim Fortuynről szóló dokumentumfilmjét (amelynek címe 0605) még nem mutatták be, először várhatóan az interneten teszik közzé, decemberben. A szintén iszlámellenes támadásairól ismert Fortuyn meggyilkolása hatalmas belpolitikai vihart kavart: a merénylet után megtartott hollandiai általános választásokon a Pim Fortuyn Listája az ország második legnagyobb politikai ereje lett, és nyolc hónapig a kormánykoalíciónak is tagja volt.
Fortuyn személyében Hollandiában több évszázad után először gyilkoltak politikust, és Theo van Gogh meggyilkolását sokan máris Fortuynéhez hasonlítják. Atzo Nicolai, az európai uniós ügyekkel foglalkozó holland kormánytag az EU-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára érkezve kijelentette: borzalmas cselekedetről van szó, amely sok hollandot arra emlékeztet, ami Fortuynnel történt.
Jan Peter Balkenende holland kormányfő viszont arra intett, hogy a gyilkosságból senki ne vonjon le elhamarkodott következtetéseket. A miniszterelnök leszögezte, van Gogh a szólás szabadságának védelmezője volt, és elfogadhatatlan lenne, ha ez volna a kiindulópontja a történteknek. Beatrix királynő is közleményt adott ki, amelyben döbbenetének adott hangot a merénylet miatt. (MTI)
Egy jobboldali liberális képviselő közreműködésével forgatta a hasonló témájú, Submission (Alázatosság) című filmjét, amelynek múlt nyári bemutatása után halálos fenyegetéseket és rendőri védelmet kapott, bár ez utóbbi alól a hágai sajtó közlései szerint sokszor mentesítette magát. Saját internetes oldalán és holland újságokban publicisztikáit is a nyilvánosság elé tárta.
Van Gogh gyilkosát tette után röviddel tűzharcban elfogta a helyi rendőrség, a tettes és egy rendőr megsebesült. Hatósági közlés szerint egy kettős állampolgárságú amszterdami fiatalember a gyanúsított, aki marokkói útlevéllel is rendelkezett. A gyilkos előbb késsel szúrta meg áldozatát, majd több lövéssel biztosította be van Gogh halálát. A szemtanúk szerint arab külsejű férfi állítólag üzenetet is hátrahagyott a holttesten.
A rendezőnek a 2002 májusában meggyilkolt Pim Fortuynről szóló dokumentumfilmjét (amelynek címe 0605) még nem mutatták be, először várhatóan az interneten teszik közzé, decemberben. A szintén iszlámellenes támadásairól ismert Fortuyn meggyilkolása hatalmas belpolitikai vihart kavart: a merénylet után megtartott hollandiai általános választásokon a Pim Fortuyn Listája az ország második legnagyobb politikai ereje lett, és nyolc hónapig a kormánykoalíciónak is tagja volt.
Fortuyn személyében Hollandiában több évszázad után először gyilkoltak politikust, és Theo van Gogh meggyilkolását sokan máris Fortuynéhez hasonlítják. Atzo Nicolai, az európai uniós ügyekkel foglalkozó holland kormánytag az EU-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára érkezve kijelentette: borzalmas cselekedetről van szó, amely sok hollandot arra emlékeztet, ami Fortuynnel történt.
Jan Peter Balkenende holland kormányfő viszont arra intett, hogy a gyilkosságból senki ne vonjon le elhamarkodott következtetéseket. A miniszterelnök leszögezte, van Gogh a szólás szabadságának védelmezője volt, és elfogadhatatlan lenne, ha ez volna a kiindulópontja a történteknek. Beatrix királynő is közleményt adott ki, amelyben döbbenetének adott hangot a merénylet miatt. (MTI)