Németországban a legnehezebb állást találni
1 perc
2004.11.12. 11:00
Agyonszabályozott munkaerőpiac, magas színvonalú szociális ellátások – német kutatók szerint e két tényező áll a magas németországi munkanélküliség hátterében.
Nincs még egy ország Európa fejlettebbik felén, ahol olyan nehéz lenne a munkaerő-piaci visszailleszkedés, mint Németországban – derül ki egy még nem publikált német egyetemi kutatásból. A Capital német gazdasági lap által idézett, a Mannheimi Egyetem kutatói által összeállított tanulmány szerint a munkanélkülivé vált németeknek csupán a harmada talál egy éven belül új állást, harmaduk viszont három év alatt sem.
A kutatás két csoport munkaerő-piaci aktivitását vizsgálta hosszabb időn át: az első csoportba friss munkanélküliek, a másikba állásban lévők kerültek. Az első évben az állástalanok harmadának sikerült újra elhelyezkednie, a másik csoportból pedig kilencven százaléknak az egy év leteltével is volt munkahelye. A második és a harmadik évben a két csoport munkaerő-piaci aktivitása tovább közeledett egymáshoz: a különbség 57-ről 17 százalékpontra csökkent.
Ezzel együtt is a németországi elhelyezkedési esélyek kirívóan rossznak számítanak – állapítják meg az egyetem kutatói, akik szerint a német munkanélküli hátrányos helyzetét jól jelzi, hogy Skandináviában és Dél-Európában az állástalanok túlnyomó többsége kettő, maximum három éven belül biztosan el tud helyezkedni.
A kutatók szerint a magyarázat viszonylag egyszerű: a munkanélküliek azokban az országokban találnak gyorsan új állást, ahol vagy a munkaerőpiac nagyon rugalmas (Skandinávia), vagy a szociális ellátások szintje alacsony (Dél-Európa). Németország viszont – vélik – a legrosszabb kombináció: rugalmatlan, agyonszabályozott munkaerőpiac párosul rendkívül magas színvonalú szociális juttatásokkal.
A németországi munkanélküliségi ráta jelenleg 10,1 százalék; Svédországban 6,6, Dániában 5,9, Görögországban 11,2, Spanyolországban 10,6, Olaszországban pedig 8,9 százalék az állástalanok aránya. (hvg.hu)
A kutatás két csoport munkaerő-piaci aktivitását vizsgálta hosszabb időn át: az első csoportba friss munkanélküliek, a másikba állásban lévők kerültek. Az első évben az állástalanok harmadának sikerült újra elhelyezkednie, a másik csoportból pedig kilencven százaléknak az egy év leteltével is volt munkahelye. A második és a harmadik évben a két csoport munkaerő-piaci aktivitása tovább közeledett egymáshoz: a különbség 57-ről 17 százalékpontra csökkent.
Ezzel együtt is a németországi elhelyezkedési esélyek kirívóan rossznak számítanak – állapítják meg az egyetem kutatói, akik szerint a német munkanélküli hátrányos helyzetét jól jelzi, hogy Skandináviában és Dél-Európában az állástalanok túlnyomó többsége kettő, maximum három éven belül biztosan el tud helyezkedni.
A kutatók szerint a magyarázat viszonylag egyszerű: a munkanélküliek azokban az országokban találnak gyorsan új állást, ahol vagy a munkaerőpiac nagyon rugalmas (Skandinávia), vagy a szociális ellátások szintje alacsony (Dél-Európa). Németország viszont – vélik – a legrosszabb kombináció: rugalmatlan, agyonszabályozott munkaerőpiac párosul rendkívül magas színvonalú szociális juttatásokkal.
A németországi munkanélküliségi ráta jelenleg 10,1 százalék; Svédországban 6,6, Dániában 5,9, Görögországban 11,2, Spanyolországban 10,6, Olaszországban pedig 8,9 százalék az állástalanok aránya. (hvg.hu)