A hamisítás mérnökei

Ötmillió forintos óvadék ellenében a múlt héten a Fővárosi Bíróság (FB) kiengedte az előzetes letartóztatásból, és házi őrizetbe helyezte Homola Andrást, aki most egyszerre két, együttesen százmillió forintos nagyságrendű kárt okozó bankkártyacsalási ügy vádlottja. Homola és társai 2000-től újítók voltak Magyarországon a bankkártyákkal elkövetett visszaélésekben, bár orosz és ukrán bűnözők jól bevált technikáját követték. Nem lopták el a kártyát, hanem két kicsiny eszközt helyeztek el a pénzkiadó automatákban: az egyik leolvasta a kártyák mágneses csíkján lévő adatokat, a másik pedig lefényképezte az ügyfél kezét, amint beüti a négyjegyű PIN kódját. Az adatokat felvitték egy üres kártyára, amellyel, a kód ismeretében, készpénzt is fel tudtak venni.

A Homola nevével fémjelzett két társaság közül az egyik úgy bukott le 2001-ben, hogy az Erste Bank Rt. Budafoki úti fiókjánál felszerelt automatára próbálták elhelyezni a trükkös eszközöket, de az autójukhoz többször visszatérő embereket valaki kocsitolvajnak nézte és riasztotta a rendőröket. Utóbbiak azonban - a HVG információi szerint - tudtak már a bandáról, mert az egyik nagy kártyakibocsátó bank is feldobta őket. A szóbeszéd szerint a csalók kezdetben "együttműködtek" e pénzintézettel, segítettek neki abban, miképpen védekezhet a visszaélésekkel szemben, a bank hallgatása fejében pedig megígérték: a klónkártyákkal Magyarországon nem dolgoznak. Ám ezt nem tartották be. Az előzetesből korábban meglépett (egy temetésre kétnapos eltávozást kért, de nem tért vissza önként) Homola egyébként azzal védekezik: nem is ő volt a főkolompos, hanem a társai, például a rá valló Kemechey Attila, akik zsarolták az adósságaival, s kényszerítették a csaláshoz szükséges technika átadására és a hamis kártyák kipróbálására - tájékoztatta a HVG-t Vallyon Zsolt ügyvéd.

Az FB előtt lévő másik Homola-ügy egyes szereplői Németországban és Ausztriában buktak le. A magyar rendőrök a külföldi hatóságoktól kapott információk alapján fedett nyomozót vetettek be, aki üzleteket kötött a bandával, így leplezve le őket, többek között az ebben az ügyben az ügyészség által első rendű vádlottnak mondott technikust, Sinkó Tibort.

Két másik, hasonló technikával dolgozó bankkártyacsaló bűnbanda ügyében még tart a nyomozás - tájékoztatta a HVG-t Majoros Csaba, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának főnyomozója. Az egyik - az OTP Bank Rt. feljelentésére tavaly lebukott - 12 fős társulat frontembere Molnár László, aki egy fővárosi, Vas Gereben utcai garázsban készítette a hamis kártyákat (Molnár egy évig előzetesben ült, ám orvosi igazolással sikerült házi őrizetbe kerülnie). E társaságnak a tagjai összejátszottak egy székesfehérvári Shell benzinkút alkalmazottjával is, aki megengedte nekik, hogy az üzlet kártyaelfogadó termináljába csipet helyezzenek el, amely képes a klónozáshoz szükséges adatok rögzítésére. A másik társaság tavaly ősszel bukott le: a romániai Serbán Marcell és három magyar, a testvérpár Paczona Gyula és Pál, valamint az állítólagos egykori titokszolga Lengyel Ferenc elsősorban Franciaországban vásároltak magyar ügyfelek hamisított kártyáival, az ő számlájukra.

A Magyar Nemzeti Bank múlt hét végén közzétett statisztikája szerint tavaly 200-200 millió forintos kárt okoztak a bűnözők (csalók, tolvajok) a kártyákat kibocsátó bankoknak, illetve a kártyákat elfogadó pénzintézeteknek és kereskedőknek. A kártyákkal lebonyolított teljes forgalomnak ez a 0,005 százaléka, vagyis minden 20 ezer forintos kártyás tranzakció során egy forintot lopnak el. A legnagyobb (40 százalékot meghaladó) tétel mindkét esetben a hamisított kártyákkal függ össze, lopott kártyákkal a károk körülbelül egyharmadát okozták.

Ha az ügyfél jelzi a banknak, hogy ellopták a kártyáját, vagy a tárcájában lapul ugyan a plasztiklap, mégis fogy a pénze, a bank azonnal letiltja az adott kártyát. A kliens rizikója a letiltás előtti időszak, amelyért a bankok csak akkor vállalnak felelősséget, ha az ügyfél nem volt gondatlan: vagyis nem adta ki a PIN kódját illetékteleneknek, vagy nem tette azt a kártya mellé (igaz, az időben letiltott kártya miatt is éri kár az ügyfelet, hiszen a letiltás díja a kártya típusától függően 5-20 ezer forint, s egyes bankok az új kártyát sem ingyen adják).

Vita az ügyfél és a bank között elsősorban a hamisított kártyák esetében lehet, hiszen ilyenkor nehéz bizonyítani, hogy nem a kliens hajtotta végre a kifogásolt tranzakciót. A bankok minden ügyet külön-külön megvizsgálnak, mielőtt döntenének a kár átvállalásáról. A Raiffeisen Bank Rt.-nél általában megvárják a rendőrségi nyomozás eredményét - tájékoztatta a HVG-t Szabó Szilvia ügyvezető igazgató. Azt azért nem zárta ki, hogy évekig tartó nyomozás esetén méltányosságból átvállalják az ügyfél kárát. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél (MKB) ellenőrizni próbálják, igazat mond-e az ügyfél - mondta Lázár Ágnes igazgató -, például úgy, hogy körbetelefonálják a többi kártyakibocsátó bankot, akad-e másutt is ugyanarra az automatára panaszkodó ügyfél.

Mivel néhány évvel ezelőtt Magyarország élen járt Európában a kártyacsalásokban, a nemzetközi kártyatársaságok nyomására ma már valamennyi nagy magyar bank működteti az úgynevezett monitoring rendszert, amely figyeli a tipikustól eltérő tranzakciókat, s ha ilyet talál, jelez. Szokatlan eset, ha ugyanazzal a kártyával egymás után többször vesznek fel pénzt (ezt a legtöbb banknál naponta legfeljebb ötször lehet megtenni), ha sorozatosan vásárolnak, és az ügyfél addigi szokásaihoz képest túl sokat költenek, vagy olyan helyen használják a kártyát, ahol az ügyfél nagy valószínűséggel nem járhat (például egy külföldre ritkán utazó nyugdíjas kártyája hirtelen Ausztráliában tűnik fel). A bank ilyen esetben felhívja az ügyfelet, és megkérdezi, tényleg ő hajtotta-e végre a tranzakciót.

Noha a visszaélésekkel okozott kár csupán tíz százaléka éri úgy az ügyfelet, hogy internetes vagy telefonos vásárláskor szerzik meg az adatait, a bankok külön felhívják a figyelmet, ilyen esetekben ne adják meg a kártya titkos kódját, mert az nem szükséges. Ugyanez vonatkozik a segélytelefonokra is: a csalók egyik kedvelt módszere, hogy betömik az automata pénzkiadó nyílását, a valódi segélyhívószámot leragasztva a sajátjukat adják meg, s ők fogadják a hibát jelző ügyfél hívását. A Budapest Bank Rt. munkatársai arra is figyelmeztetnek, hogy egyes csalók az éjszaka kártyával nyitható banki előterek ajtajára szereltek fel olyan berendezéseket, amelyek a PIN számot kérik, ám azt nem szabad beütni.

"Magyar találmány az a banki szolgáltatás, hogy a kártyás műveletekről SMS-t küldünk az ügyfél mobiltelefonjára, aki így gyorsabban észreveheti, ha illetéktelenek használják a kártyáját" - büszkélkedett Sipos Zoltán, az Erste Bank és a beleolvadó Postabank Rt. kártyaüzletágának igazgatója. "A csalók elleni leghatékonyabb védekezés azonban a csip lesz" - állítja Illés Zoltán, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) ügyvezető igazgatója. Az ilyen bankkártyán az adatokat egy mini számítógép, a csip tartalmazza, amit - legalábbis a szakértők reményei szerint - nem lehet feltörni. Majd kiderül - tamáskodott Majoros Csaba főnyomozó, hiszen Homola Andrásnál foglaltak le olyan eszközöket, amelyeket a rendőrségi szakértők szerint már a csipek feltörésére gyártottak, igaz, akkoriban még nem volt ilyen bankkártya Magyarországon.

Pillanatnyilag is csak a K&H bocsát ki csipkártyát, amelyen egyelőre mágneses csík is van, hogy a többi bank automatáiban és a kereskedői terminálokban is lehessen használni - így viszont a kártya továbbra is másolható. A nagy magyar bankok közül az OTP Bank Rt. várhatóan 2004 végétől, a többiek pedig 2005-től folyamatosan cserélik le hagyományos bankkártyáikat csipesre. A bankok nem jószántukból költenek a több százmillió forintos költséggel járó fejlesztésre, a nagy nemzetközi kártyatársaságok, a VISA és a MasterCard jövőre már büntetik a hagyományos mágneses csíkot alkalmazókat: egyrészt magasabb díjat kérnek tőlük, másrészt, ha az adott pénzintézet kártyájával bárhol Európában visszaélnek, s nem egyértelmű, ki hibázott, a kibocsátó banknak kell viselnie a kárt.

GYENIS ÁGNES