A nagy petesejtés

Egyszerű ultrahangvizsgálattal kideríthető, hány termékeny év áll még rendelkezésre, azaz sietni kell-e a gyermekvállalással, vagy lehet még töprengeni a babakocsi színén. Ezt ígérik Hamish Wallace és Thomas Kelsey brit tudósok, felismerve, milyen fontos ez az információ manapság, amikor a nők nem kis hányada egyre későbbre kívánná kitolni első gyermeke születésének idejét. Nem kevesen ugyanis elszámítják magukat, azaz - nem ismervén termékenységi zárórájukat - sajnálatos módon kifutnak az időből. Elsősorban rájuk gondolt a kutatópáros a termékenységmérő ultrahangos teszt kifejlesztésekor.

A Human Reproduction című brit szaklapban ismertetett módszer abból indul ki, hogy viszonylag nagy pontossággal meghatározható a termékeny életszakaszban levő nők petefészkében található petesejtek száma, illetve fogyásának sebessége. Persze nem darabonkénti számbavételükről van szó, hiszen az aprócska tüszőkben lévő petesejteket a gép képtelen érzékelni. A brit kutatók csupán egy nagy pontosságú becslési módszert dolgozhattak ki: a petefészek méretéből következtetnek a tüszők számára. A termékeny kort elérő nők petefészke ugyanis, mint ezt a szakemberek eddig is megfigyelték, az idő előrehaladtával egyre zsugorodik, és ezzel egy időben a tüszők száma is folyamatosan csökken.

A természet tékozló: egy leánygyermek akár több millió tüszővel indul neki az életnek. E hatalmas mennyiségből persze végül csupán mintegy négyszáz érik meg, de maga a többmilliós potenciál is rohamosan csökken: a felnőtt nőknek átlagosan már csak 25 ezer van, a menopauza idejére pedig legfeljebb ezernyi marad mutatóba. A petesejt olyan biológiai örökség, amely - ellentétben sok más, az emberi testet alkotó sejttípussal - csakis fogyatkozik, soha nem pótlódik. A fogyás tempója persze csak statisztikailag becsülhető, mivel az egyéni adottságoktól, sőt esetenként külső hatásoktól - például bizonyos, akár gyógyító célzatú beavatkozásoktól - is függ.

Wallace és Kelsey számítógépes analitikai módszerének egyik előnye, hogy egyéni prognózis készítését is lehetővé teszi. A program a petefészkek - lévén ez is páros szerv - térfogatának (rendszerint egyforma mértékű) csökkenését követi nyomon, és ennek alapján számolja ki mind az aktuális, mind a később várható petesejtszámot, s egyben prognosztizálja a menopauza idejét is. A számítások alapja 14 ezer petefészek térfogatváltozásának vizsgálata. "Ez teljesen új megközelítés" - véli Urbancsek János, a Semmelweis Egyetem I. számú Női Klinikájának osztályvezető főorvosa, hozzátéve, hogy bár a petefészek térfogata és a petesejtszám összefüggésére az elmúlt évtizedben már többen is gondoltak, kísérletekkel ezt még senki nem igazolta. "Empirikus megfigyelésekkel persze eddig is feltételezhettük, hogy egy három milliliteres térfogatúnál kisebb petefészek már kevés tüszőt tartalmazhat, most azonban ezt statisztikailag be is bizonyították" - mondja.

A lényeg azonban a még várható termékeny évek megbecslésének minden korábbinál nagyobb pontossága. Eddig ez több hormon vizsgálatával történt, ezek szintjének változása ugyanis szintén jelzi a petefészek működésének mérséklődését. Emellett persze eddig is figyelték a petefészkek méretét is. "Ha valakinél azt láttuk, hogy petefészke az átlagos 3,5 centiméter helyett már csak 2 centiméter hosszú, azt - ha gyermekre vágyott - rábeszéltük a minél előbbi teherbe esésre. Sejthető ugyanis, hogy egyre fogyatkoznak az esélyei" - mondja Vereczkey Attila, a Nyírő Gyula Kórház vezető főorvosa. "A brit tudóspáros viszonylag olcsó ultrahangos vizsgálata mindenesetre jelentősen leegyszerűsítheti az eddig elég sokrétű vizsgálatsorozatot - mondja Urbancsek János. - Ez bizonyára sokakat hozzásegítene, hogy idejében döntsenek." "A nők általában úgy gondolják, hogy 35 éves kor körül kezdődik termékenységük csökkenése, ezzel szemben az újabb kutatások azt mutatják, hogy a folyamat már 28 éves korban megindulhat" - érvel Vereczkey Attila az olcsó és egyszerű vizsgálat hasznossága mellett. Emellett úgy látja, hogy az egyedi vizsgálatok a korábbiaknál megbízhatóbb eredményt ígérnek. Már csak azért is, mert "a nők nincsenek tisztában azzal, hogy életmódjuk is csökkenti termékenységüket: a dohányzás például lassítja a sejtépítést, és a fogamzásgátló tabletták elterjedésével lehetővé vált szabad életmód során szerzett fertőzések is roncsolják a petefészket" - állítja Vereczkey.

De az új módszer sem mindentudó, az életmódból fakadó kockázatok miatt ugyanis különböző korú és egészségi állapotú nők petesejtjeinek - noha számuk megegyezhet - állapota és működése között jelentős különbségek mutatkozhatnak. Például egyszerűen azért, mert egy 28 éves nő petesejtje valószínűleg "jobb minőségű", mint egy tíz évvel idősebbé. A módszer viszont főleg a mennyiségi kérdésekre adja meg a választ, márpedig a sikeres terhességhez a megtermékenyítés után még számos más, akár az életkor által is befolyásolt biológiai feltételnek is teljesülnie kell. Ez ügyben az újfajta vizsgálat nem igazít el.

A módszer mégis áttörést hozhat. "Egy ilyen, bárki által elérhető vizsgálatnak akár társadalmi következményei is lehetnek" - reagál a bejelentésre Acsády Judit, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének szociológusa. Szerinte a nők önmagukért való felelősségvállalását, illetve gyermekvállalási kedvét erősítené, ha legalább nagyjából tisztában lehetnének termékenységi mutatójukkal. Például azért, mert a meddőséggel foglalkozó szakemberek szerint egy ilyen ultrahangos tesztsorozat megfelelő képet adna a petefészek aktuális állapotáról, márpedig "a kimerülőben lévő petefészken még tudunk segíteni, de a kimerültön már alig" - mondja Vereczkey Attila. A természet ugyanis csak ritka esetben okoz meglepetést: Urbancsek főorvos is csak egyetlenegyszer találkozott praxisában olyan, 30 éves nővel, aki - sugárkezelés után - a menopauza jeleit mutatta, utóbb mégis teherbe esett.

Az idejében elvégzett vizsgálat más, egészen ritka esetekben is segíthet. Például az akár huszonéveseket is elérő betegségben, a korai petefészek-elöregedésben szenvedők esetében. Ők most - az etikai és jogi nehézségek miatt amúgy is ritkán létrejövő - petesejt-adományozás szintén nem régi módszerében bízhatnak. A jövő nagy ígérete azonban - mondják - már vizsgázik is: az ősszel remélhetőleg megszületik az első olyan kisbaba az Egyesült Államokban, akinek édesanyja petefészekszövet-beültetés után lett várandós. A sugárterápián átesett rákbeteg asszonynak - akinek már egyetlen petesejtje sem érik meg - a kezelések előtt kivett petefészekszövetét lefagyasztották, majd a gyógyulás után visszaültették. A beültetés után három hónappal a páciens petefészke újjáéledt, és petesejtet termelt.

SINDELYES DÓRA