Észak-Korea: kizsákmányolt természet

Noha az ország területének csaknem háromnegyedét erdő borítja, az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a faállomány mennyisége és minősége - állapítja meg az a jelentés, amelyet a közelmúltban adott ki az ENSZ Észak-Korea környezeti állapotáról. A külvilágtól elszigetelt ország vezetői most először járultak hozzá ahhoz, hogy a világszervezet környezetvédelmi és fejlesztési programja, az UNEP és az UNDP közreműködésével értékeljék a helyzetet. Az ENSZ felügyelete mellett húsz helyi kormányzati és akadémiai szervezet munkatársai állították össze a jelentést, amely az erdők, a vizek, a levegő, a termőföld és az élővilág állapotáról ad áttekintést, egyszersmind leltárt készítve a természeti kincsek "túlzott kizsákmányolásáról".

A faipari termelés bővülése, a tűzifafogyasztás megkétszereződése, az erdőtüzek, a kártevők támadásai és a szárazság is hozzájárult a faállomány csökkenéséhez - áll a jelentésben, amely szerint az erdők kiirtása talajeróziót okozott. Ez pedig - az áradásokkal, a szárazsággal, a gépek és az üzemanyag hiányával együtt - ahhoz vezetett, hogy a kilencvenes években csaknem a kétharmadával esett vissza a legfontosabb haszonnövények termése az országban.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a 80 százalékban energiatermelésre használt felszíni vizek egyre szennyezettebbek, nemcsak a lakossági, hanem az ipari szennyvíz nagy része is tisztítatlanul ömlik a folyókba - csak a fővároson, Phenjanon is átfolyó Tedong vizébe napi 30 ezer köbméter kerül belőle. Aggodalomra ad okot az is, hogy az ország energiaellátásában komoly, sőt egyre növekvő szerepük van a széntüzelésű erőműveknek, és az előrejelzések szerint 2005 és 2020 között az ötszörösére nőhet a kőszénfelhasználás, ami sürgőssé teszi a füstgáztisztítást és alternatív megoldások bevezetését.

A nem egészen 123 ezer négyzetkilométernyi Észak-Korea korántsem nevezhető nagy országnak, de területén számos különleges élőlény honos. Ötvenkét veszélyeztetett - köztük tíz kritikus helyzetben lévő -, valamint több mint száz ritka növényfajta, vagyis a világ veszélyeztetett növényállományának 4 százaléka él a KNDK különböző térségeiben. A gerinces állatok esetében 11 százalékos ez az arány: 9 súlyosan veszélyeztetett, 29 veszélyeztetett és 119 ritka fajt regisztráltak az országban, amelyről az UNEP főigazgatója, Klaus Töpfer elmondta: késznek mutatkozik arra, hogy csatlakozzon a világközösség globális környezetvédelmi erőfeszítéseihez.