Múlhatatlan érdemek

Megköszöni-e a tévé nyilvánossága előtt rehabilitációját és visszaszerzett tábornoki rangját? Ha igen, megmutatják-e az arcát? És főleg: kipakol, vagy sírba viszi az információit? Ez az utóbbi kérdés különösen nyugtalanítja a romániai titkosszolgálatok vezetőit, hiszen a rendszerváltást követő tisztogatások ellenére állítólag még mindig tucatnyi olyan káder dolgozik a "hivatalokban", akinek a múltjáról Pacepa nagyon is sokat tud. Elemzők szerint részben ezzel magyarázható, hogy Ceausescu rettegett titkosszolgálata, a Securitate egykori főnöke, egyszersmind a pártfőtitkár bizalmasa - aki 1978 júliusában egy hivatalos NSZK-beli küldetés alkalmával az USA-ba szökött - most visszakapja tábornoki rangját és elkobzott, 3-10 millió dollárnyi becsült magánvagyonát. Catalin Dancu, Pacepa ügyvédje is most tisztázta, hogy öt évvel ezelőtt egy véletlen elírás miatt került a rehabilitációs ítéletre a Pacipa név, mert ebbe kapaszkodva a bíróság kijelentette, két különböző emberről van szó.

Pedig a rendszerváltás utáni mindenkori román hatalom folyamatosan szőnyeg alá seperte a Pacepa-sztorit, a volt Secu-főnököt gyakran halottnak mondták, és még a Ceausescu által rárótt halálos ítéletet is csak 1999-ben vonták vissza, majd döntöttek a rehabilitációjáról. Persze a volt főtitkosszolga maga sem kereste a rivaldafényt: a mai napig inkognitóban él az Egyesült Államokban a minden bizonnyal plasztikai műtéteken átesett Pacepa, akinek dezertálása nyomán annak idején a teljes román kémhálózat összeomlott.

Az utolsó ügyelhantolási reményeket maga az amerikai külügyminisztérium foszlatta szét, amikor a közelmúltban az Egyesült Államokba látogatott Adrian Nastase miniszterelnökkel közölték: Pacepa él, tehát visszaadhatják neki elkobzott vagyonát. Sőt némi tábornoki nyugdíjat is folyósíthatnának öreg napjaira - még akkor is, ha Iliescu államfő idén februárban azt üzente Pacepának, attól kérje a nyugdíját, aki elvette a tábornoki rangját.

Miközben a romániai titkosszolgálatok Pacepa szájától félnek, a közvélemény és a sajtó inkább azt feszegeti, hogy az egykor rettegett Secu-főnök hogyan szerezte több száz darabból álló műkincsgyűjteményét, amelynek értékét 1978-ban 3 millió dollárra becsülték. A legtöbben visszásnak tartják, hogy miközben több ezer állampolgár máig siratja államosított ingatlanait, a román jog közpénzből, dollármilliókkal kártalanítana egy arc nélküli figurát, aki huszonhat éve rejtőzködik, és csak üzenget szülőhazájába.

Catalin Dancu - akinek a rossz nyelvek szerint rámehet a karrierje erre az ügyre - annak ellenére, hogy sosem látta kliensét, akivel csak kódolt leveleken, szövevényes telefonkapcsolásokon keresztül érintkezik, minden rosszmájúságot visszautasít. Azt állítja, hogy az elkobzott értékes festmények, kisplasztikák, antik bútorok, a fegyverkollekció, az arany és ezüst ékszerek, könyvritkaságok mind becsületes úton kerültek Pacepa tulajdonába. Atyai nagybátyja ugyanis annak idején Cantacuzino román herceg személyi titkára volt, és dúsgazdag ember lévén pénzét műkincsekbe fektette. Vagyonát, örökös hiányában, unokaöccsére testálta, aki a gyűjteményt bizományi áruházakban vásárolt darabokkal gazdagította. Tehette, hiszen Pacepa havi fizetése három évtizeddel ezelőtt is mintegy háromezer dollár volt. Mihai Pelin író, akinek könyve jelent meg a román a titkosszolgálatokról, nem látja ennyire szeplőtelennek a vagyonszerzést: úgy véli, a Secu külkereskedelmi tevékenységéből, a valutaboltok üzemeltetéséből, a fegyverkereskedelem bonyolításából, amelyet Pacepa saját kezűleg irányított, "jutott is, maradt is".

A román hatóságok azonban nem is elsősorban a vagyon eredetére, hanem sokkal inkább a műtárgyak hollétére lennének kíváncsiak. Egy részük állítólag múzeumokban található, a többit pedig egyszerűen széthordták. A hatóságok mindenesetre fellélegezhettek, amikor Pacepa ügyvédje bejelentette: ügyfele kártalanítást, nem pedig visszaszolgáltatást óhajt. Továbbra is kérdés persze, ki fogja átvenni most szeptemberben Pacepa első nyugdíját, miképpen adhatják át neki a hőn áhított tábornoki váll-lapot.

Dancu válasz helyett - dörzsölt ügyvédhez méltóan - inkább kiskaput keresett: "Biztos vagyok benne, hogy már elhárult minden akadály, és a vagyont visszaadják neki. Vagy a lányának, Dana Pacepának, aki szintén Amerikában él" - nyugtatta meg az aggódókat a legfelsőbb bíróság kedvező ítélete után, jelezve: lesz, aki igényt tart a kártérítésre.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD