Most fizetheti meg az Orbán-kormány annak az árát, hogy az utóbbi években megannyi elavult, itthon már hasznavehetetlen haditechnikai eszközt adott el Belgrádnak – ilyen olvasatuk is van azoknak a híreknek, amelyek szerint több mint 100 darab új, ám kevéssé korszerű Lazar 3 páncélozott szállító harcjárművet (pszh) vásárolna a honvédség Szerbiától. Az esetleges beszerzésről nem adott tájékoztatást a HVG-nek a Honvédelmi Minisztérium, ám az tény, hogy a kiöregedő BTR-ek pótlása egyre égetőbb, a kormánynak pedig lehet politikai oka arra, hogy elnézze a nyugati vetélytársaiktól technikailag némileg elmaradó Lazar 3-asok gyengeségeit.
A szerb–magyar katonai és hadiipari partnerség új korszakáról a – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és az N7 Holding akkori vezérigazgatója, Palkovics László kíséretében – 2023-ban Belgrádba látogató Orbán Viktor kormányfő állapodott meg Alekszandar Vucsics államfővel. Az együttműködést Magyarországon inkább politikai és ideológiai kapcsolatként értékelték, mintsem katonai szövetségként. A Magyarországot legfontosabb partnerének nevező Belgrád viszont – aligha függetlenül a szerb fenyegetés ellen, Horvátország, Koszovó és Albánia részvételével formálódó katonai szövetségtől – igyekszik azt katonai szövetségként prezentálni.
A látványos politikai gesztusok és manőverek közben megindult a fegyverkereskedelem is. Magyarország tavaly 50 darab szovjet gyártmányú BTR páncélozott szállító harcjárművet juttatott el Szerbiába. (A magyar sajtó alacsonyabb számról ír, de a szerb lapok 50 feletti számot emlegetnek.) Nem sokkal korábban pedig hidegháborús légvédelmi radarrendszereket vásárolt Belgrád a honvédségtől. Ugyanebben az évben magyar MiG–29-est is vett a szerb légierő, amely akár többre is vevő lenne. A honvédség pedig örömmel eladná a számára feleslegessé vált, leselejtezett eszközöket – emelte ki korábban Szalay-Bobrovniczky. Kiszuperált haditechnikát tárolni valóban drága mulatság, és ebből jelentős mennyiség van Magyarországon. A többi posztszocialista állam jutányos árú, modernebb nyugati eszközökért cserébe egyszerűen kiszórta a felesleget Ukrajnának, ám erre a magyar külpolitika nem volt hajlandó.
