Már mérhetők a globális felmelegedés hazai hatásai

A klimatikus viszonyok változásai nyomán az Alpok 3000 méteren felüli magasságában ott eddig soha elő nem fordult növények jelentek meg – mondta az MTA vácrátóti ökológiai és botanikai kutató intézetének biológusa. Egy, 1700 növény- és állatfajra kiterjedő nemzetközi tanulmány szerint ezen élőlények többségének élőhelye tízévente átlag 6,1 kilométerrel észak felé terjeszkedik az enyhébb időjárás következtében.

„Nálunk az Alföldön figyelhető meg leginkább ez a jelenség, ahol új növények, rovarok telepednek meg, amíg mások az életfeltételek módosulása nyomán visszaszorulnak" – magyarázta, hozzátéve, e jelenségek tudományos vizsgálatára az intézet Fülöpházán és Orgovány-Ágasegyházán tudományos bázist rendezett be.

Az ökoszisztéma változásait nyomon követő eddigi megállapításokból egyebek mellett kiderült, hogy a Duna-Tisza közén visszahúzódóban van a homoki csenkez nevű pázsitfű – mondta az akadémikus. „Márpedig a fűtakaró megritkulása nyomán a homok kevésbé áll ellen a szél erejének, ami viszont a sivatagosodási folyamat felgyorsulását idézheti elő. Ugyanakkor dél felől jó néhány, eddig nálunk ismeretlen rovar telepedett meg és jól áttelel az enyhe időjárás eredményeként Így terjed a budapesti fákat is megbetegítő vadgesztenye aknamoly, valamint a kukoricabogár, a sáska vagy a nagy károkat előidéző bagolylepke. Az ellenük való védekezésre ajánlatos jó előre felkészülni, ami összességében sokmillió forintos terhet jelent a növényvédőknek – vélekedett Fekete Gábor.

A kutatás eredményeinek összegzésére még sok adatot kell egyeztetni, ám a tudósok máris többféle hasznos információt nyújthatnak a gyakorlati szakemberek számára – mondta a biológus. Szerinte a bugaci tájakon fontos lenne például a legeltetés, a Kiskunsági Nemzeti Park területén ugyanis, gazdasági megfontolások miatt, mindinkább felhagynak a juhnyájak és marhacsordák tartásával. Ennek következtében a legelők, rétek füvei megmaradnak, a csapadékmentes nyarakon elszáradnak, így veszedelmes méreteket öltöttek a kisebb-nagyobb tüzek. Visszaszorításukra a tudósok javaslata szerint célszerű volna az állattartás és a legeltetés fellendítése a pusztákon – fejtette ki Fekete Gábor.