Küzdelem a stresszel és a rossz főnökkel
A kedélyállapot hullámzásait és a stresszt le lehet győzni. Ehhez meg kell érteni a stressz természetét, amely magasabb szintű kívánságaink kielégítetlenségének eredménye. Ezért a menedzsereknek is tudniuk kell, hogy a beosztottjaik stresszes panaszait ők okozzák, ami a cégnek igen sokba kerül.
A stressz nem más, mint a megértés hiánya, ami képes kiváltani különböző lelki betegségeket az idegességtől egészen a depresszióig. A foglalkoztatottak közül a munkásokat, alacsonyabb beosztásokban dolgozókat, illetve a tulajdonosi osztály tagjait kevésbé éri stressz. A két végpont között lévőket, az úgynevezett fehérgalléros munkaerőt és a menedzseri pozíciókban lévőket annál több. Ők vannak a legjobban betáblázva, állandóan a munkahelyi határidőkkel küzdenek, és felelősséget viselnek. Aztán amikor jön a már várt stressz (azaz az élethelyzetük meg nem értése), akkor szenvednek.
Matthew Mills és Gordon MacKenzie a stresszről |
Ennek következtében az olyan munkahelyeken, ahol rossz a kapcsolat a munkatársak között – orvosi ellenőrzések adatai alapján – tízszer olyan nagy a koszorúér-megbetegedések esélye, mint ott ahol kiegyensúlyozott hangulat uralkodik. Más felmérések pedig azt mutatják, hogy a főnök-beosztott viszony megromlása az elsődleges oka a munkahelyekről való kilépéseknek. Nem csoda ezek után az sem, hogy különböző felmérések (például a brit nemzeti egészségstatisztikai központ hosszútávú vizsgálatai) szerint a munkában való kielégületlenség és e helyzettel való elégedetlenség a legfőbb oka a lógásnak, és a felesleges távolmaradásoknak. Vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a lógás 70-80 százaléka a stresszre vezethető vissza. A munkások többsége amiatt kínlódik, mert azt érzi, hogy nem tarthatja meg a munkát, ami értelmet ad az életének. A fehérgallérosok és a menedzserek viszont azért szenvednek, mert úgy érzik, hogy – a felső menedzsment játékainak vannak kitéve, vagy egy merev, rossz irányítási elképzelés miatt – a kontroll kicsúszott a kezükből. Ez az állapot nem csak szorongást eredményez, hanem az önbecsülés gyors leértékelődéséhez is elvezethet.
Ebben a helyzetben az emberek, hogy javítsanak a komfortérzetükön (még ha ezt nem is tudatosan teszik) nekilátnak enni, dohányozni, alkoholt fogyasztani, mert mindezektől (és nem eredménytelenül) a hangulatuk megváltozását remélik. S mivel a stresszhormonok magas szintje átmenetileg mérséklődik, ez a stresszes embert elvezetheti a kényszeres evéshez, az erős dohányzáshoz vagy italozáshoz. Eközben a külvilágból feléjük áradó üzenetek azt mondják: „Ne zabálj! Ne dohányozz! Ne igyál! Mert az egészségtelen.” Ez aztán bűntudat kialakulásához vezethet, ami létrehozza a stressz egy új rétegét. Ilyenkor már a stressz testi szimptómái is megjelennek.
Két angol orvos, Matthew Mills, a birminghami és Gordon MacKenzie, a warwicki egyetem professzora a következő megállapításokat tették a munkahelyi stresszel kapcsolatban:
- A stressz egyre kiterjedtebb társadalmi jelenség, és növekedése exponenciálisan emelkedő kiadásokat eredményez.
- A stressz – a közvélekedés változásának megfelelően – megnöveli azokat az összegeket, amelyeket a társadalombiztosítás kénytelen a kezelésére költeni .
- A jelenlegi megoldási módszerek – például az egészségmegőrző kampányok – nem működnek. Bár a dohányzás csökken néhány társadalmi csoportban, de a nők között növekszik, s a jobb módban lévők között is tartja az állásait. Az alkoholfogyasztás növekszik, nem is beszélve az elhízottak számáról.
- Az alacsonyabb szociális státusz nagy valószínűséggel stresszel társul. De akinek túl sok van mindenből, az is szenved a kiégésből, ürességérzetből fakadó stressztől.
- Az elmúlt 40 évben a munkahelyeken a gyenge menedzsment volt a stressz legfőbb kiváltó oka a vezetettek között.
Mit tehet a menedzser, hogy megszüntesse a stresszt? |
A hierarchia ad magyarázatot, hogy miért jelenik meg a stressz. Az emberek öröklötten hajszolják a kívánságaik kielégítését, méghozzá egy emelkedettebb szinten. Ha ez nem jár eredménnyel, akkor fiziológiailag működőképes megoldást adhat akár a legprimitívebb vágyak kielégítéséhez való leereszkedés. Ez az a szint, ahol az alkohol, a dohány, a sütik, a drogok megjelennek a stressz miatti kellemetlenségek kiküszöbölésére. Manapság úgy látszik – állítja Mills és MacKenzie –, hogy a komfort eluralkodik rajtunk, és az értelmes célok kikopnak az életünkből.