Kocsis püspök: "nem voltam ügynök"

"Szellemtelen a lista, amely egyszerűen lemásolja a korábbi püspökök névsorát" – tette hozzá a Magyarországi Református Egyház zsinatának egykori lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke.

Az egyház elleni támadásra és az egyházi személyek lejáratására szolgál az ügynöktörvény tervezete körül keltett hangulat - hangsúlyozta kedden kibocsátott nyilatkozatában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). Az MSZP-frakció arra kérte a püspöki kart, hogy az ügynökmúlttal kapcsolatban teljes tekintélyével álljon a nyilvánosság pártjára.

Az MKPK kérte a sértettek és Isten bocsánatát a beszervezettek között bizonyára létező olyan papok, szerzetesek és világiak tetteiért, akik ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen.

"A törvénytervezet körül keltett hangulat politikai indíttatású, nem szolgál másra, mint az egyház elleni támadásra és az egyházi személyek lejáratására. A bizonytalan eredetű és hamis listák kampányszerű közlése is része az egyház elleni támadásnak"- olvasható a dokumentumban.

A püspöki konferencia megítélése szerint az ügynökkérdés a politikai rendszerváltás után 15 évvel már nem tisztázható, az "ügynökmúlt ma már nem ismerhető meg a maga teljes valóságában", a közlemény szerint ezt jól példázza a múlt hét végén névtelenül közzétett lista is.

Közismert tényként utal arra, hogy 1989-ben nagy mennyiségben semmisítettek meg olyan iratokat, amelyek a politikai rendőrség tevékenységével és vezetőivel voltak kapcsolatban.

A szocializmus évtizedeiben a társadalom minden területén végeztek megfigyeléseket. Még az alacsonyabb szinten vezető beosztású embereknek is kötelességük volt hangulatjelentést készíteni "a népköztársaság biztonságának megőrzése érdekében" mutat rá a katolikus püspöki konferencia, hozzátéve: ezt a megfigyelő rendszert hozta létre a kommunista párt a papok és szerzetesek körében is, mivel bennük a legnagyobb ideológiai ellenfelet látta.

A testület kiemelte, hogy ennek felállításához a lelki és a fizikai terror minden eszközét bevetették. "Voltak sokan, akik rendkívül hősiesen viselték a próbatételeket, néha életük feláldozása árán is ellenálltak; az egyház nagy tisztelettel adózik nekik helytállásukért" - áll a nyilatkozatban.

Mások vagy elhagyták az országot, vagy vidéki plébánián meghúzódva végezték tovább lelkipásztori munkájukat. Ismét mások összeroppantak a zaklatások súlya alatt, vagy éppen valamilyen emberi gyengeségük folytán zsarolhatóvá váltak, ezért vállalkoztak az együttműködésre - közölték a püspökök, rámutatva arra: ők tehát mindenképpen áldozatai lettek egy olyan embertelen rendszernek, amelynek létrehozói és fenntartói lehet, hogy ma is politikai közhatalmat gyakorolnak.