Fizetési ranglista: a magyar bérek lemaradtak

Az immár hatodik éve megjelenő "Fizetések Európában 2005" című éves beszámoló 48 ország béreszínvonalát tekinti át a február eleji adatok alapján. A béreket az egy órára eső átlagérték alapján, 31 különféle poszton és 3 cégméret szerinti kategóriában vizsgálják.

A fizetési ranglistát Dánia vezeti, amelynek a rangsor összeállítói értékelésükben 100 pontot adtak, és ehhez hasonlították a további országok eredményeit. A skandináv államot Svájc, Norvégia és Liechtenstein követi 83, 77 és 74 ponttal. Az öt nagy csoportra bontott 48-as lista élbolyába tartozik még Németország, Svédország és Hollandia is (67, 59, illetve 58 ponttal).

A sereghajtók csoportjában található a balkáni államok többsége mellett Lettország és Litvánia, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna is. Az utolsó helyen Moldova áll, mindössze 2 ponttal.

Magyarország 13 ponttal a 31. a listán, és az öt országcsoport közül az utolsó előttiben található a többi friss kelet-európai EU-tagállam mellett. Az új tagállamok közül Ciprus kapta a legjobb helyezést (24.), majd az új tagok „minilistáján” még Szlovénia (27. hely), Málta (28.), és Horvátország (30.) is megelőzi hazánkat. A frissen csatlakozott államok közül 40. helyezésével Lettország a sereghajtó.

Európán belül még mindig jelentősek a fizetéskülönbségek, ám a különbségek lassan kiegyenlítődnek – állítja a szövetség. Jelenleg Dániában 69-szer keresnek többet az emberek, mint a legalacsonyabb bérekkel rendelkező Moldova. „Míg 2001-ben a dán bérek 39-szer voltak magasabbak a román fizetéseknél, mára a különbség már csak 22-szeres. Ennek az az oka, hogy míg ebben a négy évben Dániában 18 százalékkal nőttek az egy órára számított fizetések, addig Romániában 115 százalékkal” – teszi hozzá a beszámoló.

A bérkiegyenlítődés okai között sorolják fel a megnövekedett munkavállalói mobilitást: a jelentés szerint ugyanis egyre többen élnek és dolgoznak két különböző európai országban. Ezen kívül a bérek kiegyenlítődését eredményezi az is, hogy a keleti társaik által támasztott verseny miatt a nyugat-európai országokban megpróbálják leszorítani a béreket, illetve, hogy a szegényebb országokba érkező tőke miatt itt gyorsabban emelkednek a fizetések.

Néhány országban – példaként Fehéroroszországot és Moldova említik – a kormány magasabb béremelésekbe is belemegy, csakhogy elkerülje a társadalmi nyugtalanságokat. A jelentés szintén kiemeli a szakszervezetek szerepének csökkenését, amely szintén a bérek kiegyenlítődését segíti.