Egységfront építésével próbálják megállítani Romániában a magyarellenes Orbán-követő széljobbos elnökjelöltet

Szó szerint elsöprő győzelmet ért el a román szélsőjobb a május 4-ei elnökválasztáson. A fővárost, Bukarestet, valamint Kolozsvárt, a magyarok lakta megyéket és a nemzeti liberális központnak számító Bihar megyét kivéve mindenütt győzött az első fordulóban a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion. Az elemzők többsége számított arra, hogy a tavalyi választás érvénytelenítése keltette indulatok hullámán a versenyből kizárt Calin Georgescu helyére lépett Simionhoz sodródnak az előbbi szavazói, ám ennél sokkal több történt. Többen voksoltak rá, mint tavaly kettejükre együttvéve, és

Simiont 7 százalékponttal többen támogatták, mint Corneliu Vadim Tudort 2000-ben,

amikor az utóbbi személyében Nagy-Románia Párt színeiben szintén magyarellenes, ultranacionalista jelölt jutott az elnökválasztás második fordulójába.

Negyedszázada Románia végül is összezárt az amúgy népszerűtlen Ion Iliescu mögött, csak azért, hogy eltorlaszolja Tudor útját a Cotroceni-palotába. Most ilyen egységfrontra aligha lehet számítani. Noha nem példátlan, hogy az első fordulót megnyerő jelölt a másodikban alulmarad. Így járt például a most is próbálkozó Victor Ponta 2014-ben Klaus Iohannisszal szemben. Az egykori nagyszebeni szász polgármester az első fordulóban még mintegy tíz százalékponttal lemaradt, de a másodikban ugyanennyit vert rá a táborát bővíteni alig tudó szociáldemokrata politikusra. Most a bukaresti főpolgármester, a függetlenként indult, de a Mentsétek Meg Romániát (USR) pártszövetség alapítójaként országos ismertségre szert tett Nicusor Dan hasonló helyzetben van, ám a megmászandó hegy kétszer olyan magas: húsz százalékpontos hátrányt kellene előnyre fordítania.