Spekulációs támadás a forint mellett?

Tizennégyből egy – a portfolio.hu internetes pénzügyi portál kedden közzétett felmérése szerint a megkérdezett 14 elemzőből mindössze egy vár ötszázalékosnál nagyobb forintgyengülést a következő három hónapban. Hatan kettő és öt százalék közötti esésre számítanak, heten pedig a kétszázalékos erősödés és a kétszázalékos gyengülés közötti sávba lövik be a magyar deviza következő három hónapban várható mozgását.

Mindezt egy 241,5 forint/eurós kurzusnál, vagyis egy olyan árfolyamhelyzetben, amikor a forint – elméletileg – már csak 1,5 forintot, azaz alig 0,6 százalékot erősödhet (a sávszél ugyanis a 240,01 forint/eurós kurzusnál van), s amelyet az elemzők egyöntetűen túlértékeltnek tartanak.

Hasonlóan látják a megkérdezett elemzők az állampapírpiacot: a megkérdezett 11 szakértőből öten kettő és öt százalék közötti emelkedést várnak a következő három hónapban, hatan pedig a kétszázalékos csökkenés és kétszázalékos növekedés közötti intervallumba teszik a várható mozgást.

„A forintot, az állampapírokat, a tőzsdét a régió iránti heves érdeklődés húzza, az emelkedésnek nincs köze – az amúgy nem rossz, egy effajta száguldást azonban semmiképpen sem indokoló - hazai fundamentumokhoz” – magyarázza a felmérés eredményét Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Török rámutat, hogy hasonló folyamatok figyelhetők meg Lengyel- és Csehországban, valamint Szlovákiában is, ahol a nemzeti devizák árfolyama sosem látott magasságokba emelkedett.

Az ok viszonylag egyszerű: a nemzetközi piacokon óriási a likviditásbőség, a tőke helyet keres magának, s ezt a helyet pillanatnyilag a feltörekvő piacokon találja meg. Szerepet játszik persze mindebben az a tény is, hogy ezek a piacok továbbra is nagyobb hozammal kecsegtetnek az „odahaza” elérhetőnél.

A nyomással egyik régiós jegybank sem tud megküzdeni: a lengyel zloty, a szlovák és a cseh korona is csúcsról csúcsra jár, s a forint is kétéves rekordokat döntöget. A devizák erősödésének fő hajtóereje az állampapírpiac, ahol euró- és dollármilliárdok keresnek helyet maguknak, a hozamok zuhanását kiváltva (Magyarországon jelenleg 2600 milliárd forintnyi állampapír-állomány van külföldi kézben).

„Hogy mindennek hol lesz a vége, egyelőre nem látni, idehaza mindenesetre fel kell készülni arra, hogy a következő hetekben a forint elérheti a sávszélt” – mondja Török Zoltán. Az elemző szerint hogy azután mi lesz, végképp nem tudni, a forint árfolyam-lebegtetési sávjának védelmében ugyanis a Magyar Nemzeti Bank várhatóan beavatkozik, de hogy milyen eredménnyel, az kérdéses. Török összeomlásra mindenesetre semmiképpen sem számít, inkább egy közepes méretű korrekcióra.

Egy másik lehetséges forgatókönyvet vázol fel Barcza György, az ING Bank piaci elemzője, aki nem zár ki egy, a 2003. januárihoz hasonló spekulációs rohamot. Barcza úgy látja: a jelenlegi helyzet a 2002. november-decemberihez hasonló, amikor a szlovák koronán és a lengyel zlotyn volt óriási felértékelési nyomás, majd a forró pénzek új lehetőség után néztek, amelyet a magyar piac képében meg is találták. Akkor röpke egy hónap alatt több mint ötmilliárd euró áramlott be az országba, az akkor még hat forinttal alacsonyabban lévő sávszélig, sőt azon túl lökve a forintot. A rohamot a jegybank kétszeri határozott kamatcsökkentéssel fékezte meg – a spekulánsok véres fejjel voltak kénytelenek távozni.

Hogy újra bekövetkeznek-e az akkori események, persze Barcza szerint is kérdéses, különösen, hogy ezúttal sokkal kevésbé lehet a piac kártyáiba belelátni. Az elemző szerint ennek részben a piacon jelen lévő opciós pozíciók nagy száma az oka, másrészt a piac „hangulatjellege” is bizonytalansági tényező. Mint Barcza fogalmaz: „a piacot pillanatnyilag hangulati elemek irányítják, amiben a fundamentumok nem játszanak szerepet, a piac önjáróvá vált.”

Nagy kérdés az is, hogy ezúttal is hisznek-e abban a forint erősödésére játszók, hogy a nemzeti bank hajlandó eltolni a sáv szélét. Ez azonban legalábbis kétséges, ezúttal ugyanis nem csupán - a gyengébb forint melletti voksát többször is lerakó - kormánynak, de magának a jegybanknak sem lenne ínyére a további forinterősödés. Nem véletlen, hogy már fel is bukkantak olyan piaci pletykák, amelyek szerint csupán bizonyos - jelenleg veszteséges - opciós pozíciók kiütésére szolgálna a magyar deviza sávon túlra való röpítése.

A piacon a héten egyébként többször is elterjedt a pletyka, miszerint a nagy támadás a négynapos ünnep alatt lesz. Ekkor ugyanis Londonban és New Yorkban lehet forintra üzletet kötni, míg az MNB nem tud lépni. Ez ugyanakkor nem tűnik túl reálisnak, elsősorban is azért, mert a hír nem igaz: a jegybank igenis képes a piacba belenyúlni. Más kérdés, hogy egy nagyobb méretű rohammal az MNB mit tudna kezdeni.

A következő hetek eseményeit tehát alapvetően az határozza meg, hogy marad-e a külföldi befektetők bizalma a régióban, illetve hogy hogyan alakul a piaci szereplők és a jegybank közötti erőpróba. Egy biztos: a piacok az elmúlt hónapokban egyszer-kétszer már meglepték az elemzőket és a hazai kisbefektetőket, s biztosra menni a közeljövőben sem lehet.